A Fradi megtréfálta a Liverpoolt, de a szuperhatalommal sajnos már nem tudott megbirkózni.

Pontosan 50 évvel ezelőtt, ezen a napon játszotta a Ferencváros labdarúgócsapata utolsó nemzetközi kupadöntőjét, míg ma este a Magyar Kupa döntőjére készülnek. Az ellenfél ezúttal nem egy legendás szovjet klubcsapat, hanem a címvédő Paks lesz.

A budapesti zöld-fehérek történetük során három alkalommal jutottak el nagy nemzetközi klubsorozat fináléjába, a Juventus elleni megnyert, valamint a Leeds Uniteddel szemben elveszített VVK-finálét követően 1975. május 14-én a KEK-ben a Dinamo Kijev volt az ellenfél.

Az ekkor még szovjet színekben versenyző ukrán csapat, Volodimir Oniscsenko és Oleh Blohin vezetésével, lenyűgöző utat járt be az európai kupagyőztesek között. Az év végén, valamint 1975-ben és 1977-ben is bajnoki címet nyertek. Az egyetlen kisebb megingásuk az elődöntő eindhoveni visszavágóján történt, ám a kijevi 3-0-ás győzelem után a 2-1-es vereség még így is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy bejussanak a döntőbe.

Az 1974-es MK-döntőben a Komlói Bányászt 3-1-re felülmúló Ferencváros fennállása 12. kupaaranyával kvalifikálta magát a KEK 1974-1975-ös kiírására, amelyet a Cardiff City ellen indított. A magyar csapat idehaza Nyilasi Tibor korai, valamint Szabó Ferenc hajrában szerzett találatával nyert 2-0-ra, Walesben pedig a második félidőben negyedóra alatt vágott három góllal zárták le a továbbjutás kérdését Pusztai Lászlóék, a vége 4-1-es siker lett, összesítésben pedig 6-1 a mieinknek.

Nem sokkal messzebb, alig 200 mérfölddel arrébb volt jelenése a magyar csapatnak 1974. október 23-án, az Anfielden a Liverpool Kevin Keegan góljával a 92. percig őrizte előnyét, akkor azonban Máté János egyenlíteni tudott (1-1). Mint később kiderült, ez egyben a továbbjutást is érő találat volt, mivel az Üllői úton 30 ezer néző egy gólt sem látott, így az akkor még érvényben lévő idegenben szerzett gólok szabálya értelmében a Fradi került a negyeddöntőbe.

A Mersey-parti együttes az 1977-es és 1978-as BEK-győzelmeivel "vigasztalódott", majd 1981-ben és 1984-ben újabb diadalokat arattak az elit sorozatban, ezzel teljessé téve az angol focihatalom uralmát. Hiszen a '77 és '84 közötti időszakban nyolc döntőből hét alkalommal a "háromoroszlános" csapatok emelhették a magasba a trófeát.

A kupatavasz Svédországban a kilencedik kerület szurkolói számára izgalmasan indult, hiszen Nyilasi és Máté gólja mellett Harry Jönsson öngólja is emlékezetessé tette a találkozót a rivális Malmö ellen. Az utolsó percben a Malmö csak egy szépítő gólt tudott szerezni, így a végeredmény 3-1 lett. Thomas Sjöberg ezután az Üllői úton is villámgyorsan betalált, ezzel csökkentve a svédek hátrányát összesítésben. Máté azonban nem hagyta, hogy a feszültség nőjön, és a végső döntést hozta meg: a Malmö, aki az utolsó fél órában emberhátrányban játszott, végül 4-2-es vereséggel búcsúzott Dalnoki Jenő csapatától.

Az áprilisi elődöntő első felvonása már a Népstadionban zajlott, ahol 55 ezer lelkes szurkoló ugrált örömében, amikor Branikovits László a félidő végén megszerezte a vezetést. Bár a Crvena zvezda a második játékrész közepén egyenlített, Magyar István a hajrában ismét megörvendeztette a zöld-fehér drukkereket, ezzel biztosítva a 2-1-es győzelmet. Pokolian feszültséggel teli légkör uralkodott, és Belgrádban több mint 100 ezer drukker várta a ferencvárosi csapatot, akik Pusztai László találatával idegenbeli előnnyel vonulhattak pihenőre. A második félidőre azonban a hazaiak feljavultak, és Bálint László kiállítása után emberelőnybe is kerültek. Mégsem volt minden veszve, hiszen Megyesi István büntetője révén a Ferencváros elérte a KEK-döntőt, a mérkőzés végeredménye 2-2, az összesítés pedig 4-3 lett.

A bázeli döntőben azonban nem maradtak kétségek. A mérkőzés első félidőjében Oniscsenko brillírozott, és a kiírás során elérte hatodik és hetedik gólját, ezzel pedig a szovjet rekordtartó Dinamo Kijev máris kétgólos előnyre tett szert. A második félidőben Blohin is feliratkozott a góllövők közé, megszerezve ötödik találatát, így a végeredmény 3-0 lett.

Az 1966 és 1977 között hét szovjet bajnoki címet begyűjtő csapat ereje lenyűgöző, hiszen a BEK címvédő Bayern München ellen, aki az idény végén harmadik alkalommal is megkoronázta magát, az Európai Szuperkupát 3-0-s összesítéssel hódították el.

