**6 csendes szokás, ami mentálisan kimerít – és talán nem is tudsz róla** Az életünk tele van apró, mindennapi szokásokkal, amelyek gyakran észrevétlenül kimerítenek minket. Ezek a mentális fáradtság forrásai lehetnek, amikkel nem mindig foglalkozunk. Ím

Különbség van aközött, hogy valaki elfoglalt, és aközött, hogy teljesen kimeríti a mentális tartalékait. Nézzük meg, melyek azok a hétköznapi szokások, amelyek a legjobban kimerítik az energiánkat!

Vannak olyan napok, amikor úgy érezzük, hogy az energiánk teljesen kimerült. Ilyenkor gyakran hajlamosak vagyunk a túlzsúfolt napi programra vagy a hiányos alvásra kenni a fáradtságunkat. Azonban, ha a folyamatos kimerültség már szinte a mindennapjaink részévé vált, érdemes alaposabban átvizsgálni a szokásainkat és a napi rutinunkat.

A hektikus életmód és a zsúfolt napirend valóban fáradtságot okozhat, de fontos megkülönböztetni, hogy ez az állapot csupán átmeneti-e, vagy tartósan jelen van. "A helyzethez kötődő stressz gyakran eloszlik egy kis pihenéssel vagy a ritmusváltással, míg a megszokott tevékenységeinkből fakadó kimerültség hajlamos lehet állandósulni" - mondja Dr. Sanam Hafeez, New York-i neuropszichológus.

Ha még a pihenősebb napokon is kimerültnek érzed magad, lehet, hogy nem csupán az időbeosztásoddal van gond, hanem inkább azzal, hogyan töltöd el a mindennapjaidat. Az első lépés a tudatosság - figyeld meg, mely rutinok és szokások lopják el észrevétlenül az energiádat.

A feladatok között való ugrálás rengeteg energiát emészt fel, hiszen az agyadnak folyamatosan át kell állnia az új kihívásokra. Az eredmény? Gyakoribb hibák, fokozódó frusztráció és csökkenő figyelem. "A multitasking nemcsak hogy lelassítja a hatékonyságot, de mentális zűrzavart is okoz" - figyelmeztet Dr. Hafeez. Hosszú távon ez stresszhez és memóriazavarokhoz vezethet. Jobb, ha egyszerre csak egy feladatra összpontosítasz, és rendszeresen beiktatsz szüneteket; így nemcsak a figyelmed lesz élesebb, de a mentális fáradtság is csökkenni fog.

A halogatás nemcsak időt rabol, hanem állandó nyomást helyez az agyadra. A befejezetlen teendők újra meg újra előkerülnek a gondolataidban, ez pedig folyamatos feszültséghez vezet. Oszd fel a nagyobb feladatokat apró lépésekre, és koncentrálj a kezdésre, ne a tökéletes befejezésre. Használj időzítőt, emlékeztetőt, és zárd ki a zavaró tényezőket - már pár perc fókuszált munka is előrelépés!

Ha folyamatosan mások igényeit helyezed előtérbe, a saját szükségleteid könnyen a háttérbe szorulhatnak. Ez nem csupán kimerítő, hanem önértékelési problémákhoz is vezethet. "Az ember hajlamos a saját értékét a külső elismeréshez kötni, ami hosszú távon frusztrációt és neheztelést okozhat" - figyelmeztet Dr. Hafeez. Érdemes kezdetben apró határokat kijelölni, és tudatosan figyelni, miért mondasz igent: valóban szeretnél segíteni, vagy csupán félsz az elutasítástól?

A vizuális zűrzavar könnyen mentális zűrzavart hozhat létre. A felhalmozódott rendetlenség szorongást generál, amelyet gyakran elkerülés és bűntudat követ. Ez a ciklus folyamatosan ismétli önmagát. Ne próbáld meg egyszerre az egész házat rendbe tenni – kezdd el egyetlen polc vagy akár csak 30 perc rendrakás erejéig. Kösd össze a takarítást valamivel, ami jutalmaz, például engedd meg magadnak, hogy csak akkor nézd meg a legújabb részt a kedvenc sorozatodból, ha előtte sikerült elpakolnod.

Az állandó agyalás, félelmek és legrosszabb forgatókönyvek újra és újra történő lejátszása nem segít, csak tovább növeli a szorongást. Ráadásul az ember sokszor azt hiszi, hogy ez "hasznos", mert így jobban felkészülhet valamire. Próbálj távolságot teremteni a gondolatok és önmagad között. Címkézd fel őket, vagy mondd ki őket énekelve - ez segíthet, hogy ne azonosulj velük. Fontos felismerni: a gondolat nem tény, csak gondolat.

Mivel öltözzek? Mit egyek ma este? Melyik sorozatot érdemes elkezdenem? Ezek az aprónak tűnő választások is komoly mentális terhet róhatnak ránk, különösen, ha folyamatosan a "legjobb lehetőség" keresésére összpontosítunk. Próbáld meg megkönnyíteni a döntéshozatalt azzal, hogy megosztod a felelősséget másokkal, és határokat állítasz fel. Például adj magadnak öt percet, hogy eldöntsd, mi legyen a vacsora. A lényeg nem a hibátlan döntés, hanem az, hogy csökkentsd a gondolkodásra fordított időt és energiát.

A szokások megváltoztatása különösen nehéz feladat, ha nem is vagyunk tudatában annak, hogy mikor és miért cselekszünk bizonyos módon. Dr. White ezért egy érdekes megoldással állt elő: javasolja, hogy tartsunk egy hétig naplót, amelyben részletesen feljegyezzük napi tevékenységeinket és azok mentális hatásait. Figyeljünk arra, hogy mi az, ami fáraszt vagy stresszel minket, és ezeket a tevékenységeket próbáljuk meg elkerülni a következő két hét során. "Már két hét elteltével érezhetően javulni fog a közérzeted, és ez hozzájárul a motivációd fenntartásához" - magyarázza Dr. White.