Brüsszel akár a szőnyeg szélére is állíthatja a magyar kormányt.
Az Európai Unió vizsgálatot indított Magyarország ellen, miután a kormány a Pride rendezvények betiltása mellett lehetővé tette a résztvevők arcfelismerő technológiával történő azonosítását. A brüsszeli aggodalmak középpontjában a gyülekezési jog korlátozása és az AI rendelet esetleges megsértése áll. Akár újra forrásmegvonással, vagy jelentős pénzbírsággal sújthatják a magyar kormányt.
Az Európai Unió vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Magyarország új törvénymódosítása - amely lehetővé teszi a rendőrség számára a tüntetéseken részt vevők azonosítását arcfelismerő technológiával - összeegyeztethető-e az EU mesterséges intelligenciáról szóló szabályozásával - számolt be a Politico.
A március közepén elfogadott jogszabály, amely a gyülekezési jog korlátozásával egyidejűleg megtiltotta a Pride rendezvények lebonyolítását, különösen kritikus kérdésként merül fel az uniós jog keretein belül.
Különösen a valós idejű biometrikus megfigyelés lehet az uniós mesterséges intelligencia szabályozásának szigorú tilalmának hatálya alá eső tevékenység.
Az Európai Bizottság jelenleg alaposan vizsgálja, hogy Magyarország ténylegesen alkalmaz-e valós idejű arcfelismerést, vagy esetleg az adatfeldolgozás késleltetéssel zajlik. Ha utóbbi a helyzet, akkor bár a gyakorlat nem számít jogellenesnek, mégis "magas kockázatú" alkalmazásnak minősül, amely szigorú követelményekhez kötött, mint például hatásvizsgálat elvégzése és bírói engedély beszerzése. A Bizottság szóvivője kiemelte:
Ha szabálysértés következik be, az Európai Unió "azonnal cselekszik" és intézkedések bevezetésére készül.
Az AI rendelet alapján akár 35 millió eurós bírság is kiszabható, de a végrehajtás részletei a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Az is egy út lehet a Bizottság előtt, ha megállapítják, hogy az alapjogi charta, vagy esetleg jogállamisági kritériumokat sért az intézkedés. Ha utóbbira jutnak, az újabb EU-s forrásfelfüggesztést is jelenthet a magyar kormánynak.
Az ügy különösen nagy figyelmet kapott Brüsszelben, mivel a Pride-ot célzó törvényalkotás - amely a gyermekvédelemre hivatkozva korlátozza az LMBTQI rendezvényeket - összetett jogi és alapjogi kérdéseket vet fel.
Az Európai Parlament több képviselője, közöttük Brando Benifei, aki az AI rendelet egyik társszerzője, kifejezte aggodalmát az arcfelismerő rendszerek kapcsán. Rámutattak arra, hogy ezek a technológiák nem csupán az emberek beleegyezése nélkül képesek azonosítani egyéneket, hanem érzékeny személyes adatok, például a szexuális orientáció kijátszására is alkalmasak. Ezen felvetésekkel összhangban több civil szervezet, például a Magyar Helsinki Bizottság is hivatalos levélben szólította fel Ursula von der Leyen bizottsági elnököt a szükséges intézkedések megtételére.
A magyar kormány álláspontja szerint a javasolt módosítások összhangban állnak mind az uniós, mind a hazai jogi keretrendszerrel.
A technológiai végrehajtás részletei azonban nem átláthatók a lap beszámolója szerint: a rendőrségi felvételeket a magyar hatóságok dolgozzák fel, de nem ismert, milyen időeltolással történik ez, ami döntő lehet az uniós megítélés szempontjából. Az EU-nak tehát egyaránt kell értékelnie a technológiai megvalósítást és a magyar bírói rendszer függetlenségének kérdését, amely már régóta vitás pont az Európai Bizottság és a magyar kormány között.
