Készül az ínycsiklandó bonbon a Tisza-tó édes gyümölcseiből | Színes vidékeink kincsei

Az "Egy csepp Tisza-tó" egy igazi kézműves édesség, amelynek különlegességét a folyó kristálytiszta vizében növekvő sulyom adja. A desszerthez vezető út tele volt izgalmas próbálkozásokkal, és a keserű sulyom terméséből született meg a végső, kifinomult ízélmény. A csokoládé megálmodója szívesen mesélt erről a kalandos folyamatról, amely a természet csodáit és a kreatív konyhaművészetet egyesíti.

Szabó István, az Egy csepp Tisza-tó sulyomkrémmel töltött bonbonok megálmodója és mesterséges készítője, a kezdetekhez egészen gyermekkora emlékeihez nyúlt vissza. Az ő kreatív elméje és szenvedélye egyedülálló ízélményeket teremtett, amelyek a Tisza-tó varázsát hordozzák magukban.

Ekkoriban még nem létezett a Tisza-tó, csupán a Tisza egyik holtága kanyargott Abádszalók határában. Gyerekként a szüleim és nagyszüleim mindig oda küldtek, hogy a libákat és kacsákat etessem és fürdessem. Július táján pedig nagyanyám gyakran említette, hogy most érkezett el a sulyom ideje, bontsuk le, és élvezzük, hiszen mi is ezt tettük régen.

István megjegyezte, hogy hoztak magukkal egy fontos tanácsot is: kerülniük kell a sulyomra lépést, mert annak hegyes végződései komoly, fájdalmas sebeket okozhatnak.

Ráadásul - ahogy arról István nagymamája mesélt anno - a sulyom az ő gyermekkorában egyfajta kiegészítő csemege is volt, a szegényember gesztenyéjének is nevezhető, hiszen hasonló formában kellett elkészíteni, mint a szelídgesztenyét.

Nem véletlenül hívták ezt a növényt vízidiónak, vízigesztenyének. Régen gyűjtötték és hazavitték. Főzés után kinyomták belőle a magot és úgy hasznosították, ha pedig sütötték, akkor ugyan úgy jártak el, mint a gesztenyénél és a sulyom magja is a sütés hatására karamellizálódott és finom csemege lett belőle.

Az 1950-es, 60-as évekre a sulyom, mint csemege lassan eltűnt a konyhákból és bár a Kiskörei Erőmű építésekor, a Tisza-tó keletkezésekor a terület növényvilágát tarra vágták, így a sulyom is erre a sorsra jutott, de teljesen nem tűnt el, hiszen a termésekből szép lassan újra elterjedt a tó területén.

Amikor egyre népszerűbb lett a Tisza-tó, és a turizmus fejlődésnek indult, a sulyom kizárólag negatív színben tűnt fel, hiszen a termése szúrós és igencsak fájdalmas, ha belelépünk. Érkeztek is a panaszok rendesen. Mindig is vendéglátásban dolgoztam, én üzemeltettem az első melegkonyhás helyiséget a tónál, később pedig turizmusirányítással foglalkoztam, és el is kezdtük keresni a megoldást, hogy csökkentsük a sulyom okozta problémát

- Emlékezett vissza István, ahogy a régi időkre gondolt.

A sulyom nagyon gyorsan el tud terjedni, ha nem szabályoznák a növekedését, akár a Tisza-tó teljes területét belepné. A növény kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Ezt szokták ritkítani a Tisza-tónál, de mivel védett növényről van szó, szigorú szabályozással lehet csak hozzányúlni. A gyérítés nem haladhatja meg a teljes populáció 49 százalékát.

István elmesélte, hogy a sulyomkrémmel töltött csokoládéhoz vagy a sulyomízesítésű sörhöz vezető út egyik legfontosabb állomása az volt, mikor az egyik vendégtől megkérdezte, hogy mi az, amit ha tíz év után újra látna, akkor a Tisza-tó jutna róla az eszébe.

Ekkor a hölgy előhalászta a táskájából a sulyom termését, és egy teljesen új perspektívából kezdett el beszélni róla. Mivel művésztanárként tevékenykedett, őt a forma, a termés különlegessége és szépsége, mint a természet lenyűgöző alkotása fogta meg. Egy olyan növényi részt, amit mi már szinte a szemét kategóriájába soroltunk, egy egészen új fényben mutatott be. Ekkor éreztem, hogy megnyílt a szemem, és ráébredtem, mennyire értékes dolgot taszítottunk a silányabb minőségi szintre.

