Donald Trumpot sokan a modern amerikai politikai élet megosztó alakjának tartják, akinek stílusa és megnyilvánulásai gyakran emlékeztetnek más, történelmi vezetőkre, mint például Borisz Jelcinre. Mindkét politikai figura karizmatikus, de ugyanakkor vitato
Oroszország továbbra is intenzíven végzi hadműveleteit Ukrajnában, miközben az amerikai fegyverszállítások leállása új lehetőségeket kínál Moszkva számára. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok esetleg javulhatnak, de a háború vége továbbra is kétséges. A tárgyalási szándék megvan, de mindkét fél rendkívül óvatos, miközben Ukrajna helyzete egyre súlyosbodik. A NATO jövője is megkérdőjeleződhet, ha az Egyesült Államok csökkenti aktív részvételét a konfliktusban.
Ez az Index Világjátszma rovat, ahol minden héten mélyreható elemzésekkel szolgálunk a nemzetközi politikai színtér és a konfliktusok leglényegesebb eseményeiről. Állandó külpolitikai szakértőnk, Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, minden alkalommal segít feltárni a globális tendenciákat, a nagyhatalmak érdekeit és azok következményeit a világpolitikai eseményekre.
A XXI. Század Intézet vezető kutatóját arról kérdeztük, hogy Moszkva milyen célokat követ a háborús fronton, és hogyan befolyásolják Oroszország stratégiáját a NATO-n belüli feszültségek.
Végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Trump-Zelenszkij-találkozó kudarcából és a NATO-n belüli feszültségekből milyen következtetéseket vonhatnak le Kína, a BRICS-államok és a globális Dél országai.
Kosztur András, az Indexnek adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy Oroszország, függetlenül az amerikaiakkal folytatott tárgyalásoktól, továbbra is a megszokott módon végzi hadműveleteit Ukrajnában. A hírszerzési adatok átadása, valamint az amerikai fegyverszállítmányok ideiglenes felfüggesztése lehetőséget biztosított számukra, hogy újabb támadást intézzenek az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Ugyanakkor a frontvonalon az elmúlt napokban csak saját területeiken, Kurszk környékén tapasztaltak számottevő előrelépést.
Donald Trump "békülékeny" politikájával kapcsolatban a vezető kutató azt mondta: jelenleg az oroszok valószínűleg lehetőséget látnak arra, hogy a globális Dél államaihoz hasonló politikát folytassanak, valamint kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljanak minden fontos nemzetközi szereplővel.
Persze elképzelhető, hogy az amerikaiak célja az, hogy leválasszák Oroszországot Kínáról, azonban kétséges, hogy Moszkva feláldozná a kínai kapcsolatokat Amerika kedvéért
- hangoztatta Kosztur András.
Felvetettük, hogy a Kremlben talán az amerikai Borisz Jelcinként tekinthetnek Donald Trumpra. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Trumpot szándékait és az Egyesült Államok helyzetét tekintve bizonyos mértékben össze lehet hasonlítani a rendszerváltoztatás-korabeli szovjet/orosz vezetőkkel, azonban - bár egyesek azt sugallják, hogy átállt valamiféle "autoriter táborba" - a hatalmi erőviszonyok sok szempontból mások, ezért az ilyen analógiákkal óvatosan kell bánni.
Határozottan érezhetünk egyfajta déjà vu-t, amikor arról hallunk, hogy Washington a globális ügyekben való részvételét csökkenteni kívánja, és eddigi birodalmát tehernek tekinti. Emlékezzünk csak, hogy a Szovjetunió felbomlásakor Oroszországban is sokan úgy gondolták, hogy az ország számára kedvezőbb lenne, ha megszabadulna távoli kötelezettségeitől. Azonban van egy lényeges különbség: míg a Szovjetunió szétesésekor a gazdasági és politikai struktúrák gyökeresen megváltoztak, Donald Trump eddig a meglévő rendszer keretein belül tevékenykedett, még ha azt radikálisan át is formálja.
- magyarázta el Kosztur András.
