Budapesten a BKK körüli félreértések és hamis információk egyre gyakoribbá váltak. Az Alsórakpart lezárása pedig tovább rontja a helyzetet, hiszen a forgalom elterelése óriási dugókat eredményez a város különböző részein. Az autósok és a tömegközlekedésbe

A hétfői napon a Fővárosi Önkormányzat Vitézy bizottsága ülésezett, ahol a BKK egy terjedelmes prezentációban próbálta megmagyarázni, hogy nem a káoszos felújítások és lezárások felelősek a budapesti dugókért, és hogy a pesti Alsórakpart forgalmi rendjének helyreállítása, valamint a Lánchíd ideiglenes megnyitása sem hozna megoldást a forgalmi torlódásokra. Vitézy Dávid által is elismerésre méltónak tartott BKK-s előadás azonban számomra finoman szólva is meggyőzőtlennek bizonyult; úgy éreztem, hogy a városvezető koalíció által támogatott prezentáció kifejezetten szakmaiatlan volt, és nem méltó egy közszolgáltató cég színvonalához.

A BKK és a városvezetés kommunikációjának középpontjában álló megállapítás szerint június utolsó hetében a forgalom rendkívüli mértékben megnövekedett, és az iskolazárás után a közlekedés lassan váltott át a nyári üzemmódra. Ezen állítás alátámasztásához a BKK az általa üzemeltetett 703 hurokdetektor és 43 forgalomszámláló kamera adatai közül kiemelt egy olyan szakaszt, ahol az előző évhez képest nem tapasztaltak jelentős forgalmi eltérést (mint például a Vörösvári út), vagy olyan helyszínt, amely nem volt érintett a kialakult forgalmi torlódásokban (például az Üllői út és az Ecseri út csomópont).

Ezután nehezen elképzelhető, hogy egy álnok varázsló 2025 júniusának utolsó hetére teljesen átformálta a forgalmi mintázatokat Budapesten. Érdekesség, hogy az utóbbi napokban csupán a Rákóczi híd pesti és budai hídfője körüli területen tapasztalhattunk enyhe javulást a dugók terén (a BP Műhely korábbi ajánlásainak is köszönhetően), míg a város északi része és a Belváros továbbra is a forgalmi káosz szorításában szenved.

a BKK prezentáció legnagyobb meglepetése kétségtelenül az, amikor azzal érvelnek, hogy a Pesti Alsórakpart megnyitásának lehetősége miért nem mérlegelendő a jelenlegi forgalmi helyzet enyhítésére. Az előadás során a BKK a korábbi Egységes Forgalmi Modellre hivatkozik, amely szerint "a Jane Haining rakpart gépjárműforgalma a lezárás következtében a korábbi tapasztalatok és mérések alapján alapvetően egyenletesen oszlik el a Kiskörút és a Hungária körgyűrű közötti területen, mindössze 5-10 százalékos forgalomnövekedést okozva, nyári időszakban pedig csupán 3 százalékos többletet mutat a fent említett útszakaszon." Azonban ez a forgalmi modell, amely eddig sosem látott állításokat tartalmaz, egyszerűen nem tükrözi a valóságot. Emlékezzünk csak vissza a tavalyi főpolgármesteri kampányra, amikor Karácsony Gergely felvetette a pesti Alsórakpart Lánchíd és Erzsébet híd közti szakaszának teljes lezárását.

Tehát nem csupán a Hungária körút egy szakaszáról van szó, hanem a teljes Hungária körúti zónáról, ahol a BKK állításával ellentétben akár 50%-os forgalomnövekedés is várható a Kiskörúton. Ezen kívül a Margit híd budai hídfőjénél is 25%-os forgalomnövekedés következhet be, ami súlyosan megterhelné a Margit körutat és a budai Alsórakpart forgalmát.

Ez a megközelítés egészen abszurd, és a budapesti közlekedőket nyilvánvalóan alábecsüli. A BKK egy régebbi elemzésre hivatkozva próbálja megvédeni álláspontját, de a pesti Alsórakpart lezárásának idején a forgalmi viszonyok gyökeresen eltértek a korábbi helyzetektől. Ráadásul a múltbeli elemzések nem tudtak figyelembe venni olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a Margit híd és az Árpád híd forgalmi korlátozásai, amelyek jelentősen befolyásolták a közlekedési helyzetet.

A fentiek okán nem meglepő, hogy a BKK nem támogatja a Lánchíd ideiglenes megnyitását sem, hisz állításuk szerint a buszok csak araszolnának a dugóban és a Lánchíd kis forgalmi kapacitást jelent Budapest közlekedésében.

Sajnos azonban van egy nem túlságosan kedvező hírem a BKK-s fiúk számára, hogy...

Meglepetésként szolgált, hogy a BKK legutóbbi prezentációjában rávilágított, mennyire súlyosan érintik a dugók a 105-ös és a 210-es busz menetrendjét. Ráadásul a Lánchíd kapacitásáról szóló tévhit is eloszlik: valójában a híd akár 4-6 százalékot is képes átvállalni a budapesti hidak összes forgalmából. Ez különösen fontos lehet a jelenlegi forgalmi korlátozásokkal terhelt helyzetben, hiszen a Lánchíd ideiglenes megnyitása akár 20 százalékkal is csökkenthetné a Margit és az Erzsébet hídra nehezedő forgalmat, jelentős könnyítést hozva ezzel a budapesti közlekedés számára.

A Lánchíd hiányának érzékelhetősége a budapesti közúti forgalomban, valamint a Lánchíd és a pesti Alsórakpart közötti kapcsolat szoros összefonódása egyértelműen tükrözi a jelenlegi helyzetet. A BKK véleménye szerint itt nem található semmi figyelemre méltó, ám a valóság az, hogy az Erzsébet hídon Budáról Pestre érkező forgalom jelentős része "normális" körülmények között a pesti Alsórakpart irányába szeretne kanyarodni, hogy onnan közelítse meg a belvárost. Jelenleg azonban a rakpart zárva van, így a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út vonalán a forgalom a Budaörsi út kezdetétől dugóban araszol, ami a város közlekedési helyzetének régi, de még mindig aktuális problémáira világít rá.

Bízom benne, hogy a fentiekben kifejtett gondolataim nemcsak a forgalomtechnikát és forgalomszervezést kevésbé ismerő közlekedők figyelmét keltik fel, hanem rávilágítanak arra, hogy a budapesti forgalomszervezési stratégiával komoly problémák vannak. Elengedhetetlen lenne, hogy ne csupán a megszokott, üres frázisok hangozzanak el a közlekedési diskurzusban, mint például az, hogy „túl sok az autó a városban”, vagy hogy „miért nem választják a kerékpározást vagy a gyaloglást az autósok”. Itt az ideje, hogy mélyebbre ássunk, és valódi megoldásokat keressünk a helyzet javítására.

De a jelenlegi budapesti politikai helyzetben én már annak is örülnék, ha végre egy értelmes, szakmai választ kaphatnánk arra, hogy miért jó a napközben, a 40 fokos nyári melegben a gyalogosok által egyáltalán nem használt pesti Alsórakpartot zárva tartani miközben fél Budapest a dugóban araszol?