- István részletesen elmondta, hogy 2013-ban a sulyom visszakerült az asztalra, miután először a szemétbe került.

István szakácsszemmel kezdte el tanulmányozni, hogyan lehetne a sulyommal kreatívan dolgozni. Mivel ez a növény védett, először engedélyt kellett kérnie a termés gyűjtésére. Miután sikeresen megszerezte az engedélyt, megkezdődhetett a kísérletezés. Elmondása szerint a projekt első lépése a logó megalkotása volt, ám ekkor még nem állt rendelkezésre a termék. A következő évben azonban már időben megkapták az engedélyt 100 kiló sulyomtermés begyűjtésére, és a puhább héjú állapotban sikerült összegyűjteniük a mázsányi termést.

Számomra a sulyom egyértelműen a zöld dióra emlékeztetett, ezért úgy döntöttem, hogy a helyi zöld dióból készült befőtt mintájára készítek belőle valamit. Hat hónap várakozás után végre kinyitottam egy üveget, és meglepődve tapasztaltam, hogy míg a zöld dió a szivacsos állaga miatt magába szívja a cukorszirupot, a sulyom, mint vízinövény, már eleve tele van vízzel, így taszítja azt. Az eredmény egy kesernyés, ehetetlen massza lett. Ott ültem 70 kilónyi ilyen befőtt mellett, és próbáltam kitalálni, hogyan változtathatnék rajta. A szakácsok szerint, ha valami nem működik darabosan, érdemes lehet pürésíteni.

István végül rájött, hogy az almalé édessége és savassága kulcsszerepet játszhat a végső ízélményben. Ennek érdekében ledarálta a befőttet, majd felfőzte az almalével, amit fűszerekkel is megbolondított. Az eredmény egy 150 liternyi sulyomdzsem lett, ami már sokkal ízletesebb volt, de még mindig nem érte el a tökéletességet.

Gondolkodtam, hogy mihez lehetne ezt hozzáadni, amihez jól állna ez a fanyar, kesernyés ízvilág és ekkor jött az ötlet, hogy ez bizony a csokoládé lesz. Így született meg a sulyomkrémmel töltött bonbon ötlete. Egy cukrász ismerősöm segített beszerezni a tökéletes csokialapanyagot, így 2015 év végén már a gyártási engedélyt is megkaptam és a terv az volt, hogy a vendégházunkban kínáljuk, áruljuk majd a látogatóinknak, de hamar kiderült, hogy több van a történetben.

István elmondta, hogy mivel a Tisza-tóhoz eddig nem fűződött konkrét termék, ezért született meg az "Egy csepp Tisza-tó" néven ismert édesség. Ez a különleges bon-bon hamar elnyerte a közönség tetszését, és a nyári időszakban már 16 viszonteladó kínálatában megtalálható. Ma már szinte minden tóparti település boltjában fellelhető ez a finomság. Az édesség sikere után érkezett a sulyompárlat, amelyet követett a sulyom ízesítésű sör. Ez utóbbi különösen izgalmas választás a keserű ízek kedvelőinek, hiszen remekül harmonizál a sulyom gazdag ízvilágával.

Folyamatosan pörög az agyam, a kreativitásom szünet nélkül dolgozik. Jelenleg egy új, sulyommal ízesített terméken munkálkodom, amely még csak a tervezési fázisban van. A részleteket egyelőre titokban tartom, de izgalmas dolgok körvonalazódnak!

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – bátorította Szabó István.

Ha már az édességeknél tartunk, vajon tudják-e, hogy a fehér csokoládé valóban csokinak számít-e? Ezen a téren sok a vita! Ezen kívül, szeretnénk megosztani veletek egy lenyűgöző karamellkrém receptet, amely a túrós csuszás csokoládé ízletes világába vezet el minket. Ezt a különleges édességet egy tehetséges kanizsai cukrász készítette, és mindenképpen érdemes ránézni a cikkünkre, ahol minden részletet megtaláltok!