A Quaestor-ügy hátterében különös és zavaros események bontakoztak ki, ahol milliárdok tűntek el, és a súlyosbításért felelős személyek felelőssége is felmerült. Az ügy bonyolultsága és a benne rejlő titkok rámutatnak arra, hogy a pénzügyi világban mennyi

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú ügyészségként a büntetés súlyosítását indítványozza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet sérelmére megvalósult bűncselekmények elkövetőivel szemben. Elsőfokon a Kecskeméti Törvényszék járt el az ügyben, amelyben a vádat a Békés Vármegyei Főügyészség képviselte.

Az elsőfokú ítélet megállapítása szerint a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője irányítása alatt egy formális eljárás keretein belül, a jogszabályok és belső szabályzatok figyelmen kívül hagyásával, a pénzintézet éveken át több tízmillió forint összegű kölcsönöket nyújtott olyan gazdasági társaságok számára, amelyek nem teljesítették a folyósítási feltételeket. A bűncselekmény elkövetésében részt vettek a Takarékszövetkezet vezetői, döntéshozói és hitelügyintézői, valamint bizonyos esetekben az értékbecslők és a hiteligénylők is. E tevékenységek következtében a Takarékszövetkezet 2005 és 2011 között több mint 15 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt szenvedett el.

Emellett a Takarékszövetkezet elnöke a pénzintézet vagyonából hosszú éveken keresztül, jogellenesen finanszírozta a fia érdekeltségébe tartozó kft. gazdasági tevékenységét befektetésnek álcázva. Ennek érdekében megkereste a Quaestor cégcsoport vezetőjét, hogy tegye lehetővé a kft. gazdasági tevékenységének színlelt értékpapírvásárlások keretében történő anyagi támogatását. Ellenszolgáltatásként a Takarékszövetkezet vezetője a színlelt ügyletek keretében esetenként a Quaestor cégcsoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges anyagi forrásokat biztosított a pénzintézet vagyonából.

A 2004 áprilisi és 2010 márciusi időszakban zajló ügyletek keretében a Takarékszövetkezet a Quaestor cégcsoport részére értékpapírvásárlás címén átutalt összegeket nem valódi értékpapírokra, hanem egy fedőcég közvetítésével nagyrészt a kft. és a Quaestor cégcsoporthoz tartozó vállalkozások költségeinek finanszírozására használták fel. Az ügylet során a tranzakciókat nem értékpapíros műveletekként, hanem kölcsönként könyvelték, és az egyes fiktív értékpapír adásvételi szerződésekben feltüntetett értékpapírokat soha nem tüntették fel a Takarékszövetkezet Quaestor cégcsoportnál vezetett ügyfélszámláján. A bűncselekmény következményeként a Takarékszövetkezet vezetője és egy ügyvezetője, valamint a Quaestor cégcsoport irányítói körülbelül 2,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak az intézménynek.

Az elsőfokú bíróság döntése értelmében a Takarékszövetkezet elnökét hűtlen kezelés, pénzmosás és vesztegetés vádjával 8 év, míg a pénzintézet két ügyvezetőjét 6 és 5 év börtönbüntetésre ítélte. Ezen kívül a Quaestor csoport két vezetője is felelősségre vonásra került, 2 és 1 év végrehajtandó szabadságvesztést kaptak. A többi elkövető többsége felfüggesztett büntetéssel megúszta a büntetést.

Az elsőfokú ítélet még nem jogerős, mivel az ügyészség súlyosításért fellebbezett, míg az elkövetők és védőik elsősorban a felmentés érdekében nyújtották be panaszukat.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség véleménye szerint az elsőfokú bíróság által kirótt szabadságvesztés büntetések túlzottan enyhék, így a bűncselekmények elkövetésének teljes körülményeit figyelembe véve azok szigorítása indokolt. Az ügy másodfokú tárgyalása a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.