Az 1975-ös KEK-döntő egy emlékezetes esemény volt a labdarúgás történetében, amely a sportág rajongóit világszerte lenyűgözte. A mérkőzésre a spanyolországi Bajnokok Európai Kupája (KEK) keretein belül került sor, ahol a résztvevő csapatok között hatalmas rivalizálás és izgalom volt tapasztalható. A döntő helyszíne a híres brüsszeli Heysel Stadion volt, ahol a feszültség már a kezdő sípszó előtt érezhető volt. A két csapat, a magyar Honvéd és a jugoszláv Velež Mostar, nemcsak a trófea, hanem a dicsőség és a nemzeti büszkeség miatt is harcba szálltak. A mérkőzés során a játékosok nem kímélték egymást, a feszültség, a taktikai csatározások és a technikai tudás összefonódott egy izgalmas, pörgős összecsapásban. A találkozó során számos emlékezetes pillanat született, hiszen a csapatok egymásnak feszültek, és a szurkolók hangorkánja csak fokozta a légkört. A mérkőzés végkimenetele sokáig kérdéses volt, azonban a csapatok kitartása és küzdeni akarása végül egy emlékezetes döntetlent eredményezett, amely újabb fejezetet írt a KEK történetébe. Ez a döntő nem csupán a sportteljesítményről szólt; az érzelmek és a dráma egyaránt jelen voltak, így a résztvevők és a nézők számára is felejthetetlen élmény maradt. Az 1975-ös KEK-döntő nyomot hagyott a labdarúgás világában, és generációk számára inspiráló példaként szolgál.

Érdekes megjegyezni, hogy az aktuális El-ligában az ukrán csapat szintén a Ferencváros ellenfele volt. Varga Barnabásék nemcsak a Malmö, hanem a Dinamo Kijev ellen is négy gólt szereztek, így mindkét mérkőzésen domináltak.

A mögöttünk hagyott 50 évben a Fradi még 12-szer hódította el a honi kupasorozatot, 24 sikerével fölényesen vezeti az örökrangsort az MTK (12) és az Újpest (11) előtt, emellett pedig még tíz ezüstérmet szereztek a kilencedik kerületiek.

A Paks eddig nem igazán volt jelen a döntőkben, azonban az utóbbi évek során ez a helyzet drámaian megváltozott:

Érdekesség, hogy a Paks és a budapesti csapatok között 2022-ben is döntőre került sor, így ez már a harmadik alkalom, hogy négy év leforgása alatt összecsapnak. Jelenleg 1-1-re állnak, hiszen az első finálét az FTC magabiztosan nyerte meg 3-0 arányban.

A kupasikerrel remek szériát indított Bognár György együttese, hiszen ezt követően az októberi hazai, valamint a februári budapesti mérkőzésen is győzött - ráadásul mindhárom alkalommal két góllal (2-0, 3-1, 2-0).

A legutóbbi összecsapásig mindössze szombatig kell visszautaznunk az időben, hiszen a csapatok az NB I legfrissebb fordulójában mérték össze erejüket. A tét óriási volt: a Ferencváros 60 ponttal a második helyen állt, mindössze a több győzelmük révén az élen tanyázó Puskás Akadémia (szintén 60) mögött. Ezzel szemben a Paks 55 ponttal a harmadik pozíciót foglalta el.

Az újabb tolnai siker tovább sűríthette volna az élbolyt két fordulóval az NB I vége előtt, és Gyurkits Gergő megpattanó lövésével egészen az 57. percig jól is állt a paksi csapat, aztán Mohammad Abu Fani két gólpassza után fordított a Fradi. A 89. percben volt még válasza a házigazdának, de a 93. percben jött az izraeli középpályás harmadik előkészítése és a csereként beálló Lenny Joseph második gólja, amivel 3-2-re nyert az FTC, és óriási lépést tett az újabb bajnoki cím felé.

A kupaidényt illetően a Ferencváros ősszel magabiztosan teljesített, hiszen Budafokon 3-0-ra, míg Tiszafüreden 2-1-re diadalmaskodott. Február végén egy izgalmas összecsapás során Győrben 4-3-ra jutottak tovább, mielőtt áprilisban a Groupama Arénában az Újpest és az MTK együttesét is 3-1-es eredménnyel múlták felül.

A Paks vendégként a Mezőörs (3-0) és a Honvéd (5-1) kiütése után a Mezőkövesdnek (3-0) sem kegyelmezett, majd Kisvárdán (1-0) és otthon a Zalaegerszeg ellen (2-1) is szűken nyert, így egyhuzamban 11 MK-párharcot vívott meg sikeresen.

A Puskás Aréna, mint a sport és a kultúra találkozópontja, igazi ékköve Budapestnek. Modern architektúrája és lenyűgöző kialakítása nemcsak a futballrajongók szívét hódítja meg, hanem minden látogatóét is. Az aréna névadója, Puskás Ferenc, a magyar foci legendás alakja, akinek öröksége itt tovább él. A stadion különleges atmoszférája és a nagy mérkőzések izgalma felejthetetlen élményeket kínál, legyen szó hazai vagy nemzetközi eseményekről. A Puskás Aréna tehát nem csupán egy sportlétesítmény, hanem a közösségi élet, a szórakozás és a nemzeti büszkeség szimbóluma is.