Valóban, az autóink nem csupán közlekedési eszközök, hanem egészségünkre is hatással lehetnek! Gondoljunk csak arra, hogy mennyire fontos a szellőzés, a tiszta levegő és a kényelmes ülések. Egy jól karbantartott autó segíthet csökkenteni a stresszt és a f
Az autók már most is számos adatot gyűjtenek a gépjárművezető viselkedéséről. Mi lenne, ha az egészségre vonatkozó információkat is monitoroznák?
Kevéssé ismert tény, de a Teslák többféle technológiát alkalmaznak a sofőr viselkedésének figyelésére, leginkább az Autopilot és a Full Self Driving (FSD) rendszerek használata közben. Ebben az egyik legfontosabb eszközük az utasfigyelő kamera, amely az utastérben, a visszapillantó tükör közelében helyezkedik el, és figyeli a gépjárművezető arcát.
Ez a kamera például azt is képes érzékelni, ha a sofőr nem figyeli az utat, elfordítja a fejét, de még azt is, ha ásít vagy esetleg elbóbiskol. Amennyiben ez megtörténik, akkor vizuális, illetve hangjelzésekkel figyelmezteti a gépjárművezetőt. Ha nem reagál, abban az esetben a Tesla ki is kapcsolhatja az Autopilotot. Bár ez a funkció nem minden modellben aktív alapból, mégis komoly szerepet tölt be a balesetek megelőzésében.
Mi történne, ha a gépjárművek képesek lennének figyelemmel kísérni a sofőrök egészségi állapotát? Ez a technológia már nem csupán futurisztikus elképzelés, hiszen bizonyos autómárkák már most is beépítették ezt a funkciót. A kifinomultabb rendszerek a kormányba vagy az ülésbe rejtett szenzorok révén érzékelik a sofőr pulzusát. Ezen kívül, a belső kamerák folyamatosan figyelik a volán mögött ülő személy szemmozgását, fejhelyzetét és általános viselkedését. Ha a rendszer észleli, hogy a sofőr nem reagál a vészhelyzetekre, automatikusan megállítja az autót, és segítséget kér. A Tesla mellett a BMW és a Mercedes-Benz egyes modelljei is már rendelkeznek ilyen fejlett funkciókkal, és a jövőben várhatóan még több gépjármű fog hasonló "intelligenciával" bővülni.
Természetesen ezek a megoldások nem helyettesíthetik az orvosi diagnózist, de idővel talán lehetőség nyílik arra, hogy az autók alkalmazkodjanak a másfél órás szabályhoz, amely opcionálisan betartható. Ez azt jelenti, hogy az autók elég fejlettek lesznek ahhoz, hogy 90 percenként emlékeztessék a vezetőt a folyadékpótlás fontosságára. A folyamatos, kis mennyiségű vízfogyasztás ugyanis hatékonyabb módszer, mint egyszerre nagyobb mennyiséget inni. Ezt a gyakorlatot a hivatásos sofőrök már alkalmazzák, különösen meleg időjárásban vagy fizikai igénybevétel során, hogy megőrizzék hidratáltságukat.
Ezáltal támogatja a koncentráció fenntartását, és hozzájárulhat a prosztata egészséges működéséhez is. Sőt, éjszakai vezetés során aktiválhatja a pihenőhely-keresőt, amennyiben a sofőr ülésbeli mozgása gyakoribbá válik. A beszállítókkal együttműködve egyre több autógyártó azon dolgozik, hogy ne csupán az éber figyelem megőrzésére helyezzenek hangsúlyt, hanem a gépjárművezetők egészségi állapotának folyamatos nyomon követésére is.
A Toyota és a BMW egy olyan innovatív rendszer fejlesztésén dolgozik, amely nem csupán a sofőr pulzusát monitorozza, hanem a légzési ritmusát is figyelemmel kíséri. Ezen adatok alapján az autó automatikusan optimalizálhatja a hőmérsékletet, állíthatja a világítást, sőt, akár zenét is lejátszhat. Néhány fejlettebb rendszer már az érzelmi állapotok azonosítására is képes. Ha a vezető túlzottan stresszes vagy fáradt, az önvezető technológia javaslatot tehet a vezetés átvételére. Bár ez a technológia még nem áll rendelkezésre, a fejlődési irányok már jól láthatóak. A jövő autói tehát nem csupán közlekedési eszközökként fognak funkcionálni, hanem intelligens, egészségtudatos társakká is alakulhatnak.
