Az idős kutya leletének cseréje megtörtént, ám a törvényszék álláspontja szerint ez önmagában nem minősül etikátlannak.

Tényleg bocsánatos bűnnek tekinthető egy idős, beteg kutya leletének elcserélése? A Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottsága és a Fővárosi Törvényszék véleménye szerint egyetlen szakmai tévedés önmagában nem minősíthető etikátlan cselekedetnek. Az ebtulajdonos felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, míg az Alkotmánybíróság legfrissebb határozatában elvetette az alkotmányjogi panaszát.

A panaszkodó gazdi aggasztó szőrkitépés miatt vitte el szeretett kutyáját egy állatorvosi rendelőbe. Ott az orvosok közölték vele, hogy az idősebb eb valószínűleg allergiás problémákkal küzd. Azonban, mivel nem nézték meg a kutya kórelőzményeit a számítógépen, nem tudták észlelni, hogy a kutyánál Cushing-szindróma gyanúja is felmerült. Ez a betegség a kortizol nevű hormon termelődésének zavarával jár, amely fontos szerepet játszik a testsúly és a vércukorszint szabályozásában, valamint a szervezet stresszre adott reakcióiban és a fertőzések leküzdésében.

A tenyésztéses vizsgálat elvégzése egyhetes késedelemmel történt, ami miatt a gazda úgy véli, hogy kutyája késlekedve kapta meg az antibiotikumot. Később, amikor megérkezett a kutya vérvételi lelete, az annyira eltért a korábbi eredményektől, hogy egyértelműen nem lehetett a saját állatának a mintája. A gazda kérésére a kedvence az esti infúziót a rendelőben kapta meg, hogy az orvos közvetlenül láthassa az állapotát. A panaszos elmondása szerint a doktor az infúzióhoz még valamilyen anyagot is hozzáadott, majd távozott a szobából. Az infúziót követően a kutya állapota romlott, végül pedig összeesett.

Az indítványozó véleménye szerint a hibás eljárás következtében kutyája valós állapotára csak négy nappal később derült fény, azonban a panaszolt felek még annyira sem tartották szükségesnek, hogy bocsánatot kérjenek ezért.

Az ebtulajdonos nem elégedett a történtekkel, így úgy döntött, hogy további lépéseket tesz. Az állat ellátásával kapcsolatos kifogásai, beleértve a kedvencének leletének elcserélését, miatt etikai panaszt nyújtott be a Magyar Állatorvosi Kamarához.

A kamara elsőfokú etikai bizottsága elutasította a benyújtott kérelmet, mivel az iratok, nyilatkozatok és a tárgyaláson elhangzott információk alapján nem sikerült bizonyítani, hogy a bepanaszolt állatorvosok nem tanúsították volna a megfelelő gondosságot és felelős magatartást az állat gondozása során. Az orvosok a leletcserét követően tisztázták a helyzetet, beismerték a hibát, tájékoztatták a gazdát, és folytatták a szükséges kezelést. Laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek, melyek eredményeiről szintén részletes tájékoztatást nyújtottak.

A másodfokú etikai bizottság fellebbezés nyomán hangsúlyozta, hogy a lelet elcserélése és annak késlekedő észlelése egyértelműen szakmai mulasztásnak számít, amelyet a panaszos jogosan kifogásolt. A hanyag munkavégzés, a figyelmetlenség és a pontosság hiánya valóban etikai vétségnek minősülhet, azonban önmagában egyetlen hiba nem elegendő ahhoz, hogy etikátlannak tekintsük a magatartást.

Az újabb elutasító határozat arra is kitért, hogy az állat életvégi állapotában az elsődleges szempont, illetve kötelesség a szenvedés minél jelentősebb csökkentése, adott esetben akár végleges megszüntetése; az állat elvesztésével járó tulajdonosi érzelmi válsághelyzet puszta elodázása nem lehet morálisan elfogadható indok az állat életének mindenáron való fenntartásához, és ezáltal a szenvedése meghosszabbításához.

A másodfokú etikai bizottság határozata ellen a panaszos a Fővárosi Törvényszékhez fordult, amely a keresetet elutasította, mondván, a lelet elcserélésén túl nem merült fel gondatlanságra utaló körülmény, az eb a szükséges kezelést megkapta. Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy az etikai szabályzat megalkotásának nem az volt a célja, hogy valamennyi szakmai hibát etikai büntetéssel torolja meg. A kórlapadási kötelezettség elmulasztása kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csak 2023. május 25-től van a kórlap vezetését előíró rendelkezés, de a kutyát 2022 őszén kezelték, ezért szükségtelen volt azt tisztázni, hogy egy akkor még nem hatályos szabálynak a bepanaszoltak eleget tettek-e.

A törvényszék ítélete ellen a kutyatulajdonos felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelynek befogadását a Kúria 2024 őszén megtagadta, mert álláspontja szerint a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét.

Múlt év végén a kutyatulajdonos egy alkotmányjogi panasszal kereste fel az Alkotmánybíróságot, arra hivatkozva, hogy megsértették a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogát. Az indítványozó véleménye szerint a Magyar Állatorvosi Kamaráról és az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 25. § (1) bekezdése világosan megfogalmazza, hogy etikai vétségnek minősül a vétkes magatartás tanúsítása.

Az a kamarai tag, aki megsérti a Kamara szakmai irányelveit, az etikai szabályzatban rögzített állatorvos-etikai normákat, valamint az Alapszabályban és más szabályzatokban előírt kötelezettségeket, vétkes cselekedetet követ el. Továbbá, bármilyen olyan magatartás, amely az állatorvosi hivatás presztízsét csökkenti, szintén etikátlan viselkedésnek minősül.

A panaszos úgy vélekedett, hogy a vétkes magatartás megvalósult a szakmai hiba elkövetésével. Szerinte a hatóság és az eljáró bíróságok az etikai felelősség definícióját tévesen értelmezték, a jogszabályokat nem a céljuknak megfelelően alkalmazták, megsértve a tisztességes eljáráshoz és a jogbiztonsághoz fűződő alapjogát.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa, melynek előadó alkotmánybírója Haszonicsné Ádám Mária, elutasította az alkotmányjogi panaszt. A végzésben a bíróság alaposan megvizsgálta, hogy a Magyar Állatorvosi Kamara teljesítette-e az indokolási kötelezettségét. A döntéshez szükséges releváns tények feltárása megtörtént, és a hatósági határozatok világosan rávilágítottak arra, hogy a leletcsere és az azonnali felismerés hiányosságai miért nem minősülnek etikai vétségnek. Az indoklás szerint ezek az aspektusok önmagukban nem támasztják alá a bepanaszoltak hanyag munkavégzésére vagy rendszeres gondatlanságára vonatkozó következtetéseket.

Ugyanakkor a végzés indoklása arra is kitér, hogy a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak.

Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el

- Az Alkotmánybíróság határozatában ez egyértelműen kifejezésre jut.