Furcsa és aggasztó tendencia figyelhető meg: a Velencei-tó hőmérséklete gyorsabb ütemben emelkedik, mint a környező levegőé.

A tó vizének nyári hőmérséklete ma több mint 4 fokkal magasabb, mint 1971-ben, miközben a levegő hőmérséklete nem mutatott ilyen mértékű emelkedést. Ez a jelenség valószínűleg az emberi tevékenységek következménye.

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava, de miután igen sekély, rendkívül kitett az időjárási és éghajlati változásoknak - derült ki a Másfélfok cikkéből, amely Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) tanulmányát ismertette.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.

A nyári hőségben a tó vízszintjének csökkenése egyfajta öngerjesztő mechanizmusba lép, hiszen a kisebb víztömeg sokkal gyorsabban melegszik fel. Ez a folyamat pedig fokozott párolgáshoz vezet. A meleg időjárás és az alacsony vízállás egyértelműen káros hatással van a tavi ökoszisztémára, de a hirtelen hőmérsékletváltozások, mint például a 2025 májusi szélsőséges eset, szintén tömeges halpusztulást okozhatnak.

Az ELTE kutatói a HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971-től 2024-ig tartó hosszabb időszakot lefedő mérései alapján arra jutottak, hogy

A Velencei-tó vize szinte mindig melegebb, mint a levegő hőmérséklete, függetlenül az évtől vagy az évszaktól.

A mérések értékeléséből világosan látszott, hogy a tó és a levegő hőmérséklete elég erősen együtt mozog. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 fokkal melegebb ma, mint 1971-ben, miközben a levegő nem melegedett ennyire.

A kutatók szerint az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a pátkai és a zámolyi tározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása.

A kutatók megállapították, hogy a közvetlen emberi tevékenységek, mint például a terület beépítése, a locsolás és a sekély felszín alatti víz használata, valószínűleg hozzájárulnak a problémákhoz. Az eredmény azonban világos: a kritikus időszakokban, különösen a nyári hónapokban, a tó hőmérséklete jelentősen megemelkedik, ami kedvezőtlen hatással van az ökoszisztémára, rontja a vízminőséget és csökkenti a vízszintet. A helyzet orvoslásához elengedhetetlen, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett sürgős beavatkozásokra kerüljön sor regionális alkalmazkodási stratégiák keretében.