A ChatGPT majdnem tökéletesen képes azonosítani a legelterjedtebb bőrproblémákat.
A mesterséges intelligencia hosszú távon csökkentheti azt az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, és segíthet megelőzni az állapot rosszabbodását.
A Semmelweis Egyetem kutatói új kutatásuk során a bőrbetegségek azonosításában tesztelték a két legnépszerűbb mesterséges intelligencia alkalmazást. A GPT-4o lenyűgöző teljesítményt nyújtott, hiszen az aknét és a rosaceát az esetek 93%-ában sikerült azonosítania. Ezzel szemben a Google Gemini Flash 2.0 csupán 21%-os felismerési arányt ért el. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy míg a mesterséges intelligencia hosszú távon hozzájárulhat a betegek gyorsabb ellátásához, a végső diagnózis megállapítása továbbra is a szakemberek feladata marad, amire a szerzők is hangsúlyt fektetnek.
A vizsgálat során a két mesterségesintelligencia-modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.
"Az akne és a rosacea olyan bőrproblémák, amelyek széles körben elterjedtek, és komoly hatással lehetnek az egyének életminőségére. A diagnosztizálásuk azonban gyakran nem egyszerű feladat, mivel a két állapot tünetei sok esetben meglehetősen hasonlítanak egymásra" - emeli ki dr. Kiss Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának adjunktusa, a kutatás levelező szerzője.
A GPT-4o 100%-ban adott betegségmeghatározást; 93%-os pontossággal azonosította be a kórképeket.
Akne esetében 91%-os, rosaceánál 100%-os találati arányt ért el, más betegségeket szinte soha nem kevert össze ezekkel. Az altípusok meghatározása azonban már komolyabb kihívást jelentett a rendszernek az akne altípusait 55%-ban, a rosacea altípusait pedig 50%-ban találta el helyesen.
Ezzel szemben a Gemini Flash 2.0 a páciensek kevesebb mint negyedénél (21%) ismerte fel a kórképeket, így a kutatók ennél a modellnél nem végeztek további statisztikai értékelést.
„Minket is meglepett, hogy a ChatGPT milyen kiemelkedően teljesített” – nyilatkozta dr. Kiss Norbert. „A betegek gyakran kétkedve állnak az MI alkalmazásához, és az orvosok sem mindig bíznak ezekben a technológiákban. Éppen ezért tartottuk lényegesnek, hogy tudományos keretek között feltérképezzük, valójában milyen lehetőségeket kínálnak.”
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a bőrgyógyászati ellátás iránti kereslet globálisan folyamatosan növekszik, azonban a szakorvosok száma meglehetősen alacsony. Például az Egyesült Királyságban mindössze 1 bőrgyógyász jut 100 ezer lakosra, míg Görögországban ez a szám már 11,4-re emelkedik. Ez a szakorvosi hiány komoly kihívások elé állítja az egészségügyi rendszereket.
A szerzők véleménye szerint a mesterséges intelligencia jelentős mértékben lerövidítheti a betegek ellátásához szükséges időtartamot, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy megelőzzük az egészségi állapotromlást.
"A végleges diagnózis felállítása és a vényköteles gyógyszerek felírása továbbra is a bőrgyógyász szakorvos feladata marad" - emeli ki dr. Bánvölgyi András, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Általános és Teledermatológiai Ambulancia vezetője.
