Sokan közülünk nincsenek tisztában azzal, hogy mit tegyenek, ha valaha is letartóztatnák őket. Egy szakértő fontos részletekre hívta fel a figyelmet, amelyek életmentőek lehetnek egy ilyen szituációban. Érdemes alaposan tájékozódni és felkészülni a váratl
Sok magyar autós számára nem lesz üdvözlendő a közelgő változás: csütörtöktől kezdődően lép életbe.
A lakosság körülbelül 75%-a nem ismeri a jogait, amelyek a letartóztatás, házkutatás vagy gyanúsítottként való beidézés esetén megilletik – derül ki a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös, reprezentatív felméréséből. Ez a tudatlanság komoly problémákat vethet fel, hiszen a jogi helyzetekben való eligibilitás és tájékozottság alapvető fontosságú a védelem szempontjából.
A magyar lakosság körében meglepően magas arányban, egyharmadnyi ember nem rendelkezik elegendő tudással arról, hogy milyen jogok illetik meg őt egy letartóztatás, házkutatás vagy beidézés esetén. A válaszadók 43%-a csupán hallomásból, barátoktól vagy a médiából szerzett információk alapján próbál tájékozódni, de sokan kétségekkel küzdenek az ismereteik hitelességét illetően. Mindössze a megkérdezettek 24%-a érzi úgy, hogy megfelelően tisztában van a jogaival, ha valaha ilyen helyzetbe kerülne. Az életkor és az iskolai végzettség jelentős hatással van arra, hogyan értékelik az emberek a jogi tudásukat. Míg a 8 osztályt végzettek (36%) és a fiatal felnőttek (16-19 év, 29%) mutatják a legnagyobb magabiztosságot jogi ismereteik terén, addig a diplomások (19%) és a középkorúak (40-59 év, 20-24%) a legkevésbé érzik magukat felkészültnek, ha hatósági eljárásra kerülne sor velük szemben.
Amennyiben a hatóságok megvádolnák őket, a magyar lakosság jelentős része (69%) nem rendelkezik olyan ügyvéd elérhetőségével, akit megkereshetnének. Ez a helyzet különösen jellemző a kisebb településeken élőkre (75%) és az általános iskolai végzettséggel bírók körében (76%). Mindössze a válaszadók egy kis hányada (9%) mondhatja el magáról, hogy van saját ügyvédje, míg alig negyedük (23%) ismer jogi szakértőt, akit ilyen esetben fel tudna keresni.
"Amennyiben bármilyen okból a hatóságok őrizetbe veszik vagy előállítanak valakit, elengedhetetlen, hogy az érintett tisztában legyen jogaival. Különösen fontos, hogy tudja, jogában áll megtagadni a vallomástételt, és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője hangsúlyozta, hogy ilyenkor érdemes jogi szakértő segítségét igénybe venni, mivel az ilyen eljárások során elengedhetetlen a megfelelő védelem biztosítása. Tapasztalatai szerint sok esetben azok, akik ellen eljárás indul, nem rendelkeznek jogi képviselővel, míg azok, akiknek van ügyvédjük, gyakran már korábban is hasonló helyzetbe kerültek."
Ha bírósági eljárásra kerülne sor egy büntetőügyben, a lakosság több mint fele (56%) saját ügyvédet választana, míg a budapesti válaszadók körében ez az arány közel kétharmadra (65%) nő. A megkérdezettek egyharmada (32%) az állam által biztosított védőt preferálja, míg minden tizedik válaszadó (11%) úgy döntene, hogy saját magát képviseli a vádlottak padján. Ragány Zoltán az eredmények tükrében hangsúlyozta, hogy olyan bűncselekmények esetén, ahol a törvény ötévi vagy súlyosabb szabadságvesztést is lehetővé tesz, a vádlott nem képviselheti magát a bíróság előtt.
A megkérdezett válaszadók körében a többség, pontosan tízből kilenc ember, úgy véli, hogy egy ügyvéd tapasztalata döntő jelentőséggel bírhat egy tárgyalás kimenetele szempontjából. Ez a tényező akár a gyanúsított elítélésének valószínűségét, vagy a kiszabott büntetés mértékét is befolyásolhatja. Mindössze a magyar válaszadók tizede gondolja azt, hogy a jogi képviselő kiléte nem hat a peres ügy végkimenetelére. Az ügyvédekkel szemben támasztott elvárások között a legfontosabbak a szakmai tudás (69%), a meggyőző érvelési készség (52%), a releváns tapasztalat (36%), a helyzetek gyors észlelése (31%) és a harci szellem (28%). Érdekes módon a válaszadók legkevésbé az ügyvéd együttérzésére számítanak, csupán 10%-uk emelte ki ezt a tulajdonságot.
A kutatásban részt vevők szerint a lakosság széles körű jogismeretét leginkább a közép- és általános iskolai oktatással, ingyenes online ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú tv- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.
