Készült egy forradalmi agysejteket használó számítógép, amelyet idén már szinte bármelyik sarki boltban megvásárolhatunk.
Körülbelül 35 ezer dollárba (12,5 millió forintba) kerül majd a CL1 nevű forradalmi számítógép, ami neuronjainkat használja fel működéséhez. Azért építették, hogy minél kevesebb sejttel képezzék le az agy sejtjeinek sokféleségét és típusait. Ráadásul a gyógyszerkutatás megmentője is lehet.
A CL1 névre keresztelt számítógép a világon az első, ami emberi agyi neuronokat kombinál egy szilíciumchippel. A mesterséges intelligencia által üzemelő rendszerek - gondoljunk akár csak a ChatGPT-re -, ugyanarra a szilícium alapú hardverre támaszkodnak, ami az 1950-es évek óta a számítástechnika alapját képezi. De a kutatókat már egy ideje foglalkoztatja a kérdés: mi lenne akkor, ha élő, biológiai anyagokat is bevonnának a számítógép rendszerébe, például az agyunk neuronjait?
A bioszámítástechnika egy izgalmas és gyorsan fejlődő terület, amelynek hátterében a mesterséges intelligencia egyre növekvő adattárolási és energiaigénye áll. Az új irányvonalak között találjuk a szintetikus biológiát, amely innovatív megoldásokat kínál, mint például a laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek apró klaszterei és organoidok alkalmazását. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik, hogy a biológiai rendszerek és a számítástechnika határvonalán új lehetőségeket fedezzünk fel.
A Neuroplatform tavaly nyár végén szenzációként robbant be a köztudatba: ez a forradalmi számítógép az emberi agy neuronjainak tevékenységét használja fel működéséhez. A svájci FinalSpark cég által megálmodott innováció különleges lehetőségeket rejt magában, és új dimenziókat nyithat meg a technológiai fejlődés terén.
A pozitív dopamin-jutalmazás és az elektromos impulzusok serkentik az organoidok neuronjait, lehetővé téve számukra, hogy új kapcsolati hálókat és idegi pályákat alakítsanak ki, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberi agy tanul és fejlődik. Az agyimitációk egy klasszikus számítógéphez csatlakoztatott elektródák segítségével figyelhetők meg, így nyomon követhetjük működésüket és fejlődésüket.
A cég által készített organoidok 10 ezer, alig fél milliméteres idegsejtet tartalmaznak. A neuronokat emberi bőrszövetek őssejtjeiből nyerik ki, és 37 Celsius-fokos környezetben tartják azért, hogy segítsék a gépeket 100 ezerszer kevesebb energiával működni - mint amennyi most szükséges a generatív mesterséges intelligencia betanításához. Ráadásul a becslések szerint az élő idegsejtek milliószor kevesebb energiát használnak, mint a jelenlegi digitális processzorok.
Ez azonban csupán a kezdet!
Március elején melbourne-i kutatók egy forradalmian új gépet mutattak be, amely a Neuroplatformnál is modernebbnek számít. A Cortical Labs által kifejlesztett CL1 névre keresztelt rendszer egy tápanyagban dús környezetet biztosít, amely segíti az emberi neuronok növekedését egy speciális szilíciumchipen. A chip folyamatosan elektromos impulzusokat küld a neuronoknak, hogy azok a kívánt viselkedésformákat elsajátíthassák. Érdekes módon a rendszer csupán néhány watt energiát használ fel, és képes akár hat hónapon át fenntartani a neuronok életképességét.
A CL1 megalkotásának célja az volt, hogy a lehető legkisebb sejtszámmal, a legnagyobb precizitással tükrözze az emberi agyban fellelhető sejttípusok és funkciók gazdag palettáját. Ezen innováció mérföldkő lehet, mivel
A módszer óriási innováció, de etikai aggályok is felmerültek az emberi neuronhasználat miatt, a "szintetikus biológiai intelligencia" fejlesztése erkölcsi dilemma elé állítja a kutatókat. Ugyanis hiába kevésbé összetettek a gépek, mint az agyunk, a technológia felszította a vitákat a tudat természetéről.
A CL1 egységek kiskereskedelmi ára körülbelül 35 ezer dollár (12,5 millió forint) lesz, és 2025 végén válnak széles körben elérhetővé. Minden egységnek megfelelő laboratóriumi körülményekre van szüksége az optimális működéshez, ezért a Cortical Labs távoli, felhőalapú számítástechnikai lehetőséget is kínál azoknak a felhasználóknak, akik nem rendelkeznek saját eszközzel.
