Balatoni József: Két pihentető és élményekkel teli hét az iskola nélkül Az iskola zaja és a mindennapi teendők helyett most két hét áll rendelkezésünkre, hogy feltöltődjünk, és élvezzük a nyugalmat. Ezek az időszakok nem csupán a pihenésről szólnak, hane

Két hét szünet nem sok, de nem is kevés. Hogyan lehet nyugisan, mégis tartalmasan eltölteni ezt az időszakot? Balatoni József, alias Jocó bácsi hozott erre néhány tippet.

Kicsivel több mint két hét iskolai szünet, bár nem elegendő ahhoz, hogy komolyabb programokat szervezzünk, mégis lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek egy kicsit elrugaszkodjanak a napi rutinból. Ez az időszak alkalmas arra, hogy felfrissüljenek és új élményekkel gazdagodjanak, még ha csak rövid időre is.

Azt hiszem, nekik a szünet már önmagában is ünnep, a karácsony pedig csak hab volt a tortán.

Az elmúlt évek során az én életem is úgy formálódott, hogy a szüleimmel ünnepelhettem a karácsonyt. Különösen örömet okozott, hogy újra átélhettem a gyermeki ártatlanságot és boldogságot. Mégis, valami más érzés kerített hatalmába, ami eltért a régi időktől. Hosszas önvizsgálat után jöttem rá, hogy a mostani karácsonyaink titka a nyugalomban rejlik.

Igen, most csend honol, ami régebben teljesen szokatlan volt a karácsony előtti időszakban. Lehetséges, hogy szentestére mindenki kicsit megnyugodott. Talán...

Most nincs kapkodás, nincs idegeskedés, nem kell eszeveszettül takarítani, mintha egyenesen a Köjál érkezne hozzánk vendégségbe.

Nem számít, ha a rizs egy kicsit íztelen, vagy ha a bejgli repedezett (szerintem az igazán jó bejgli az, amelyikben nem sajnálták a tölteléket), és az sem zavaró, ha a karácsonyfán néhány ága nem éppen egyenesen áll. Régen ezek a kis apróságok stresszt okoztak, ma viszont mindenki csak vállat von, és annyit mond: "ez van". Ennek következtében sokkal meghittebbé és barátságosabbá vált az ünnepi hangulat.

Ezért úgy vélem, hogy elengedhetetlen lenne, hogy a családok a téli szünet első napjait feszültség és idegeskedés nélkül, békésen töltsék el. A gyerekek számára talán még nagyobb jelentőséggel bír, mint a felnőtteknek. Tudom, hogy nem mindig egyszerű, de sokkal kellemesebb, ha mindannyian átélhetjük a valódi ünnepi varázst.

A gyerekek is sokkal szívesebben emlékeznek majd a nyugalmas napokra, mint a felfordulásra. El kell engedi a kényszerességet, a megfelelni akarást, a tökéletesség iránti görcsös vágyat, mert ez csak megmérgezi az ünnepeket. Az első és legfontosabb az, hogy törekedjünk a nyugalomra - a többi már gyerekjáték lesz.

Kemény időszakon vannak túl, és egy még kihívásokkal teli, megterhelő időszak vár rájuk, hiszen közeleg a félévzárás és a felvételi.

Ne is említsük, hogy idén a húsvét, ami a következő hosszabb pihenést jelenti, a tavaszi szünet formájában, csak április 17-én érkezik el. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek még három és fél hónapon keresztül megszakítás nélkül az iskolapadot kell koptatniuk.

Az pedig brutálisan hosszú. Ezért is létfontosságú, hogy hagyjuk őket pihenni, aludjanak annyit, amennyit szeretnének.

Semmit ne erőltessünk, legyen az, amit ők akarnak. Ha nincs kedvük kirándulni, rokonokat látogatni, ide menni, oda menni, akkor sem történik semmi.

Úgyis jönnek olyan rokonok, akiket nem szeretnek annyira, vagy nem örülnek nekik túlzottan. Elég olyankor levenni a pizsamát. Disztingválásból pedig ennyi bőven elegendő.

A harmadik lényeges szempont a tanulás, vagyis annak teljes ignorálása.

Tanárként mindig is úgy gondoltam, hogy a szünetek igazi célja a feltöltődés és a pihenés. Ezért sosem adtam feladatokat vagy tanulnivalót ezekre az időszakokra. Bízom benne, hogy ma már minden kollégám osztja ezt a nézetet.

Gyurkó Szilvi nemrégiben hangsúlyozta, hogy a szünetekre kiosztott túlzott mennyiségű házi feladat rendkívül káros és gyakorlatilag kiirthatatlan probléma. Ráadásul ez a gyakorlat jogi szempontból is megkérdőjelezhető, és messze áll attól, hogy gyerekkímélő hozzáállásnak nevezhessük.

Ha mégis szükségszerű, hogy a szegény gyerek tanuljon, akkor azt ne az ünnepek alatt tegye. Előre egyeztessétek, mikor szán erre időt. Az sem probléma, ha csak a téli szünet utolsó napjaira marad, és nem teljes gőzzel vág bele. Talán a felvételizők esetében van egy kis kivétel, hiszen nekik érdemes egy kicsit gyakorolniuk (bár kérdés, hogy tényleg szükséges-e?). Ilyenkor is fontos, hogy a diák maga határozza meg, mikor és mennyit szeretne foglalkozni a tanulással.

Szerintem három-négy napnál többet nem szabad foglalkozni ezzel a szünetben, mert akkor csak kimerülnek, és teljesen kipurcannak a felvételire. Szóval minden tanulással óvatosan, de leginkább kerüljön mindenki a lehető legtávolabb tőle!

Kerüljük el a "felvételi, iskola, érettségi, tanulás, félévi eredmények" témákat, mert ezek csak felesleges stresszt okoznak, és biztosan elrontják az ünnepi hangulatot. Az egész ügy nem ér annyit, hogy elhomályosítsa a pillanat varázsát.

Kívánom, hogy mindenki számára a szünet napjai olyan módon teljenek, ahogyan azt a legjobban szeretné! Ez a lényeg, minden egyéb csak apróság.

Kívánom, hogy mindannyian megtaláljátok a karácsony varázsát, és az ünnepek alatt béke, szeretet és boldogság töltse el szíveteket! Legyen ez az időszak tele meghitt pillanatokkal, amelyek örökre veletek maradnak!

(A kellemes szót szándékosan kerülöm, mert kellemes lehet például a lábvíz, de nem a karácsony. És a Last Christmastól is hidegrázást kapok. Ez nem tartozik ugyan szorosan a tárgyhoz, de mindenképpen ki akartam adni magamból. Köszönöm!)