Club Aliga: A bíróság negyedik alkalommal is visszavonta a kikötő használatbavételi engedélyét.


Sorra nyerik a pereket a balatonaligai civilek, ám ettől még továbbra is joggal félthetik partszakaszukat, hiszen a hivatalok láthatóan nem gördítenének akadályokat a Club Aliga-gigaberuházás elé.

Negyedszerre is megsemmisítette a fővárosi kormányhivatalnak a Club Aligában épült kikötő kapcsán kiadott használatbavételi engedélyét a Pécsi Törvényszék. A grémium ismét új eljárásra kötelezte a hivatalt, s egyben kikötötte, a kikötő engedélyezésének elbírálásánál nem alkalmazhatja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra érvényes rendelkezéseket, ugyanis a kikötő elválaszthatatlan része a tó, melyre nem vonatkoznak az említett törvényi előírások.

- A bíróság szerint a kikötő használatbavételi engedélyezése kapcsán az általános és helyi jogszabályok szerint kellett volna döntenie a kormányhivatalnak

- A törvényszék ítéletét részletesen elemezve Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese, amely a Club Aliga beépítése és a part lezárása ellen küzd, hangsúlyozta: figyelemre méltó, hogy a per során nemcsak a kormányhivatal, hanem a tulajdonos Pro-Mot Hungária és a balatonvilágosi önkormányzat is alperesként képviseltette magát. Ez világosan jelzi, hogy a világosi önkormányzat szoros együttműködésben áll a céggel.

Az aligai civilek újabb jogi győzelmet arattak: a bíróság immár harmadik alkalommal érvénytelenítette a nyáron megnyitott, a NER-hez kötődő kikötő működési engedélyét.

Lapunkban évek óta figyelemmel kísérjük, hogyan igyekszik az AFE megakadályozni a Club Aliga teljes átalakítását és kiárusítását. A helyiek aggódnak, hogy ismét elveszítik a rendszerváltás óta védett tópartjukat, amely azóta szabadon használható. A beruházó, a Pro-Mot, bár erős kormányzati támogatással rendelkezik, és rendszeresen megkapja az engedélyeket az illetékes hatóságoktól, a civilek sikeresen támadták meg ezeket a döntéseket a bíróságon. 2023 szeptemberében azonban a kormány módosította a kiemelt kormányrendeletet, amely a közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztést céloz meg, így gyakorlatilag megnehezítette a beruházás ellenzőinek, hogy jogi úton védjék partjukat.

A Club Aliga körüli beruházás hosszú és bonyolult története újabb fejezethez érkezett, mivel a birtokvédelmi elutasítás megnehezíti a projekt előrehaladását.

A Pro-Mot, amely korábban több Fidesz-közeli oligarcha, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jellinek Dániel portfólióján is átutazott, jelenleg a Bayer Property birtokában van. Ez a cég Balázs Attila érdekeltsége, aki szintén szoros kapcsolatban áll a NER-rel. Az egykori, holland kereskedelmi kamarához bejegyzett tulajdonosok 2013-ban a balatonvilágosi önkormányzattal megállapodtak arról, hogy a parti sétányt megnyitják a helyiek előtt, és a területet önálló helyrajzi számra helyezik. A megállapodás értelmében, ha a Club Aliga esetlegesen eladásra kerülne, a vevőknek is biztosítaniuk kell a sétány közösségi használatát. Azonban az akkori tulajdonosok elmulasztották az önálló helyrajzi számra való áthelyezést, ami komoly nehézségeket okozott a helyi lakosok számára. A Pro-Mot jelenlegi vezetése luxusüdülő-komplexumot kíván kialakítani a hajdani pártüdülő, a Club Aliga területén. Az Aliga II, amely a régi pártvezetők nyaralóhelye volt, felparcellázásra került, és - mint arról a Népszava elsőként beszámolt - a legexkluzívabb Balaton-parti telkeket értékesítették. A telekértékesítések jellemzően ingatlanfejlesztő és hasznosító cégekhez kerültek, miután az állam nem élt elővásárlási jogával, ezzel hozzájárulva a tulajdonos cég több mint 7 milliárd forintos bevételéhez.

