Az átlagos magyar jövedelmek alakulása: a nyár végére csökkentek a bérek.
Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300 forint volt, míg a nettó átlagkereset 472 600 forint volt - közölte péntek reggel a KSH. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az előző hónapokkal összehasonlítva azonban a keresetek csökkenést mutattak: az augusztusi nettó jövedelem 472 600 forintot tett ki, míg júliusban még 479 500 forint, júniusban pedig 484 200 forint volt az átlagos nettó bér.
Tehát az augusztusi bérek másfél százalékkal alacsonyabbak voltak az előző hónaphoz képest, és közel két és fél százalékkal maradtak el a júniusi szinttől.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a reálkeresetek 4,7 százalékkal nőttek, ami azt jelenti, hogy az átlagkereset ennyivel magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Habár ez az érték alulmúlja a júniusi 4,8 százalékos növekedést, mégis pozitív fejlemény, hiszen az év korábbi hónapjaiban, áprilist kivéve, a 4 százalékos növekedést sem sikerült elérni.
A bruttó kereset közép- vagy mediánértéke 563 400 forintra, egy év alatt 8,9 százalékot nőtt, míg a nettó kereset mediánértéke 394 300 forintot ért el, ami 10 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók felének volt ennél több, felének ennél kevesebb a fizetése.
A KSH múlt héten nyilvánosságra hozott kísérleti kereseti statisztikája, amelyet a 444.hu is elemzett, árnyékot vet a fizetések vásárlóértékének növekedésére vonatkozó optimista képre. A statisztika részletes bontásban világít rá arra, hogy az egyes csoportokban az emberek hány százalékának milyen mértékben emelkedett a jövedelme és reálkeresete.
Az adatsorok alapján megállapítható, hogy az idei év első felében a munkavállalók közel egyharmada olyan fizetéssel rendelkezett, amely kevesebbet ért, mint az előző év azonos időszakában. Ez a helyzet valamivel kedvezőbb, mint amit az első negyedéves adatok mutattak. Június végén, a főállásban foglalkoztatott száz munkavállalóból 33-nak a jövedelme nem emelkedett az infláció szintjéig, ami azt jelenti, hogy a keresetük reálértéke csökkent az elmúlt évhez képest.
Egy másik részletes információ szerint a nemzetgazdaság egészét tekintve az első félév során a lakosság 17,2 százaléka kevesebb jövedelmet kapott a kezébe, mint az előző év hasonló időszakában.
Tehát körülbelül minden hatodik főállású magyar munkavállaló kevesebbet keresett az idei év első felében, mint az előző év hasonló időszakában. Sőt, egyes iparágakban ez az arány eléri, vagy akár meg is haladja a húsz százalékot.
