A 2024-es év a boltok világában csalódást okozott.
A szakma kezdetben nagy reményekkel tekintett a kiskereskedelmi forgalom idei teljesítményére, azonban a végeredmény csalódást okozott. A forgalom volumene nem tudott elmozdulni a 2021-es szinttől, noha a reálbérek itthon ismét növekedésnek indultak. Eközben a kötelező akciózások eltűntek, és a kormány most már csupán a zsugorodási folyamatokat figyeli szoros figyelemmel. Megkezdődött a tömeges üvegvisszaváltás, miközben szokatlanul intenzív konfliktus alakult ki a kormány és a Spar között.
2024 eleje optimista hangulatot hozott a hazai kiskereskedelem terén, és ez nem véletlen, hiszen a 2022 második felét és 2023-at sújtó inflációs válság végre mögöttünk van, így a reálbér-növekedés is újra utat tört magának. Az év végére (a legfrissebb adatok októberi) azonban világossá vált, hogy a lakosság ereje 2024-ben lehetővé tette a kiskereskedelmi volumen 2021-es szintre való visszatérését, ami már tavasszal realizálódott. Azóta viszont a szektor fejlődése mintha megakadt volna, és inkább stagnálás jellemzi a helyzetet.
A kormányzati kommunikáció természetesen minden hónapban azt hangoztatta, hogy megkezdődött a növekedés, amely az éves összehasonlítás alapján történt, és a 2023-as visszaesés helyreállításának tekinthető. Ezt az alábbi grafikon is jól szemlélteti.
Ha a fix bázist tekintjük, világossá válik, hogy a forgalom volumene az év második és harmadik negyedévében szinte változatlan maradt. Bár akadtak erősebb és gyengébb hónapok is, a végső eredmény az, hogy októberre a szektor éppen a három évvel ezelőtti szintet tudta elérni.
A reálbérek 2024-es emelkedése rekordközeli szintet érhetett el, hiszen az elemzők konszenzusa körülbelül 9 százalékra becsülte ezt a növekedést. Ez a mérték jelentősen túlszárnyalhatja az országos inflációt, ami arra irányítja a figyelmet, hogy vajon milyen hatással volt ez a gazdasági környezetre és a munkavállalók életszínvonalára. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a béremelkedés milyen tényezők hatására következett be, és milyen következményekkel járhat hosszú távon a munkaerőpiacra nézve.
Miért nem jelentkezett a többlet a boltok polcain?
Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy az emberek inkább a szolgáltatásokra fókuszálták a költéseiket, az inflációs nyomás volt, ami az év elején erőteljesen éreztette hatását. Ekkor számos vállalat a 2023-ra vonatkozó, 17,6 százalékos áremelkedést már beépítette áraikba. A szolgáltatások terén az áremelkedés az év elején körülbelül 10 százalék volt, ami év végére 7 százalékra csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelte, hogy különösen a banki és telekommunikációs szektorokban tapasztalhattunk jelentős áremeléseket az év elején.
Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a lakosság ebben az időszakban kezdte el pótolni az infláció következtében megcsappant megtakarításait. Ezt a jelenséget a kormány óvatossági motívumnak nevezte, amelynek enyhülése hozzájárulhat a fogyasztás újbóli fellendüléséhez.
Bár a térségben számos olyan ország akadt, ahol a fogyasztás üteme jelentősen felgyorsult a magyarországihoz képest – például Románia és Bulgária esetében –, az európai átlag még mindig a 2021-es szint közelében stagnál.
A csalódásokkal teli idei év után nehéz megjósolni, mit tartogat számunkra 2025. Azonban valószínűnek tűnik, hogy a 2023-24-et jellemző váratlanul erős fékező tényezők a következő évben mérséklődnek. Reménykedhetünk abban, hogy ha a reálbér-növekedés tartósan megmarad, akkor az óvatosságra való hajlam is gyorsabban oldódik, ami szinte biztosan alacsonyabb szolgáltatási inflációt eredményez majd, hiszen a cégeknek csupán a 2024-es, mérsékelt szinthez kell igazodniuk. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot az inflációhoz kötött adóemelések, amelyek például az üzemanyagokat is érinthetik.
Idén véget ért a kötelező akciózás is, amelynek ugyan nem voltak olyan látványos hatásai, mint a 2023-ban elkaszált árstopnak, kivezetésével megszűntek a kormányzati árbeavatkozások. Maradt ugyanakkor az árfigyelő és a zsugorinfláció elleni "küzdelem". Utóbbival részletesen szoktunk mi is foglalkozni:
Az idei nagy változás a boltokban a betétdíjas termékek megjelenése és a visszaváltási rendszer indulása volt. Ez nem startolt zökkenőmentesen és sok helyen még most is ott tartanak a boltok, hogy keresik az automaták ideális helyét. Néhol a belső eladótérbe telepítették az automatákat, de ez káoszhoz vezetett, most inkább külső helyszíneket keresnek az egységek, de az is felmerült, hogy a hajléktalanszállókat kell megcélozni, hiszen a visszaváltás egy jelentős részét a fedél nélkül élők bonyolítják.
Magyarországon az érintett palackforgalom 3-3,2 milliárd darab körül mozog évente, vagyis 150-160 milliárd forint mozdul meg a visszaváltások nyomán. Ez részben csak átfolyik a vásárlókon, de hatalmas lehet az az összeg is, amelyet nem az a háztartás vált vissza, amelyik az 50 forintot a kasszánál kifizette. 2025-ben a visszaváltások számának további felfutása várható és egészen biztos, hogy egyenletesebb lesz az automaták elosztása.
Az idei év egyik kellemetlen újdonsága, hogy a kiskereskedelmi különadó nem tűnik el, sőt, az online platformszolgáltatókra is kiterjesztik. A kormány közel 300 milliárd forint bevételre számít a kiskereskedelmi adóból a következő évben. Ez az adó 2020 óta létezik, a koronavírus-járvány időszakában bevezetve, és azóta folyamatosan emelkedő kulcsokkal, 2022-ben pedig egy egyszeri pótadóval is kiegészült. Ha a 2024-es és 2025-ös bevételi tervek teljesülnek, a költségvetés összesen közel 1100 milliárd forintot tudhat magáénak öt és fél év alatt ebből a forrásból.
Idén a kormány és a Spar közötti konfliktus új szintet lépett. A helyzet március közepén kezdődött, amikor Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Pressének adott interjújában bombaként robbantotta a hírt: a magyar kormány a kiskereskedelmi különadó csökkentését ajánlotta fel, cserébe pedig részesedést kívánt a cégtől. Ez a kijelentés valószínűleg komoly visszhangot váltott ki a kormány körében, hiszen március 21-én Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, a Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján az eddigieknél is hevesebben reagált. A miniszter "fűszeresnek" nevezte a Spart, és kijelentette, hogy az a vállalat, amely nem tiszteli a kormányt, nem számíthat a jövőre Magyarországon.
Minden kihívás ellenére egyetlen lánc sem fontolgatja, hogy elhagyja az országot.