Zárt körű ünnepségen avatják fel a balatonaligai kikötőt, miközben az építkezés jelenlegi is per alatt áll

A cég emellett a régi, közforgalmú nagyhajós kikötőt elbontva új kikötőt épített, melynek mólószárait lezárta volna a helyiek elől. Az engedélyek alapján a terület a Pro-Mot birtokába került volna, az AFE azonban hosszas jogi eljárásokkal elérte, hogy maradjon az eredeti állapot, vagyis a magyar állam a tulajdonos, s Balázs Attila érdekeltsége csak kezelője a kikötőnek és a felépítményeknek.

Jelenleg a mólót és a környező partszakaszt bárki szabadon használhatja, így ezek nem zárhatók le.

Bukovszki András folytatta a beszélgetést, hangsúlyozva, hogy nyitottak lennének a kompromisszumra. Felajánlották Balázs Attilának, hogy üljenek le tárgyalni, és egy esetleges megegyezés esetén akár a jogi lépésektől is visszalépnének. Sajnos azonban a Pro-Mot tulajdonosa nem mutatott érdeklődést a javaslat iránt. „Célunk, hogy a móló végén egy közcélú, személyszállító nagyhajó állomás létesüljön, hiszen hasonló már korábban is működött a parton” – tette hozzá. Emellett kérték, hogy a vitorlások mozgatásához szükséges kerekes bakdarut olyan helyre telepítsék, ahol az nem zavarja a településképét. Ráadásul a jelenlegi helyszín 100 méteres körzetében tilos a fürdés, így a strand területe is csökkent.

Az Aligai Fürdőegyesület ismételten győzelmet aratott a bíróság előtt, mivel a NER-környezetébe tartozó vállalkozás nem jogosult az új mólók és a kikötőépület használatára.

A Balatonhoz vezető tilos ösvényeken sétálnak.

A Pro-Mot 2023 májusában indította el a használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötő vonatkozásában. A kormányhivatal által kiadott engedélyek ellen a civil szervezetek folyamatosan jogi lépéseket tettek, és eddig négy alkalommal sikerrel is jártak. Érdemes megemlíteni, hogy a kikötőnek vízjogi engedélye sincs, és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott határozatot is többször megfellebbezték. Az utolsó, legfrissebb bírósági döntés az idei május végén ismét a civilek javára született meg, így a jogi csatározások továbbra is folytatódnak.

Bár a helyi közösség számos jogi csatát megnyer, a partszakaszuk védelme továbbra is komoly aggodalmakra ad okot. Az engedélyezési folyamatok során egyértelműen látszik, hogy az illetékes hatóságok nem terveznek akadályokat gördíteni a nagyszabású beruházások elé. Ráadásul az önkormányzat is a befektető oldalán áll, ami csak fokozza a helyiek aggodalmát. A helyi lakosok számára különösen frusztráló, hogy a befektető nem hajlandó érdemi párbeszédet folytatni a civil szervezetekkel, sőt, megpróbálják ellehetetleníteni a nyaralókat azzal, hogy megtiltják a Deák utca végénél található, a magaspartról a tóhoz vezető lépcső használatát. Ez a lejáró 2010-ben épült a hajdani Kormányőr-lejáró helyén, amelyet az ott élők öt évtizede használnak. A tervezés során minden szükséges dokumentáció elkészült, és az önkormányzat ígéretet tett arra, hogy külön helyrajzi számot kap. A folyamatos tulajdonosváltások ellenére az adminisztratív lépések elmaradtak, azonban a Pro-Mot korábbi vezetői úgy vélték, hogy a több ezer helyi lakos és nyaraló jogosan használhatja ezt a lejárót. Éppen ezért az AFE évről évre karbantartotta a lépcsőt, javította a korlát hibáit, és tisztán tartotta a lépcsőket. Tavalyelőtt azonban Balázs Attila megtiltotta a javításokat, és a lépcső használatát hatósági engedélyekhez kötötte, így a helyiek gyakorlatilag tilosban járnak, ha le akarnak jutni a tónál. A jelenlegi helyzet ugyan csak keveseket zavar, de ha a Pro-Mot értékesíti a területet, ahol a lépcső található, az új tulajdonos bármikor lezárhatja a lejárót. Ez pedig azt jelentené, hogy a helyieknek kilométereket kellene kerülniük, hogy elérjék a partot.

Related posts