Ez már igazi vészjelzés: percenként 18 focipályányi őserdő tűnik el!

Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.

A Global Forest Watch legújabb éves jelentése, amely a Marylandi Egyetem által gyűjtött információkra épít, arra figyelmeztet, hogy a világ számos pontján súlyos válság bontakozott ki az erdőirtás miatt.

Ez a mértékű erdőirtás példa nélküli az elmúlt két évtized során.

- nyilatkozta Elizabeth Goldman, a szervezet társigazgatója, hozátéve, hogy

ez vörös riasztás.

A trópusi őserdők hatalmas, milliárd tonnás szénraktáraként funkcionálnak, miközben kulcsszerepet játszanak az időjárás szabályozásában, és otthont adnak a növény- és állatfajok végtelen sokaságának. Noha a 2021-es ENSZ klímakonferencián (COP26) több mint 140 nemzet kötelezte el magát arra, hogy 2030-ra megfékezi az erdők kiirtását, a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb aláíró ország jelentős távolságot tart a kitűzött céloktól.

A trópusi őserdők romlása tavaly rekordot döntött, hiszen 6,7 millió hektár terület veszett el, ami majdnem kétszerese a 2023-as év során tapasztalt veszteségeknek. Ez elképesztő mértékű pusztulás, hiszen percenként 18 futballpályányi zöldfelület tűnik el a Föld színéről.

Mindez a valaha mért legforróbb év után történt, amikor a Föld hőmérséklete először lépte túl az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva. Tavaly a tüzek világszerte 4,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttattak a légkörbe.

A trópusokon túl a kanadai és orosz területeken fellépő tüzek is jelentős mértékben hozzájárultak a lombkoronaveszteséghez. Rod Taylor, a WRI erdő- és természetvédelmi igazgatója hangsúlyozza, hogy...

Átléptünk egy új korszakba, ahol a mezőgazdasági területnyerés már nem csupán a fő mozgatórugó. Most egy igazi éghajlatváltozási visszacsatolási hurokba kerültünk, amelyben a tüzek ereje és pusztító hatása soha nem látott mértékeket ölt.

Az erdőirtás ellen elkötelezett 20 legnagyobb őserdővel rendelkező ország közül 15-nél tapasztalható, hogy 2021-hez képest felgyorsult az erdők pusztulása. Brazília, amely az idei COP30 klímacsúcs házigazdája, tavaly a trópusi erdők pusztulásának 42%-áért felelt. A World Resources Institute (WRI) szerint a rekordszintű aszály következtében kialakult tüzek, valamint az ipari szója- és szarvasmarha-tenyésztés tevékenységei álltak a pusztítás hátterében. Bolívia, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság is drámai mértékű erdőveszteséggel néz szembe. Ezzel szemben Indonézia és Malajzia sikeresen csökkentették az erdőirtás ütemét, ami nagyrészt a földterület-helyreállítási programok és a tűzoltási intézkedések eredménye.

Az erdőirtás csökkentése és az ehhez szükséges források előteremtése a novemberben az amazóniai Belém városában megrendezendő COP30 legfontosabb prioritásai közé tartozik. Brazília egy 125 milliárd dolláros alap létrehozását tervezi a csúcstalálkozón, amely finanszírozást nyújtana az országoknak erdeik védelmére.

Globálisan a tüzek megelőzték a mezőgazdaságot mint az erdőpusztulás vezető okát, a károk közel feléért felelve, szemben a korábbi évek átlagosan 20%-os arányával. További tényezők között szerepel az illegális bányászat és kokatermesztés Kolumbiában, valamint a konfliktusok és a szegénység a Kongói Demokratikus Köztársaságban.