A Tisza partján, a volt vezérkari főnök szavait hallva: "Tisztelt urak, ideje lenne jelezni számukra, hogy a feudalizmus korszaka lezárult!"

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy véleménye szerint a katonák számára ma csak annyit üzennek: hallgassatok. Eközben azonban megdöbbentő, hogy pénzért vásárolhatók meg a rendfokozatok, míg a 20-30 éves tapasztalattal bíró tiszteket úgy küldik el, hogy még csak a szemükbe sem néznek.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt mai rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Most arról esett szó, hogy az egyenruhás szervek körében az utóbbi években egy félelemre épülő vezetési stílus terjedt el.

Elmondta, hogy a mai napon lehetőség van katonák áthelyezésére egyik helyőrségről a másikra, mindezt a körülmények figyelembevétele nélkül. Ha valaki mégsem hajlandó elfogadni a költözést, és ezt kifejezi, akkor azonnali következményekkel kell szembenéznie. Állítása szerint nemrégiben éppen egy hasonló eset zajlott le egy középszintű vezető körében, aki az egyik helyőrségben nem kívánta vállalni az áthelyezést.

"A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédelem vezetésében."

Az Irakban és Afganisztánban is szolgálatot teljesítő altábornagy véleménye szerint rendkívül lehangoló, hogy a magas rangú tisztek és főtisztek azon töprengenek, mely más szakmát sajátítsanak el a katonai pályájuk mellett, csupán azért, hogy biztosítani tudják családjuk megélhetését, ha váratlan helyzetek adódnak.

"Több ezer főért felelős katonák járnak villanyszerelő-tanfolyamra, meg burkolótanfolyamra, hogyha valami történik, legyen valami. Mert az a tudás, ami bennük van, és az országnak hasznos, az a civil életben annyira nem hasznosítható."

A következő kihívás, amit említ, a szervezeti kultúra hiányos megértése. Példaként a honvédségnél végrehajtott "fiatalítási" folyamatot emelte ki, amely jól illusztrálja ezt a problémát.

Emellett elmondta, jogszabályba foglalták, hogy büntetett előéletű lehet katona Magyarországon. "Nekem volt egy parancsnokom, az ilyenkor azt mondta, hogy kettőnk közül valaki nem ért a szakmájához. És ilyenkor nem ő volt az, aki nem értett hozzá."

Szerinte a külföldi állampolgárok helyzete is hasonló. Jelenleg egy külföldi csak akkor lehet katona, ha rendelkezik egy magyar nyelvvizsgával.

Kérlek, engedd meg, hogy a szívem mélyéről kérdezzek: ha nehézség jön, kinek az érdekeit fogja megóvni? Nem véletlen, hogy a magyar katona a saját hazáját védi, magyar haderő keretein belül, és ha teheti, magyar fegyverrel harcol a magyar földért.

A korábbi vezérkari főnök aggasztónak tartja, hogy napjaink Magyarországán pénz ellenében lehet rendfokozatot vásárolni.

Hogy ki kihez hű, azt Ruszin-Szendi szerint jól mutatja, hogy Petőfi évében nevezték át a Petőfi Laktanyát Mária Teréziára. Közben az aktív állománytól elvették az étkezést. "Ezt azóta már korrigálták, de akkor is, abban az időszakban mit érzett a mai magyar katona?" - tette fel a kérdést. "Kap enni a kutya, kap enni a ló, kap enni a tartalékos, kivéve a tényleges állomány."

Szerinte ezek egyértelmű jelei annak, hogy a kormányzat nem érti meg a szervezeti kultúra lényegét. Úgy véli, hogy az egyenruha iránti tisztelet is megkérdőjelezhető. "Sokan azt gondolják, hogy a toborzás lényege csupán annyi, hogy fülbevalós bohócok szórakoztassák a fiatalokat a színpadon. Pedig tisztelettel mondom, ezek az emberek rengeteget harcoltak azért, hogy viselhessék az egyenruhát és elérhessék rendfokozatukat. Ez nem csupán egy jelmez."

