A szakértők véleménye alapján érdemes lenne sürgősen levetkőzni ezeket a diétákat.

A dietetikusok figyelmeztetnek arra, hogy bizonyos módszerek nemcsak hogy nem hoznak eredményt, de akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.

Bár az interneten számos népi bölcsesség kering a különböző diéták kapcsán, fontos megjegyezni, hogy ezek közül sok nemcsak hatástalan, hanem egyenesen káros is lehet az egészségünkre – figyelmeztet a EatingWell. Cikkükben olyan téves elképzeléseket gyűjtöttek össze, amelyeket a szakértők javasolnak, hogy messzire kerüljünk.

A legtöbb diéta esetén fontos, hogy bizonyos anyagokból csak egy adott mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe, így például figyelnünk kell arra, hogy mennyi fehérjét, zsírt vagy éppen szénhidrátot fogyasztunk. Bár ezeknek az értékeknek a betartása elengedhetetlen a sikeres diétához, nem szabad átesünk a ló túloldalára: ha megszállottan számoljuk a makrotápanyagok mennyiségét és a bevitt kalóriákat, netán lelki válságba is esünk miattuk, az könnyen egészségtelen táplálkozási szokások kialakulásához vezethet. Különösen ha irreálisan alacsony limiteket határozunk meg, és ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz.

Bár sokan próbáltak már súlycsökkenést elérni az 1200 diéta néven ismert fogyókúrával, az igazság az, hogy 1200 kalória maximum egy kisgyermek számára lehet elégséges napi kalóriabevitel, egy felnőtt ember esetén már veszélyesen kevés. Hosszú távon ráadásul több még az alakformálásunkban is több kárt okozhat, mint hasznot. Ha ugyanis a testünk nem kap elég táplálékot, akkor "éhség-üzemmódba" kapcsol, ami miatt jobban megpróbálja megtartani a testzsírt. Ha tehát az a célunk, hogy zsírt veszítsünk, semmiképpen se próbálkozzunk hasonlóval, hiszen gyakorlatilag a fogyásunkat szabotáljuk vele.

Egy felnőtt nő napi kalóriaszükséglete általában 1600-2000 kalória között mozog, míg a férfiak esetében ez a szám 2000-2400 kalória körül alakul. Fontos azonban megjegyezni, hogy az optimális kalóriabevitel egyénenként változik, és számos tényező befolyásolja, például az életkor, a testmozgás szintje és az anyagcsere. A legpontosabb értékek megismeréséhez érdemes dietetikus szakember segítségét kérni.

A gyors fogyásra törekvők szoktak víz- vagy hashajtókkal kísérletezni, ez azonban nemcsak káros, hanem nagyon veszélyes is. A vízhajtók a vesében fejtik ki hatásukat, lényegében több vizeletet kényszerítenek ki a szervezetből, míg a hashajtók a vastagbél működésébe avatkoznak be, ahol megnövelik a széklet víztartalmát. Ez bizonyos betegségek, például székrekedés esetén hasznos lehet, a fogyáshoz azonban nem járul hozzá.

A vízhajtók és hashajtók használata ezért semmiképpen sem megoldás, hiszen ha van is minimális hatásuk a testsúlyunkra, az is csak átmeneti, használatuk pedig súlyos kiszáradáshoz, elektrolit-egyensúlyhiányhoz, vitaminhiányhoz, szervi károsodáshoz, sőt szélsőséges esetben akár szívmegálláshoz is vezethet.

Az utóbbi években több influenszer is próbálta felhívni a figyelmet a monodiétára, ám ez a megközelítés nem éppen a legjobb választás. A módszer lényege, hogy napokon vagy akár hetekig egyetlen ételt kell fogyasztani - legyen az grapefruit, szőlő vagy káposztaleves. Bár ezek az ételek sok vizet tartalmaznak, ami átmenetileg növelheti a teltségérzetet, végső soron nem nyújtanak elegendő kalóriát, zsírt vagy fehérjét a szervezet számára. A monodiéta hosszú távon tápanyaghiányhoz és emésztési problémákhoz vezethet, így nem javasolt ennek követése.

Ha valami túl vonzónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem az. Ez a megállapítás különösen igaz a gyors fogyást ígérő táplálékkiegészítőkre: óriási piaca van, és számtalan termék hirdeti, hogy "felgyorsítja" az anyagcserét, valamint segít a súlycsökkentésben. Azonban a legtöbb ilyen termék hatékonyságát tudományos kutatások nem támasztják alá, és sok esetben kockázatos összetevőkkel dolgoznak, amelyek nincsenek megfelelően tesztelve. Ha pedig szakértői útmutatás nélkül, helytelenül alkalmazzuk őket, komoly egészségügyi problémákhoz, például magas vérnyomáshoz, stroke-hoz vagy szívrohamhoz is vezethetnek.

