A reklámpiacon az "átláthatósági" törvénytervezet elfogadása igazi szőnyegbombázásként hatna.

A megfélemlítés hatása törvénykezés nélkül is érezhető: a gazdasági szereplők körében egyre inkább megfigyelhetők az üldözési mánia tünetei.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a törvény módosításának szükségességét hangsúlyozta, miután számos szakmai szervezet fogalmazott meg javaslatokat. Különösen a Magyar Reklámszövetség észrevételeire hívta fel a figyelmet, amelyek arra figyelmeztettek, hogy az új szabályozás nemcsak a civil szervezeteket, hanem lényegében a médiapiac szereplőit is hátrányosan érintheti. A javasolt törvénytervezet értelmében minden külföldről érkező bevételt külföldi támogatásnak minősítenének, ami kiterjedne az export tevékenységekre is, így több tízezer magyar vállalkozást érinthetne.

Bár csupán néhányukról mondható el, hogy tényleges hatással van a közgondolkodásra, ez mégsem von le a jelentőségükből.

A jogi keretrendszer elsődleges lépcsője annak megítélése, hogy egy vállalkozás valóban "külföldi ügynök"-nek minősülhet-e, minden exportáló cégre vonatkozik.

"Őket a legmagasabb rangra kellene emelni, nem pedig ilyen definíciókkal elbizonytalanítani" - hangsúlyozta Novák Péter, az MRSZ elnöke az ATV-nek adott nyilatkozatában.

Gyakorlatilag minden médiaipari cégre érvényes az, hogy van külföldi bevétele - például mert a Google-on keresztül reklámbevételhez jut, adott esetben olyan hirdetés után, amelyet külföldi cég rendelt meg. Innentől kezdve már csak politikai akarat kérdése, hogy egy médiumot valóban be is soroljanak abba a körbe, amely úgymond külföldi forrás felhasználásával befolyásolja a magyar közéletet. Ha pedig ez megtörténik, az is elképzelhető, hogy egy nemzetközi, a magyar politikai viszonyokhoz a lehető legsemlegesebben viszonyuló, kizárólag gazdasági fókusszal üzemelő vállalat is kétszer meggondolja, hogy szeretne-e olyan hosszú távú szerződést kötni hirdetések vásárlására, amelynek a kifutása bizonytalan, mert az adott médium feketelistára kerülhet.