A kutató hangsúlyozta, hogy az orosz célkitűzések lényegében változatlanok maradtak, csupán az Egyesült Államokkal való kommunikációs viszonyuk mutat jeleket a javulásra. Ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak Vlagyimir Putyin által megfogalmazott követelésekhez. "Az, hogy hajlandóak tárgyalásokat folytatni, nem új fejlemény: Moszkva a háború alatt folyamatosan azt hangoztatta, hogy nyitott a párbeszédre" - fűzte hozzá a szakértő.
A XXI. Század Intézet vezető kutatójának véleménye szerint a Kremlben valószínűleg elégedetten szemlélik az amerikai és európai kapcsolatok alakulását, valamint Washington viszonyulását a kijevi kormányhoz. Ugyanakkor az orosz hatóságok nem pihenhetnek meg, mivel még mindig bizonytalan, hogy mit tudnak elérni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.
A felek már bizonyára kaptak ígéreteket, sőt, elvi megállapodásokat is köthettek, amelyek középpontjában Ukrajna területi követeléseinek visszaadásáról, a NATO-tagságról, és valószínűleg Zelenszkij elnökségének sorsáról szóló kompromisszumok állhatnak. Azonban ezeket a megállapodásokat még Kijevben és Európában is meg kell vitatni és elfogadtatni. A háború fenntartásának Oroszország számára nem jelent közvetlen hátrányt; sőt, akár egy jelentősebb győzelem lehetőségét is magában hordozhatja. Az Egyesült Államok számára viszont úgy tűnik, hogy a béke helyett a konfliktusban való részvételük minimalizálása a prioritás. Így nem kizárt, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok a háború befejezése nélkül is javulni kezdenek, de a tartós megoldás eléréséhez a harcok befejezése elengedhetetlen, még akkor is, ha az Egyesült Államok gyakorlatilag visszavonul a helyzetből.
- magyarázta el Kosztur András.
Kiemelte, hogy az orosz fél számára a tárgyalások sürgetése csak akkor válhat előnyössé, ha megfelelő garanciákkal ellátott ajánlatot kapnak. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy az oroszok már nem bíznak az amerikaiakban annyira, hogy csupán ígéretek alapján engedményeket tegyenek. A vezető kutató hangsúlyozta, hogy az oroszok nem fogadnák el, ha az Egyesült Államok sikeresen kiszállna a konfliktusból, míg ők maguk továbbra is benne maradnának. A háború elhúzódása viszont, legalábbis közvetett amerikai részvétel nélkül, nehezen elképzelhető, és ez bizonyos határokat szabna Washington és Moszkva közeledésének is.
Ukrajna helyzetéről a vezető kutató azt mondta, hogy politikailag relatíve stabil, annak köszönhetően, hogy Volodimir Zelenszkij elnök jelentős hatalomkoncentrációt hajtott végre az elmúlt években, így nem sok komoly kihívója akad a rendszernek. A média nagyobbrészt ellenőrzött keretek között működik, a pártok jelentősége csökken, az oligarchák nagy része szankciók alatt áll, esetleg börtönben vagy emigrációban van, a hadsereg népszerű főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt pedig Londonba küldték nagykövetnek.
Kosztur András hangsúlyozta, hogy...
A fronton most lassabb az orosz előrenyomulás, mint néhány hónapja, de a tendenciák továbbra sem fordultak meg, Ukrajna területeket veszít, és nem látszik semmi, ami ezen fordíthatna. A vezető kutató szerint a legnagyobb problémát Kijev számára az emberi erő hiánya okozza, ami nemcsak a frontot teszi törékennyé, hanem az erőszakos sorozás miatt társadalmi elégedetlenséget is szül, a katonakötelesek bujkálása pedig fokozza a munkaerőhiányt.
