Eddig ismeretlen részletek: egyre világosabbá válik, milyen feltételekkel lenne hajlandó Putyin a fegyverszünet elfogadására.
A Reuters hírügynökség exkluzív információkat szerzett arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen feltételekkel lenne hajlandó tárgyalni Donald Trumppal egy esetleges ukrajnai tűzszünetről. Az orosz vezető nyitott a megbeszélésekre, de ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási terveiről, és nem hajlandó jelentős területi engedményekre. A hírügynökség öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva számolt be a részletekről.
Moszkva nagyjából bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a jelenlegi frontvonalak mentén.
A négy dél- és kelet-ukrajnai megye - Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon - területi felosztása még mindig nyitott kérdés. Jelenleg Oroszország e régiók 70-80%-át birtokolja, míg Ukrajna körülbelül 26 ezer négyzetkilométert tart fenn ellenőrzése alatt.
Orosz források alapján Moszkva esetleg hajlandó lehet arra, hogy visszavonuljon az Ukrajna északi és déli régióiból, konkrétan Harkiv és Mikolajiv megyékben található viszonylag kis területekről. Mindazonáltal a Krím félsziget sorsa továbbra is vitán felül áll.
Putyin korábban hangsúlyozta, hogy bármely tűzszüneti egyezségnek tükröznie kell a "területi realitásokat". Ez alatt azt érti, hogy figyelembe kell venni, mi az, amit jelenleg az orosz hadsereg ellenőriz. Az orosz elnök aggasztónak tartja, hogy egy átmeneti tűzszünet csupán lehetőséget biztosítana a Nyugat számára, hogy újból fegyvereket biztosítson Ukrajnának.
Két forrásra hivatkozva arról értesülhetünk, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok leköszönő elnöke úgy döntött, hogy lehetővé teszi Ukrajna számára az amerikai gyártmányú ATACMS rakéták használatát Oroszország területének támadására. Ez a lépés valószínűleg bonyolultabbá és késlekedtetettebbé teheti a konfliktus rendezését, Miközben Moszkva esetleg erősebb és következetesebb követelésekkel léphet elő.
A rendelkezésre álló információk alapján...
Ha nem jön létre tűzszünet, Moszkva továbbra is folytatja a harci tevékenységeit.
Az öt jelenlegi és korábbi tisztségviselő véleménye szerint Oroszország határozottan elutasítja Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását, valamint a NATO-erők ukrán területen való megjelenését. Ugyanakkor hajlandóak tárgyalni a Kijevnek kínált biztonsági garanciák lehetőségeiről.
A Kreml számos feltételt támaszthat Kijev felé, köztük azt is, hogy a ukrán hadsereg létszámának korlátozásába beleegyezzen, valamint kötelezze el magát az orosz nyelv használatának szabad áramlása mellett.
Orosz tisztviselők véleménye szerint Putyin egy olyan tűzszüneti megállapodásra törekszik, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megtartsa Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területeinek jelentős részét. Ezt a helyzetet győzelemként tudná bemutatni a hazai közvélemény számára. Az ilyen megállapodás nemcsak az orosz ajkú lakosság védelmét szolgálná Kelet-Ukrajnában, hanem megóvná a Krím félszigethez vezető szárazföldi kapcsolatot is.
Tíz, a Kremlhez közel álló forrás alapján úgy tűnik, hogy Putyin önállóan hozta meg a döntést Ukrajna inváziójáról, és csupán néhány megbízható tanácsadójával osztotta meg elképzeléseit.
Bármilyen tűzszünet ügyében kizárólag ő fogja meghozni a döntést.
A tűzszünet lehetősége kapcsán két orosz forrás egy olyan megállapodás tervezetére utalt, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli tárgyalások után majdnem jóváhagytak. Ezt a tervezetet Putyin nyilvánosan is említette, mint egy potenciális alapot a jövőbeli megegyezéshez.
A javaslat alapján Ukrajnának elfogadnia kellene az állandó semlegességet, amelyért cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja nemzetközi biztonsági garanciákat biztosítana.
