Ma az Európai Unió döntéshozói arról tárgyalnak, hogy a jövőben milyen intézkedésekkel lépjenek fel a korrupt tisztviselők ellen, beleértve akár a legszigorúbb büntetéseket is. A kérdés az, hogy milyen mértékben lehet és kell szigorítani a jogi kereteket
Kulcsfontosságú fordulóponthoz érkezett az Európai Parlament, amikor egy etikai testület megalapításáról van szó, amely nemcsak az EP, hanem más uniós intézmények működését is felügyelheti a jövőben. Az Európai Parlament már 2021 szeptembere óta sürgeti a testület létrehozását, amelynek szükségességét a Katargate botrány kirobbanása még inkább megerősítette. Azonban az utóbbi időszakban a jobbközép Európai Néppárt és a jobboldali képviselőcsoportok aktívan akadályozzák a testület felállítását. Most egy bizottsági szavazás keretein belül, akár véglegesen is eltemethetik a testület ötletét, még mielőtt az egyáltalán elkezdhetné a munkáját.
Május 14-én, szerdán szavaznak az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában (AFCO) azon etikai testület felállításáról, melynek létrehozásáról még a Katargate nyomán állapodtak meg 2024 májusában, hogy a több uniós intézmény, többek között az Európai Parlament, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) munkáját felügyelje.
Mint arról a Huaweigate nyomán beszámoltunk, az etikai testület jövőbeni felállítását ugyan tavaly egy szűk többséggel megszavazták az Európai Parlamentben, ugyanakkor az jelenleg várat magára, mivel a képviselőcsoportok nem tudnak megegyezni annak pontos hatásköreiről és működéseiről.
Míg a szélsőbaltól a centrális irányzatokig terjedő képviselőcsoportok – mint például a Baloldal, a Zöldek, az S&D és a Renew – egyetértenek a testület megalakításának szükségességében, addig...
Az etikai testület felállításának kérdését már egy március 31-i, este nyolckor kezdődő vitában is érintették az Európai Parlamentben. A különböző képviselőcsoportok továbbra is megosztottak voltak, érvelve a testület létrehozása mellett és ellen. Az, hogy a téma mennyire fontosnak számított, jól tükrözi, hogy a vitát hétfő estére időzítették, amikor sok EP-képviselő és újságíró még nem is érkezett meg Strasbourgba.
A legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt tagjai határozottan ellenezték az etikai testület létrehozását a vitában. Álláspontjuk szerint ez a testület korlátozná az EP-képviselők jogait, mivel független lenne az Európai Parlamenttől. Ebből kifolyólag kétségeik merültek fel a fellebbezési lehetőségek világos szabályozásával kapcsolatban is. Rámutattak arra is, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálását a nemzeti nyomozóhatóságoknak és bíróságoknak kellene végezniük, hangsúlyozva, hogy mindenkinek jár az ártatlanság vélelme.
A vitát a Néppárton túl elhelyezkedő képviselőcsoportok Marine Le Pen közügyektől való aznapi eltiltása, valamint az Európai Bizottság körüli, vélt vagy valós korrupciós ügyek határozták meg. Azonban nem foglalkoztak azzal a fontos ténnyel, hogy az etikai testület más uniós intézmények, köztük a vitában kritizált Európai Bizottság működését is ellenőrizné.
Eddig az egyes képviselőcsoportok azt az érvet hozták fel, hogy az etikai testület létrehozásához elengedhetetlen az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosítása. Most szerdán viszont az AFCO-bizottság 10:30-kor kezdődő ülésén szavazásra kerül ez a kérdés.
Egyrészt a bizottság elnöke az a néppárti Sven Simon, aki már tavaly is amellett érvelt, hogy az EP-képviselők ne szavazzák meg az etikai testület létrehozását, másrészt pedig baloldali, zöld és liberális EP-képviselők levelet írtak az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának, abban reménykedve, hogy az egyébként szintén néppárti Metsola meg tudja majd győzni képviselőtársait.
A Politico által megszerzett levélben úgy fogalmaznak, Metsola az utolsó reményük, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportokból álló ún. Venezuela-koalíció nem fogja elgáncsolni az etikai testület valódi felállítását. Emiatt sürgetik az EP-elnököt, hogy néppárti képviselőtársait is győzze meg az EP belső működéséről szóló reform megszavazásáról az AFCO-bizottság ülésén.
A bizottságban egyébként három magyar EP-képviselő foglal helyet: a Tisza Párt részéről Magyar Péter a bizottság egyik alelnöke (EPP), míg a DK-s Dobrev Klára (S&D), valamint a fideszes Baross-Schaller Ernő (PfE) pedig tag.
