Az amerikai külügyminiszter kifejtette, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a béketárgyalások valódi előrehaladásához.

Marco Rubio, az Egyesült Államok kiemelkedő diplomáciai szereplője úgy véli, hogy a Törökországban esedékes ukrán-orosz béketárgyalásokkal kapcsolatban nincsenek túlzott elvárásai. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója elengedhetetlen az előrelépés érdekében – számol be róla a BBC.

"Úgy vélem, hogy nem fogunk jelentős előrelépést elérni, amíg Trump és Putyin elnökök nem kezdenek közvetlen párbeszédet folytatni egymással ebben a kérdésben" - nyilatkozta a NATO külügyminisztereinek találkozója után, amely Dél-Törökországban zajlott.

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna küldöttséget küld az isztambuli tárgyalásokra, de bírálta a Moszkva által küldött "alacsony szintű" delegációt. Az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy a Kreml csapata "minden szükséges kompetenciával" rendelkezik.

Korábban Donald Trump - aki éppen a Közel-Keleten tesz látogatást - kijelentette, hogy a béketárgyalások terén nem várható jelentős előrelépés, amíg ő és Putyin személyesen nem találkoznak.

A portál kérdésére, amely az Air Force One fedélzetén merült fel, hogy csalódott-e az orosz küldöttség színvonalával kapcsolatban, a válasz így hangzott:

Semmi sem fog történni, amíg Putyin és én nem találkozunk. Nem ment volna, ha én nem vagyok ott, és nem hiszem, hogy bármi történne, akár tetszik, akár nem, amíg nem találkozunk. De meg kell oldanunk, mert túl sok ember hal meg.

Donald Trump kijelentette, hogy amennyiben a körülmények kedvezőek, pénteken részt vesz a törökországi tárgyalásokon, azonban később utalt arra, hogy valószínűleg inkább Washingtonba tér vissza.

Törökország, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország küldöttségei csütörtökön Isztambulban találkoztak volna, hogy 2022 óta először folytassanak közvetlen tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között. A találkozó időpontja azonban csütörtök estig nem volt véglegesen meghatározva. Információk szerint a megbeszélésekre várhatóan pénteken kerülhet sor.

Vlagyimir Putyin május 15-én Isztambulban közvetlen tárgyalásokat javasolt, válaszul az európai vezetők és Ukrajna 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívására. Zelenszkij akkor felszólította Putyint, hogy személyesen találkozzon vele, de csütörtökön a Kreml közölte, hogy az orosz elnök nem szerepel a hivatalos személyek között utazás miatt.

Volodimir Zelenszkij "tiszteletlenségnek" minősítette Moszkva lépéseit Trump és Erdogan irányába, miután az orosz küldöttség nem volt megfelelő rangú. Kijelentette, hogy az orosz vezetőhöz intézett üzenete továbbra is érvényes: sürgeti a személyes találkozót. "Nincs meghatározott időpont, nincs napirendi téma, és a delegáció sem a legmagasabb szinten érkezett - ez a helyzet egyértelműen a két vezető, Erdogannal és Trumppal szembeni személyes tiszteletlenséget tükröz" - fogalmazott.

Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője, Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Oroszország a jelenlegi tárgyalásokat a 2022-es, eredménytelen egyeztetések "folytatásaként" értékeli. Ezek az egyeztetések nem sokkal azután indultak meg, hogy Oroszország megkezdte a teljes körű inváziót szomszédos országával szemben.

Az ukrán féllel folytatott közvetlen tárgyalások feladata, hogy előbb-utóbb elérjük a hosszú távú béke megteremtését a konfliktus alapvető kiváltó okainak felszámolásával

- mondta Medinszkij.

Az ukrán küldöttség élén Rusztem Umerov védelmi miniszter fog állni. A csapatban a hírszerzési, katonai vezérkari és külügyi tárcák helyettes vezetői is képviseltetik magukat.

A Kreml legfrissebb közleménye szerint Vlagyimir Medinszkij, aki korábban az Ukrajnával 2022-ben lefolytatott tárgyalások sikertelen szakaszait irányította, most az orosz delegáció vezetésére kapott megbízást. A küldöttségben részt vesz Oroszország védelmi miniszterhelyettese, a külügyminiszter-helyettese, valamint a katonai hírszerzés vezetője is.

Az isztambuli tárgyalások a 2022-es kudarcba fulladt próbálkozás óta az első közvetlen kapcsolatteremtés Oroszország és Ukrajna között. Oroszország kifejezte szándékát, hogy ott folytassa a diskurzust, ahol az előző körben megálltak.

A megbeszélések során felmerült egy sor olyan követelmény, amely Ukrajnára vonatkozott, mint például a semlegesség elismerése, a hadsereg létszámának csökkentése és a NATO-tagság iránti ambíciók feladásának igénye. Ezeket a feltételeket Ukrajna határozottan visszautasította, mivel számukra a capitulációval voltak egyenlőek.

Ukrajnában továbbra is heves harcok zajlanak, miközben Moszkva jelenleg a terület körülbelül 20 százalékát uralja, beleértve a 2014-ben annektált Krím félszigetet is. John Healey, a brit védelmi miniszter, felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy "gyakoroljanak nyomást Putyinra". Healey csütörtökön Berlinben tartott megbeszélésén német kollégájával, Boris Pistoriusszal, további szankciók bevezetését szorgalmazta Oroszország ellen, hogy "tárgyalóasztalhoz ültethessük" a feleket.