Egy iráni rezsimváltás drámai következményekkel sújthatja az országot. Az új politikai irányvonal nemcsak a belső stabilitást veszélyeztetheti, hanem regionális feszültségeket is gerjeszthet. Az átmenet során fellépő hatalomharcok, társadalmi feszültségek
Ha a múlt történéseit figyelembe vesszük, Irán további destabilizációja komoly mértékben hozzájárulhat a tartósan emelkedő olajárakhoz.
- fogalmazta meg Natasha Kaneva, a JPMorgan globális nyersanyagkutatási osztályának vezetője az ügyfelek számára készült elemzésében.
A nyomás egyre nő Ali Hamenei ajatollah, iráni legfőbb vezetővel szemben, miközben Donald Trump fontolgatja, hogy csatlakozik Izrael légicsapásaihoz az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei ellen. Trump kedden feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt, és közösségi médiában közzétett bejegyzésében Hamenei életét is megfenyegette.
A JPMorgan szerint az olajtermelő országokban bekövetkező rezsimváltások "mélyreható hatással" lehetnek az adott ország olajpolitikájára, termelésére és a globális árakra rövid és hosszú távon egyaránt. Irán az OPEC harmadik legnagyobb termelője, napi mintegy 1,6 millió hordó nyersolajat exportál.
A bank statisztikái alapján 1979 óta nyolc jelentős politikai átmenet zajlott le lényeges olajtermelő nemzetekben.
A nyersolaj árak jelentős növekedést mutattak, hiszen a válság előtti szintekhez viszonyítva átlagosan 76%-kal emelkedtek a csúcsidőszakban.
Az árak végül a válság előtti szinthez képest körülbelül 30%-kal magasabb szinten álltak meg.
Kaneva szerint a rezsimváltást követően fellépő kínálatkiesés "nehéz és gyorsan helyreállítható", ami továbbra is fenntartja a magas árakat. Példaként említi az 1979-es iráni forradalmat, amely megdöntötte Mohammad Reza Pahlavi sah uralmát, és Ruhollah Homeini ajatollah vezetésével egy iszlám köztársaságot alakított. E forradalom következtében Irán napi nyersolajexportja 1979 januárjára drámaian, 4,8 millió hordóra csökkent. Bár az OPEC részben próbálta kompenzálni ezt az iráni kiesést, az olajárak mégis emelkedtek, 1980 közepére több mint kétszeresükre, 34 dollárra hordónként.
ami globális szintű gazdasági visszaesést idézett elő.
A jelenlegi olajár-emelkedés azonban nem feltétlenül lesz tartós jelentős iráni politikai felfordulás nélkül. A JPMorgan szerint az Izraelt érintő konfliktusokra adott olajpiaci sokkok általában rövid életűek, kivéve az 1973-as jom kippuri háborút, amely arab olajembargóhoz vezetett.
A bank véleménye szerint a Hormuzi-szoros Irán általi blokádjának kockázata "rendkívül alacsony", mivel az Egyesült Államok ezt hadüzenetként értékelné. Az amerikai Ötödik Flotta Bahreinben, a Perzsa-öböl másik oldalán állomásozik, és fő feladata a kereskedelmi hajózás biztonságának garantálása. Ezen a szűk vízi úton a világ olajkereskedelmének körülbelül egyötöde halad át Irán és Omán között.
Az olajpiac már jelentős ingadozásokon ment keresztül a legújabb iráni-izraeli konfliktus hatására. Az árak körülbelül 10%-kal növekedtek, mióta Izrael múlt pénteken megindította légicsapásait.
