A lakáshitelek költségei emelkedhetnek.

Családi konfliktus Makón: a gyámügy döntésének módosítása ellenére az apa továbbra sem hozta vissza Izát a nagyszülők otthonába.

A lakáshiteleknél kamatemelési tendencia várható a közeljövőben. Az OTP Bank már lépett is, január 21-től 0,5 százalékpontos általános kamatemelést alkalmaz a lakáshiteleknél. Amennyiben a piacvezető bank ilyen irányú döntést hoz, valószínű, hogy a többi pénzintézet is hasonló lépésekre kényszerül. A további kamatemelések nem lennének meglepőek, hiszen tavaly az alapkamat 4,25 százalékpontos csökkentése ellenére, amely 10,75 százalékról 6,5 százalékra esett, a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamatain nem mutatkozott meg a csökkenés; éppen ellenkező tendencia figyelhető meg.

(Fedezd fel a legújabb fejleményeket itt!)

A lakáshitelek esetében a leggyakoribb konstrukciók a tízéves kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású megoldások. A kamatokat meghatározó BIRS referenciamutató 2024 elején 10 évre 5,91 százalékos, míg 20 évre 5,85 százalékos szinten állt. Ezt követően, bár tapasztalhattunk éven belüli ingadozásokat, a tendencia emelkedő irányt mutatott, és a mutató többször is megközelítette vagy átlépte a 7 százalékos szintet. 2025 elején a referenciakamatok jelentős emelkedést mutattak, nem sokkal ezelőtt a 10 éves BIRS 7,14, míg a húszéves 7,31 százalékra ugrott, ami a legmagasabb érték 2023 októbere óta.

Az utóbbi időszakban valamelyest kedvezőbbé vált a helyzet: a 10 éves BIRS 6,68%-ra, míg a húszéves mutató 6,97%-ra emelkedett. Ez azonban azt jelenti, hogy a jelenlegi referenciamutatók figyelembevételével az új lakáshitelek 0,6-0,8 százalékponttal magasabb költségekkel járhatnak, mint a tavaly január végén elérhető ajánlatok.

2024. január 1-től ráadásul éppen 7,3 százalékra csökkent a bankok akkor még élő önkéntes THM-plafonja, amit egészen június végéig tartottak. Azóta egy kisebb emelési hullámot követően leginkább stagnáltak a lakáshitelek piaci kamatai. A Bank360.hu elemzése szerint a kamatajánlatok többsége azonban így is egyértelműen magasabb, mint egy éve, és ez a kamatszint emelkedhet még tovább, ha a referenciamutatókban nem lesz tartós és jelentős csökkenés, aminek egyelőre se jele, se oka.

Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint nemcsak a referenciahozamok alakulása, hanem a kereslet élénkülése is közrejátszhat a kamatemelésekben. A lakáshitelpiac már tavaly rekordokat döntött, az idén pedig számos új kormányzati intézkedés élénkítheti tovább a keresletet. Az önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegek az idén szabadon elkölthetők lakáscélra, és ez több száz milliárd forinttal élénkítheti az ingatlanpiacot.

Tekintettel azonban arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül csak nagyon kevésnek van akkora megtakarítása, hogy abból teljes egészében fussa egy lakásra, sokan használhatják fel ezt a pénzt önerőként lakáshitel mellé maguknak vagy családtagjaiknak.

Az önerő szempontjából a munkáshitel különösen kedvező lehetőség a fiatalok számára, akik ezt a szabad felhasználású, akár 4 millió forintos kamatmentes kölcsönt is felhasználhatják. Azok a 35 év alatti fiatalok, akik lakásvásárlásban gondolkodnak, akár 10 százalékos önerővel is elindulhatnak, ami megkönnyíti számukra a kölcsönhöz való hozzájutást. Továbbá, az új év kezdetével a munkáltatók havi 150 ezer forintos lakhatási támogatással is támogathatják a fiatalokat, ami nemcsak a lakásvásárlást, hanem a lakáshitelek törlesztését is segítheti.

A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulói jelentős hatással lehetnek a lakáspiacra. A kamatfizetéseket követően érdemes lehet visszaváltani a már alacsonyabb, 3,95-5,2 százalékos kamatozású kötvényeket. A leggazdagabb befektetők számára a lakásvásárlás nem igényel hitelt a PMÁP kifizetésekkel kiegészítve, mivel akár több százmillió forintos megtakarítással rendelkeznek ilyen állampapírokban. Azok viszont, akik néhány milliós vagy tízmilliós megtakarítással bírnak PMÁP-ban, érdemes lehet elgondolkodniuk ingatlanbefektetéseken, esetleg lakáshitel felvételének lehetőségén.

Miközben a piaci kamatok folyamatosan emelkednek, a kormány a 21 pontos gazdasági akcióterv keretében arra kéri a bankokat, hogy önkéntesen vezessenek be alacsony kamatozású lakáshiteleket, amelyeknek a kamatplafonja 5 százalék. A Magyar Bankszövetség, képviselve a bankokat, tavaly novemberben vállalta ezt az önkéntes kamatplafont, de a maximum 5 százalékos kamatú lakáshitelek folyósítását olyan szigorú feltételekhez kötötte, hogy azoknak csak kevesen tudnak megfelelni. Így a piaci kamatozású lakáskölcsönök iránt érdeklődők túlnyomó része nem számíthat ilyen kedvező hitelre. A lehetőség kizárólag az első lakást vásárló, 35 év alatti fiatalok számára elérhető, ráadásul a megvásárolni kívánt ingatlannak zöld besorolással kell rendelkeznie, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 68 kWh/m2/év primerenergia-igénnyel bír, és minimum A+ energetikai minősítéssel kell rendelkeznie. Ezen túlmenően az ingatlan alapterülete nem haladhatja meg a 60 négyzetmétert, és a négyzetméterenkénti bruttó ár sem lépheti túl az 1,2 millió forintot.

Az akciós hitelt egyébként is csupán április 1-től október 31-ig kínálnák majd a bankok, és már eleve kikötötték, hogy csak akkor, "ha nem lesz olyan piaci kamatszint-változás, amely ezt az akciót ellehetetleníti". Egyelőre viszont nem áll jól az önkéntes kamatplafon szénája. A bankszövetség bejelentése idején ugyanis a 10 éves BIRS 6,64, a húszéves 6,67 százalékos volt. Már ezek az értékek is túl magasak voltak ahhoz, hogy a bankok nyereséggel értékesíthessék az 5 százalékos lakáshitelt, és azóta csak romlott a helyzet. Áprilisig persze még sok minden történhet, az viszont biztosan a kamatcsökkenés ellen hatna, ha a lakossági ezer milliárd számra venné ki a pénzét a hosszú lejáratú állampapírokból, és az államnak emiatt más forrásból vagy magasabb lakossági állampapírkamatot kínálva kellene összegyűjtenie a pénzt az államadósság finanszírozásához - írja a Bank360.hu.