Az ingatlanpiac szárnyra kapott, míg a lakásépítések mélyrepülésbe kezdtek.
Jelentős mértékben visszaesett az új lakások építése 2024-ben. Az építési engedélyek és egyszeri bejelentések száma az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkentek. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentésekből kiindulva az idei év sem ígérkezik túl fényesnek, ám lendíthetnek a helyzeten a lakhatási válság enyhítését célzó állam intézkedések. Nehezítő tényező, hogy az ingatlanárak már tavaly repülőrajtot vettek. Az építőanyag-forgalomban ugyanakkor már pozitív jelek érzékelhetők.
2024 folyamán 13 295 új lakás készült el, ami 29 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentése.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évhez viszonyítva Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön tapasztalható építendő lakások számának növekedése figyelemre méltó, míg a többi régióban csökkenés mutatkozik. Különösen figyelemre méltó Tolna vármegyében, ahol a lakásépítések 4,6-szoros emelkedésen mentek keresztül, ennek fő mozgatórugója pedig a Pakson zajló projektek. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a már korábban is magas engedélyezési számok újabb 32 százalékos bővülésen estek át.
Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A legfrissebb építési engedélyek szerint 8671 lakóépület építése van tervben, ami az előző évhez viszonyítva gyakorlatilag változatlanságot mutat (-0,7 százalék). Az újonnan tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalékot képvisel, ami összesen 6848 egységet jelent.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530-ra tehető, ami 12 százalékkal alacsonyabb a 2023-as adatokhoz képest.
A lakhatási krízis kezelése a kormány friss gazdaságpolitikai akciótervének egyik központi eleme. Az Index az elmúlt másfél évben többször is felhívta a figyelmet erre a sürgető problémára. Nemrégiben a kormány is észlelte a helyzet komolyságát, és elhatározta, hogy különféle intézkedéseket vezet be a helyzet javítása érdekében. Az új, 21 pontból álló gazdasági akcióterv számos, a lakhatási viszonyokat és az otthonhoz jutást elősegítő intézkedést foglal magában.
Felmerül a kérdés, hogyan fogják az alábbi tényezők befolyásolni az ingatlanpiacot, amely már tavaly év végén látványos növekedésnek indult.
A 2024-ben kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján összesen 20 494 lakás építése válik lehetővé, ami 4,7 százalékos visszaesést jelent a 2023-as 21 501-hez képest. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke azonban hangsúlyozta, hogy az építőanyag-kereskedelem terén kedvező jelek mutatkoznak. A konszolidálódott építőanyagárak, a csökkenő kamatok, a növekvő reálbérek és a frissen bevezetett kormányzati támogatások együttes hatására az új építkezések száma dinamikusan emelkedik.
Az Újház építőanyag-kereskedelmi vállalat legfrissebb statisztikái alapján idén januárban az építőanyagok forgalma 31 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Különösen kedvező hír, hogy a falazóanyagok, köztük a téglák értékesítése 58 százalékkal emelkedett a tavalyi év januárjához képest. Juhász Attila megjegyezte: "Ezek a termékek általában az új építkezések kezdetén kerülnek felhasználásra, ami azt jelzi, hogy országszerte jelentős számú önerős lakossági és társasház építési projekt indult el az utóbbi időszakban."