Kosztur András véleménye szerint egyre inkább valósággá válik, hogy Kijev és Moszkva tűzszünetet köthet, ám még korai volna ezt biztosra venni. Kijev egy korlátozott fegyverszünetet szeretne - légierő és vízi hadviselés terén -, de Moszkva számára ez nem kedvező a légi fölénye miatt. A felek már korábban is egyeztettek az energetikai rendszerek elleni támadások kölcsönös felfüggesztéséről, de a tárgyalások a kurszki ukrán támadás következtében megszakadtak, így egy részleges megállapodás lehetősége még mindig fennállhat, mint első lépés. A vezető kutató megjegyezte, hogy a közeljövőben valószínűsíthető, hogy tárgyalások indulnak az ukrán-orosz viszonyban, de hiába tűnik biztatónak a helyzet, a jövője rendkívül bizonytalan. Kosztur András hangsúlyozta, hogy bármilyen előrelépés esetén is, a kapcsolat rendkívül törékeny marad, és könnyen átbillenhet a kedvezőtlen irányba.
"Ez az, ami miatt a felek óvatosan nyilatkoznak a tárgyalások menetéről, hiszen a korai nyilvánosságra hozott megállapodások könnyen elveszíthetik érvényességüket, amennyiben bármelyik fél számára belpolitikai szempontból kedvezőtlen fordulatot vesznek" - fejtette ki a vezető kutató.
A február 28-án lezajlott, Trump és Zelenszkij közötti találkozó, amely nem éppen a várt módon alakult, Kosztur András véleménye szerint újra rávilágított arra, hogy a nyugati országokkal, különösen az Egyesült Államokkal szembeni egyoldalú elköteleződés nem feltétlenül hoz kedvező eredményeket a világ számos országának számára.
A vezető kutató hangsúlyozta, hogy a globális Dél országai jól emlékeznek arra, milyen jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok a konfliktus elhúzódásában, amikor már adódott volna lehetőség a békés rendezésre.
Kosztur András szerint jellemző ilyen szempontból Lula da Silva brazil elnök nyilatkozata, aki groteszknek és példanélkülinek nevezte a Fehér Házban történteket, és miközben Trump viselkedésére célzott bíráló megjegyzéseivel - ismert, hogy Trumpék Lula riválisát, Jair Bolsonarót támogatják - azt mondta, most az európaiak is megtanulják a leckét. A brazil elnök ezzel arra utalhatott, hogy ő maga régóta a béketárgyalásokat szorgalmazta, míg az európaiak - az Egyesült Államokat követve - a háború folytatása mellett álltak, és most annak minden terhe és felelőssége a nyakukba szakadhat.
A vezető kutató rámutatott, hogy Kína is bírálta az amerikaiak és az európaiak kapcsolatát, miközben támogatta az amerikai-orosz közeledést. Ennek ellenére a trumpi külpolitikával szembeni lelkesedés világviszonylatban így sem tekinthető osztatlanak.
A Trump mellett álló techmilliárdos, Elon Musk felvetette, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a NATO-ból (és az ENSZ-ből). A Fehér Ház nem kommentálta a Tesla-vezér véleményét, ugyanakkor Európában komolyan számolnak annak lehetőségével, hogy az észak-atlanti szövetség összeomolhat.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a jelenlegi geopolitikai környezet olyan kihívásokat hordoz magában, amelyek miatt a NATO jövője kétséges lehet. Szerinte Európának proaktívan fel kell készülnie egy esetleges szétesésre, hiszen a kontinens biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen a stratégiai tervezés.
Az új amerikai vezetés át akarja szervezni a nemzetközi kapcsolatrendszert, és a kétoldalú kapcsolatokat részesítik előnyben a multilaterális intézmények helyett, azonban ma még nem tudni, milyen messzire mennek el ebben. Könnyen lehet, hogy inkább ijesztgetés ez, amivel a NATO-tagoktól nagyobb engedelmességet, az ENSZ többi vezető államától és annak intézményeitől pedig együttműködési hajlandóságot próbálnak kicsikarni
- fogalmazott Kosztur András, hozzátéve, hogy egy ponton eljöhet az a pillanat, amikor be kell váltaniuk a fenyegetést, ha nem érnek célt, de vélhetően jelenleg még nem itt tart a helyzet.
Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját a Facebookon itt, míg a Telegramon ott tudja nyomon követni. Legutóbb Vlagyimir Putyin és Donald Trump különös kapcsolatáról faggattuk szakértőnket, januárban pedig a nagyhatalmak ambícióival és a világ jövőjét alakító tényezőkkel foglalkoztunk.
