Birodalmi szellem, Brüsszelre mutogatás: Trump technológiai győzelme a globális arénában Képzeljük el, hogy Donald Trump nem csupán politikai manőverekkel, hanem egy új, birodalmi vízióval lép a technológiai verseny színpadára. A világ szeme Brüsszelre s

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Szilícium-völgy agresszív lobbizással és stratégiai elnöki kinevezésekkel tartja fenn politikai befolyását. Most, annak ellenére, hogy a technológiai ipar nem támogatja Trump vámtarifáit és politikai prioritásait, erőfeszítései kifizetődnek, mivel a republikánus vezetők azon dolgoznak, hogy a technológiai szektor szabályozását nemcsak a kongresszusban - ahol a jogalkotási folyamat előrehaladása mindig is valószínűtlen volt -, hanem állami szinten és szerte a világon meggátolják.

Trump "lenyűgöző, monumentális" költségvetési törvénytervezetének keretein belül (e cikk megírását követően a képviselőház és a szenátus is zöld lámpát adott a törvényjavaslatnak - a szerk.)

A törvényhozók egy olyan évtizedes korlátozás bevezetését mérlegelik, amely megakadályozná, hogy az Egyesült Államok államai saját maguk állítsanak fel szabályokat a mesterséges intelligencia működésére.

A javasolt tilalom komoly veszélyt jelentene az AI-rendszerek átláthatóságának megőrzésére, valamint a fogyasztók algoritmusokkal történő árképzés elleni védelmére és a munkavállalók megfigyelésének korlátozására tett erőfeszítésekre. Bár valószínűtlen, hogy ez a javaslat átjut a szenátus szűrőjén, Ted Cruz republikánus szenátor már jelezte, hogy a jövőbeli törvényalkotás során hasonló tilalom bevezetésére fog törekedni.

A technológiai szektor számára a szövetségi szintű megelőző intézkedések már jó ideje hatékony módszert jelentenek a zavaró állami jogszabályok kikerülésére.

Ez összhangban áll a republikánusok azon céljaival, hogy a Fehér Ház keretein belül egy központosított hatóságot alakítsanak ki a mesterséges intelligencia szabályozására.

Ez rávilágíthat arra, hogy a javasolt tilalommal kapcsolatos diskurzus miért inkább a geopolitikai feszültségekről szól, mintsem az Egyesült Államok államainak jogi kereteiről.

A javaslatról tartott kongresszusi meghallgatáson például a törvényhozók és a szakértők a sacramentói és denveri államtanácsok szerepéről szóló vitát a brüsszeli túlszabályozás és a pekingi tekintélyelvűség ellen szóló, terjedelmes kirohanásokat tartalmazó fórummá alakították át. Ha az USA-ban a mesterséges intelligenciára vonatkozóan a különböző tagállami szintű törvényeket fogadnak el - szól az érvelés -, akkor az amerikai vállalatoknak nehéz lesz innoválniuk és versenyezniük Kínával.

A meghallgatás folyamán az iparági szakértők többször is hangsúlyozták az EU fontos szabályozásait, mint például a GDPR és az mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok. Érvelésük középpontjában az állt, hogy az uniós keretek túlságosan szigorúak, ami gátolja Európa azon törekvését, hogy olyan világszínvonalú technológiai cégeket alakítson ki, amelyek képesek versenyezni a globális piacon.

Az üzenet világos volt: Kína legyőzéséhez az Egyesült Államoknak el kell kerülnie, hogy ugyanazt a hibát kövesse el, mint Brüsszel.

De vajon Brüsszel még mindig az a Brüsszel, amit ismerünk? Mielőtt a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos viták felerősödtek volna, a Trump-kormányzat már akkor is nyomást gyakorolt az Európai Unióra, hogy lazítsa meg a technológiai szabályozásokat, beleértve a digitális szolgáltatásokra és digitális piacokra vonatkozó jogszabályokat. Idén februárban, amikor J.D. Vance alelnök a párizsi AI-csúcstalálkozón felszólalt az EU és a világ vezetői előtt, hangot adott aggodalmának az amerikai vállalatokat sújtó "nemzetközi szabályok" miatt. Ugyanezen a rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök kifejezte kívánságát, hogy az EU technológiai jogszabályait "egyszerűsítsék" és "hangolják össze" a világ többi részének szabályozási kereteivel.

Különféle jelek utalnak arra, hogy ez a stratégia kedvező irányba terelődik. Az Európai Unió nemrégiben jóváhagyta a mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési tervét (AI Continent Action Plan), amely mérsékeltebb szabályozási megközelítést képvisel. Emellett az amerikai technológiai cégek ellen kiszabott bírságok mértéke is csökkent. Ugyanakkor ezek a vállalatok továbbra is aktívan lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az AI-ra vonatkozó előírások a lehető legkevésbé bonyolultak legyenek. A technológiai szabályozás továbbra is megosztó téma Trump kereskedelempolitikájában. Májusban Trump azzal a fenyegetéssel lépett fel, hogy 50%-os vámokat vezet be az unióból érkező termékekre, hivatkozva arra, hogy a digitális adókról és a technológiai szabályozásról folytatott tárgyalásokon nem történt előrelépés.