Bár a testünk sok mindenre képes, önmagában nem tudja előállítani a működéséhez szükséges összes tápanyagot. Ezeket külső forrásból kell bevinnünk a szervezetünkbe, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, változatos étrend. Sok divatos diéta azonban egész élelmiszercsoportok korlátozására vagy elhagyására szólít fel; ilyen például a keto vagy ketogén diéta, amely jellemzően a szénhidráttartalmú ételek teljes elhagyásával jár. Ha azonban egy egész élelmiszercsoportot kiiktatunk, az gyorsan tápanyaghiányt okozhat.

A zsír vagy a szénhidrátok teljes kizárása és stigmatizálása nem csupán egészségügyi, hanem pszichológiai szempontból is problematikus. Az ilyen megközelítések gyakran csak fokozzák a vágyat a "meg nem engedett" ételek iránt, miközben ezekhez a táplálékokhoz félelemmel és bűntudattal kötődünk. Ez a dinamika pedig táplálkozási zavarokhoz vagy akár falási rohamokhoz is vezethet, ami súlyosan befolyásolhatja az életminőségünket.

A feldolgozott élelmiszerekhez sokszor kapcsolunk negatív jelzőket, és gondoljuk őket egyöntetűen egészségtelennek. Valójában azonban szinte valamennyi boltban megvásárolható élelmiszer fel van dolgozva bizonyos mértékben. Gondoljunk csak a pasztőrözött tejre vagy tojásra, a fagyasztott zöldségekre, a hummuszra, a pörkölt mandulára vagy egy babkonzervre: ezek is mind feldolgozott ételek, amelyek viszont fontos tápanyagokat tartalmaznak.

A zűrzavart az okozhatja, hogy az utóbbi időben sokat lehetett hallani az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban káros hatásairól - nem mindegy azonban, hogy egy termék milyen átalakításokon ment keresztül különböző adalékanyagok és eljárások által.

Általánosságban azokkal a magas kalóriatartalmú, jelentős mértékben feldolgozott élelmiszerekkel van probléma, amelyekben kevés esszenciális tápanyag lelhető fel, bővelkednek viszont telített zsírokban, nátriumban, hozzáadott cukorban, valamint mesterséges adalékanyagokban: színezékekben, ízfokozókban, ragasztószerű emulgeáló- és tartósítószerekben. Ezek az ételek sokszor már szinte "előemésztett" formában kerülnek elénk, jellemző tulajdonságuk, hogy nem okoznak akkora teltségérzetet, így fölöslegesen viszünk be nagy mennyiségű zsírt, szénhidrátot és nem kívánatos adalékanyagokat a szervezetünkbe.

Természetesen nem érdemes pánikba esni, ha néha-néha becsúszik egy kis ultrafeldolgozott étel a táplálkozásunkba. Azonban sokkal előnyösebb, ha nem a burgonyachips vagy a cukros reggelizőpelyhek dominálnak az étrendünkben. Érdemes inkább a boltban a minimálisan feldolgozott élelmiszerek felé orientálódni, hiszen ezek jobban támogatják egészségünket és közérzetünket.

Gyakran találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyek különféle "méregtelenítő" diétákat népszerűsítenek, ígérve, hogy segítenek eltávolítani a méreganyagokat, megtisztítani a szervezetet, és elősegíteni a fogyást. Azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezek gyakran csak ügyes marketingfogások. Valójában a testünk rendkívül jól fel van készülve arra, hogy saját magától is megszabaduljon a méreganyagoktól, amelyek a széklet, a vizelet, az izzadság és a légzés révén távoznak. Míg egy tápanyagokban gazdag, egészséges étrend valóban támogathatja a méregtelenítési folyamatokat, a kifejezetten méregtelenítő diéták létezése kérdéses.

A diétás trendek folyamatosan változnak, és bár egyesek csábítóan hangzanak, lényeges tisztában lenni azzal, hogy sok ilyen termék vagy módszer nem rendelkezik tudományos megalapozottsággal, és gyakran olyan összetevőket tartalmaz, amelyek nem megfelelően szabályozottak, így potenciálisan veszélyes mellékhatásokat okozhatnak. Ha igazán biztosra szeretne menni, érdemes szakértőhöz fordulni, aki segít Önnek a leginkább megfelelő étrend kialakításában.