Az engedélyek ára folyamatosan emelkedik, és most már hatmillió forintot kell kifizetniük azoknak, akik a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet szeretnék meghódítani.

A hegymászás világát sem kíméli az áremelkedés: az engedélyek költsége több mint 35 százalékkal emelkedik.

A nepáli idegenforgalmi hivatal vezetője, Narajan Praszad Regmi szerdai bejelentése szerint több mint 35 százalékkal emelik a Mount Everestre történő mászási engedély díját, így az új ár 15 ezer dollárra (körülbelül hatmillió forintra) rúg majd. Ez a változás közel egy évtized után valósul meg, ami különösen figyelemre méltó a hegymászás világában.

A Föld legmagasabb csúcsának, a 8849 méteres Mount Everestnek a megmászásához szükséges engedély ára jelentős emelkedésen megy keresztül: az eddigi 11 ezer dollárról (körülbelül 4,3 millió forint) 15 ezer dollárra (kb. 6 millió forint) nő. Ez az új díjszabás szeptembertől lép érvénybe, éppen akkor, amikor a legkeresettebb áprilisi és májusi mászási időszakra kezdik el az engedélyek kiadását.

A kevésbé népszerű szeptemberi-novemberi szezonra és a decembertől februárig tartó szezonra, amelyre csak kevesen jelentkeznek, szintén 36 százalékkal többet kell fizetni az engedélyekért: a korábbi 3750 dollár (1,5 millió forint) helyett 7500 dollárt (3 millió forintot).

Évente körülbelül 300 engedélyt bocsátanak ki az Everestre, és több expedíciószervező véleménye szerint az áremelkedés nem fogja elriasztani a hegymászókat. Regmi nem árulta el, hogy a megemelt díjak pontosan milyen célokat szolgálnak. Viszont elmondta, hogy takarítási kampányokat indítanak a hegyen felhalmozódott szemét eltakarítására, valamint rendszeresen végeznek olyan munkálatokat, amelyek a mászás biztonságát növelik.

Nepál gyakran kerül kritikák kereszttüzébe a hegymászás szakértői részéről, akik azt kifogásolják, hogy túl nagy számú hegymászó számára nyitja meg az Everest kapuit, miközben nem fordít elegendő figyelmet sem a hegy környezetének védelmére, sem a hegymászók biztonsági feltételeinek javítására.

Az Everestről visszatérő hegymászók tapasztalatai szerint a hegyvidék egyre inkább elveszíti hófedését, a csapadék mennyisége csökken, és a táj sziklásabbá, szárazabbá válik. A szakértők véleménye szerint ez a tendencia a globális felmelegedés vagy más környezeti átalakulások következményeként értelmezhető.