A volt vezérkari főnök ezúttal humorral fűszerezte meg a hangulatot: "Valaki nekiveselkedik, de végül nem jön össze a dolog, a védőmellény pedig úgy simul, mint egy melltartó..." E szavak hallatán egyöntetű nevetés és taps tört ki a teremben.

Visszatérve a súlyosabb kérdésekhez, Ruszin-Szendi megállapítása szerint hatalmas bérfeszültségek keletkeztek.

A korábbi vezérkari főnök szerint ráadásul a túlmunka kifizetését is úgy sikerült rendezni, hogy van olyan kollégája, aki 100-200 ezer forinttal kevesebbet visz haza. Az is feszültséget okoz, hogy az újoncok gyakran több pénzt kapnak, mint a régóta szolgálók.

A honvédség jelenlegi helyzete sajnos létszámproblémákkal terhelt. „Fiatalítás címén számos tapasztalt és jól képzett kollégától válunk meg, akár indokolt okok nélkül is. Miközben próbálunk újakat felvenni, sok esetben a szükséges egészségügyi és testnevelési követelményekhez nem tudjuk tartani magunkat. Így nehezen biztosítható, hogy megfelelően felkészült új munkatársakat találjunk, ami hosszú távon nem hozhat pozitív eredményeket.”

Szerinte nemcsak azt kellene figyelni, hányan jelentkeztek, hanem azt is, hogy hat hónap múlva mennyien maradtak bent.

A volt vezérkari főnök optimistán nyilatkozott a haderőfejlesztés ügyéről. "Tény, hogy érkeznek az új eszközök, de ami igazán fontos, az a magyar fejlesztések arányának növelése" - emelte ki. Emellett arra is rávilágított, hogy a honvédelmi miniszter bizonyos hatásköröket elveszített, amelyek most Nagy Márton irányítása alá kerültek.

A haderőn belüli jogbiztonságot saját tapasztalatával világította meg. "A köztársasági elnök öt évre, határozott időtartamra nevezett ki. Ez azt jelenti, hogy csak én mondhatom fel a megbízásomat, vagy ha bűncselekményt követnék el, akkor lehetne indokolt a felmentésem. Mégis, a felmentésem megtörtént. A köztársasági elnök, aki aláírta, már nem része a rendszernek, míg a felterjesztő továbbra is ott van."

Szerinte elengedhetetlen, hogy minden egyenruhás számára visszaállítsuk a megérdemelt hitet és tiszteletet. Határozottan egyetértene azzal, hogy az ukrán háborúba való belesodródás elkerülése létfontosságú, és sürgeti az öldöklés mielőbbi lezárását. Emellett kifejezte, hogy nem kíván illegális migránsokat látni Magyarország területén. Fontosnak tartja, hogy azokat a személyeket, akiket a fiatalítás ürügyén eltávolítottak, újra bevonják a szolgálatba. Szükségesnek látja a jogszabályok módosítását is, hogy megszüntessük a katonák indoklás nélküli felmentésének lehetőségét, valamint a külföldiek és büntetett előéletűek besorozását. "A rendfokozatok nem ajándékok, hanem megérdemelt elismerések" - hangsúlyozza. Azt is fontosnak tartja, hogy az illetményrendszer anomáliáit ki kell küszöbölni, és minden katona számára egyéni harcászati felszerelést kell biztosítani. Ezen kívül sürgeti a laktanyák felújításának megkezdését is, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Petőfi Laktanya nevét vissza kell adni.

Az altábornagy a végén azt mondta, tudja, hogy szavait megpróbálják megcáfolni a következő napokban.

A közönség lelkesen, állva tapsolta meg a volt vezérkari főnököt a Tisza Párt rendezvényén, ezzel kifejezve tiszteletüket és elismerésüket.