Egyre több idős magyar küzd a rettegett népbetegséggel, amely komoly megpróbáltatások elé állítja őket. A jó hír az, hogy a szenvedés sok esetben megelőzhető, és érdemes lépéseket tenni a védekezés érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk, mit tehetünk a mege

Ahogy az életkorunk előrehalad, az éhség és szomjúságérzetünk szabályozása egyre nehezebbé válik. Az ízérzékelésünk csökken, a nyáltermelés mérséklődik, és a szaglásunk is romlik. Ennek következtében az idősebb korosztály jelentős része ki van téve a kiszáradás és az alultápláltság kockázatának. Ugyanakkor a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban bővelkedő és a keringést támogató táplálkozás védőpajzsként működhet az agyműködés szempontjából, és hozzájárulhat az időskori demenciák kockázatának csökkentéséhez is.

Az időskori étvágycsökkenés nem csupán ízlésbeli változás, hanem az öregedés természetes folyamatának része. Ahogy az évek telnek, az agyunk éhség- és szomjúságérzetért felelős központjai egyre kevésbé működnek optimálisan. A szaglás romlása, a nyáltermelés csökkenése, valamint az édes és sós ízek gyengébb érzékelése mind hozzájárulnak ehhez a jelenséghez. Emellett számos gyógyszer is rendelkezik olyan mellékhatásokkal, amelyek tovább csökkenthetik az étvágyat, így az idősebbek számára az étkezés élvezete és a tápláló ételek iránti vágy csökkenhet.

Dr. Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ vezetője hangsúlyozza, hogy az idősek táplálkozási és hidratálási szokásai gyakran nem elégítik ki a szervezetük igényeit. Ebből adódóan sokan kevesebb ételt és italt fogyasztanak, mint amire valójában szükségük lenne. A családtagok és gondozók azonban jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy növeljék az étkezések élményét és biztosítsák a megfelelő folyadékbevitelt. Ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idős szeretteink szellemileg frissebbek és aktívabbak maradhassanak.

A geriáter véleménye szerint az étkezések élvezete fokozható, ha azok több érzékszervünkre hatnak. A színes és kontrasztos tányérok különösen hasznosak lehetnek a látásromlás esetén, mivel javítják az ételek észlelését. Emellett a változatos színek, formák és illatok együttesen még vonzóbbá varázsolják a fogásokat, így az étkezés nemcsak tápláló, hanem élvezetes élménnyé is válik.

A friss, zöld fűszerek, mint a kakukkfű, petrezselyem és rozmaring, varázslatosan felélesztenek minden falatot, míg a savanykás összetevők, mint az ecet, citrom és kefír, serkentik a nyáltermelést és fokozzák az étvágyat.

Érdemes étkezés előtt egy frissítő savanykás italt fogyasztani, mint például citromos vizet vagy almaecetes limonádét. Ezek az italok nemcsak ízletesek, hanem segíthetnek a emésztés beindításában is.

Az idősebb korosztály számára a savanykás és az umami ízek – mint például a paradicsom, a gomba, az érlelt sajt vagy a húsleves gazdag aromája – különösen kedvezőek. Ezek az ízek ugyanis fokozzák az ételek élvezetét, még akkor is, ha az édes és sós ízek érzékelése csökken. Érdemes megfontolni, hogy a nagyobb étkezések helyett a betegek inkább naponta többször, de kisebb adagokat fogyasszanak.

Az idősek szomjúságérzete gyakran csökken, ezért érdemes rendszeresen, akár óránként is felajánlani számukra kisebb mennyiségű italt. Ezen kívül a folyadékbevitelt gazdagíthatjuk különféle levesekkel, gyümölcsökkel vagy joghurttal, amelyek nemcsak ízletesek, hanem táplálóak is.

- ajánlja a klinika vezetője.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett "5L" szabályt.

Az ételek megjelenése legyen figyelemfelkeltő, tálaljuk őket vibráló színekben és kontrasztokban. Az ételek állaga legyen selymes, így könnyen rágódnak és nyelhetők, emellett lédúsak is, hogy hozzájáruljanak a folyadékpótláshoz. Lényeges, hogy az étkezés élményt nyújtson, ezért érdemes rendszeresen megjeleníteni a kedvenc fogásainkat az asztalon. Végül, mindez egy lassú, békés és stresszmentes környezetben valósuljon meg, ahol minden falat élvezetet nyújt.

Az időskori táplálkozás világában kiemelkedően fontos a demencia és az étkezési szokások közötti összefüggés vizsgálata. A demencia nem csupán a memória hanyatlásához vezet, hanem az étvágy csökkenését és a nyelési nehézségeket is magával hozhatja. Sok idős ember számára a diszfágia, azaz a nyelészavar, komoly kihívást jelent a mindennapi étkezések során, így a megfelelő táplálkozás biztosítása különösen bonyolult feladattá válik.

A szakértő hangsúlyozza, hogy ebben az időszakban különösen lényeges, hogy az ételek textúrája megfeleljen a beteg képességeinek. A krémlevesek, a pürésített ételek és a puhára párolt fogások ideális választást jelentenek, mivel biztonságosabbak. Emellett a folyadékok sűrítése is egy jó alternatíva lehet, hogy elkerüljük a félrenyelés kockázatát. Súlyosabb esetekben a zselés állagú víz használata kínálhat hatékony megoldást.

Egyre növekvő számú kutatás világít rá arra, hogy bizonyos táplálkozási szokások kedvező hatással bírnak az agy működésére.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Az úgynevezett MIND-diéta ígéretes alternatívának számít, amely a mediterrán diéta és a magas vérnyomás kezelésére kifejlesztett DASH-diéta elemeit ötvözi. Dr. Gadó Klára szerint ez az étrend gazdag zöldségekben, bogyós gyümölcsökben, halakban, olívaolajban, diófélékben és hüvelyesekben, miközben tudatosan elkerüli a vörös húsokat, a sajtokat, az édességeket és a gyorsételeket.

A klinikaigazgató hangsúlyozza, hogy amennyiben a beteg már nem képes elegendő tápanyagot szájon át elfogyasztani, de az emésztőrendszere még megfelelően működik, akkor érdemes megfontolni a szondán keresztüli táplálás (más néven enterális táplálás) lehetőségét. Azonban ez a döntés mindig alapos egyéni mérlegelést igényel. Fontos figyelembe venni a beteg általános állapotát, a betegségeinek lefolyását, a beteg együttműködési hajlandóságát (például, hogy nem próbálja-e meg eltávolítani a szondát), valamint az etikai megfontolásokat is.