Az amerikai politikai diskurzusban gyakran felbukkan a "Brüsszel-hatás" kifejezés, amelyet elrettentő példaként használnak. Ez a fogalom egy nagyrészt téveszmékre épül, miszerint az Európai Unió, mint a globális szabályozás megszállottja, túllépett a szerepén, és ezzel végső soron saját technológiai szektorának hátrányt okozott.

Jelenleg éppen a "Washington-hatás" megjelenésének szemtanúi vagyunk:

A globális technológiai hegemónia elérésére törekedve Joe Biden volt elnök – az Egyesült Államok liberális világrendjének elkötelezett támogatójaként – szoros együttműködésben dolgozott szövetségeseivel az "AI biztonsági hálózatok" kiépítésén és a technológiai hardvergyártás kulcsfontosságú elemeinek átalakításán. Ezzel szemben Jake Werner történész megjegyzése szerint Trump a gazdaságot olyan piacként látja, ahol az alkupozícióval rendelkező szereplők kiszorítják a profitot a hátrányos helyzetűektől, nem pedig olyan ellátási láncként, ahol a hatalom a korlátozott erőforrásokhoz vagy technológiákhoz kapcsolódó stratégiai pontokban összpontosul.

A félvezetők exportjára vonatkozó Biden által bevezetett korlátozások eltörlésével a Trump-kormányzat világossá tette, hogy nem kívánja fegyverként alkalmazni a csúcskategóriás grafikus processzorokhoz (GPU) való hozzáférést a nemzetközi tárgyalások során. Ezzel együtt a multilaterális együttműködés iránti érdeklődésük is csekélynek tűnik. Az EU legutóbbi vámintézkedéseivel kapcsolatban Trump a maga szokásos, közvetlen stílusában nyilatkozott: "Nincs szükség új alkura. Mi már megkötöttük a megállapodást."

Hasonló logika érvényesül az Egyesült Államok belpolitikájában is. Biden "törvényhozási találkozói" már a múlt homályába vesztek, amelyek során állami törvényhozók gyűltek össze, hogy országos szinten fontos ügyekkel foglalkozzanak. E helyett a republikánusok célja, hogy a Fehér Házat az AI-politika központi helyszínévé alakítsák, még ha ez azt is jelenti, hogy megakadályozzák a tagállamok tisztviselőit abban, hogy védelmi intézkedéseket hozzanak a visszaélések ellen.

Ezek az intézkedések szorosan összefonódnak: míg a kormányzat képviselői igyekeznek rávenni a külföldi kormányokat, hogy mérsékeltebb elbánást tanúsítsanak az amerikai vállalatok iránt, a kongresszus célja a tagállami szintű ellenőrzés teljes körű leállítása. Összegzésképpen: Washington válik az egyedüli döntéshozó központtá.

A helyzet iróniája abban rejlik, hogy a szabályozások fokozatos leépítése ellenére a szövetségi hatóságok továbbra is kulcsszerepet játszanak az amerikai technológia jövőjének formálásában. Az "AI-verseny megnyerése", amely valójában egy homályos és nehezen körvonalazható célkitűzés, nem csupán a magánszektorbeli befektetésektől függ, hanem az állami hatalom és politikai nyomás hatásaitól is. Még ha a multilaterális együttműködés lehetőségei csekélyek is, a washingtoni befolyás gyorsan visszafogja azokat, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Sok minden fog azon múlni, hogyan reagál Kína a kialakuló helyzetre. A jövőképek nem éppen derűlátóak (kivéve azokat, akik közvetlenül részesednek a technológiai verseny előnyeiből): a nacionalista hangvétel felerősödésével a vezető technológiai vállalatok érdekei egyre inkább háttérbe szorítják azt az innovációs rendszert, amely a közjó szolgálatára jött létre.

Az Egyesült Államok gyakran hirdeti magát a demokrácia és az innováció éllovasaként.

A mesterséges intelligencia területén az élenjárásra törekvő tervei azonban birodalmi túlkapásokra és a végrehajtó hatalom ellenőrizetlen bővítésére építenek.

A Trump-kormányzat nem a vörös államokat részesíti előnyben a kékekkel szemben, és nem is az európai szövetségeseivel karöltve próbálja meg legyőzni Kínát. Ehelyett arra összpontosít, hogy minimalizálja a tagállami hatóságok és a külföldi partnerek befolyását, miközben a hatékony kormányzás helyett a zsákmányszerzésre helyezi a hangsúlyt.

Brian J. Chen egy elismert szakember, aki jelentős hozzájárulásokat tett a technológiai újdonságok és innovációk terén. Széleskörű tapasztalata és szakértelme révén számos területen képes volt kiemelkedő eredményeket elérni, legyen szó a digitális médiáról vagy a technológiai trendek elemzéséről. Munkássága inspiráló példája annak, hogyan lehet a kreativitást és a tudományos gondolkodást ötvözni a modern világ kihívásaival való szembenézés során.

A Data & Society kutatóintézet szakpolitikai igazgatójaként tevékenykedem, ahol a digitális társadalom kihívásainak és lehetőségeinek mélyreható elemzésével foglalkozom.