Brüsszelben elegük lett a dolgokból, és most már komolyan fellépnek a kínai vállalatokkal szemben.
Az Európai Unió korlátozni készül a kínai orvostechnikai eszközgyártók hozzáférését az uniós közbeszerzési szerződésekhez, miután vizsgálata kimutatta, hogy Peking diszkriminálja a külföldi cégeket - tudósított a Bloomberg.
A tagállamok várhatóan már hétfőn dönthetnek a javasolt intézkedésről - tájékoztatott egy, a tárgyalásokat jól ismerő névtelen forrás a hírügynökségnek.
Ez lenne az első alkalom, hogy az EU a 2022-ben elfogadott Nemzetközi Közbeszerzési Eszköz (IPI) alapján lép fel, amely a közbeszerzési piacokhoz való kölcsönös hozzáférést hivatott biztosítani.
A Bizottság véleménye szerint, habár az EU közbeszerzési piacai hozzáférhetőek a nem uniós vállalatok számára, elvárható a kölcsönös nyitottság. Ennek érdekében más országok és jogi keretek tendereit és szabályozásait is alaposan meg kell vizsgálni, hogy a belső piacon megfelelő arányú korlátozásokat lehessen érvényesíteni.
Az EU tavaly áprilisban indított vizsgálatot a kínai orvostechnikai eszközök közbeszerzési gyakorlatával kapcsolatban. Párhuzamosan egyeztettek is Pekinggel az esetleges versenykorlátozások feloldásáról, de a konzultációk nem vezettek alternatív megoldásokhoz.
Januárban a Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy a vizsgálatok eredményei alapján Kína rendszerszerűen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az uniós orvostechnikai eszközökkel szemben a közbeszerzési folyamatok során.
Különösen a "Buy China" politika keretein belül valósítja meg ezt a célt. A legfrissebb jelentések alapján a nemzetközi vállalatok számára bonyolult tanúsítási eljárások, átláthatatlan engedélyezési struktúrák és kizáró záradékok nehezítik a helyzetet. Eközben a hazai termékek vásárlását a Made in China 2025 stratégia is támogatja, ami tovább fokozza a hazai ipar előnyét.
A vizsgálat több mint 380 ezer közbeszerzési eljárást elemzett 2017 és 2024 között, és megállapította, hogy ezek 87%-a kifejezetten vagy burkoltan hátrányosan érintette a külföldi, főleg az EU-s gyártókat.
A jelentés konkrét példákat is felhozott, mint például Kanton tartomány esetét, ahol az uniós engedélyezett eszközök száma 2019 és 2021 között jelentősen, több mint 66%-kal csökkent.
Az elmúlt években Kína egyre inkább a hazai és állami beszerzésekre helyezte a hangsúlyt az orvostechnológiai szektorban, az ország számos régiójában szigorú hazai termékkövetelményeket vezettek be számos eszközkategóriára.
A tavaly áprilisban közzétett uniós jelentés alapján Kína kereskedelmi helyzete drámai fordulatot vett: 2019-ben még 1,3 milliárd eurós hiányt könyvelhetett el, ám egyetlen év alatt ez a szám 5,2 milliárd eurós többletté alakult.
Az IPI (International Procurement Instrument) révén az Európai Bizottság számára nyíló lehetőségek széles spektrumot ölelnek fel, lehetővé téve a különböző korlátozások bevezetését a közbeszerzési eljárásokban részt venni szándékozó vállalatok számára. Ez a rendszer magában foglalja a pályázatok értékelési kritériumainak átalakítását, sőt akár a közbeszerzési szerződésekből való teljes kizárást is, így biztosítva a tisztességes versenyt és a piaci egyenlőséget az uniós piacon.
