Könnyebbség érkezett az ezer főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára - itt a legújabb uniós egyszerűsítési javaslatcsomag!

A "Simplification Omnibus" az Európai Bizottság átfogó stratégiájának szerves részét képezi, amelynek fő célja az európai vállalatok versenyképességének fokozása. Ez a javaslatcsomag jelentős módosításokat ígér a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv (CSDDD) terén, amelyek révén várhatóan egyszerűsítik a vállalatok számára a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítését.

Ahogy korábban már említettük, a Bizottság által benyújtott jogszabálycsomagnak szüksége van az Európai Parlament jóváhagyására, valamint a tagállamok minősített többségének támogatására is. Ez azt jelenti, hogy a javaslat nem végleges, és a politikai egyeztetések során még változhat. A Bizottság legfrissebb beszámolója alapján arra kéri a társjogalkotókat, hogy elsőbbséget biztosítsanak az omnibusz csomag tárgyalásának, különös figyelmet fordítva a CSRD és CSDDD irányelvek átültetési határidejének elhalasztására vonatkozó javaslatra.

A teljesség igénye nélkül, itt van néhány olyan javaslat, amely a jelenlegi CSRD-hoz képest változásokat hozna: 1. **Szabályozási keretek kibővítése**: A javaslatcsomag kiterjesztené a jelentési kötelezettségeket a kisebb vállalatokra is, így biztosítva, hogy a fenntarthatósági információk szélesebb körben elérhetőek legyenek. 2. **Adatgyűjtés és -elemzés javítása**: A javaslatok között szerepelne az automatizált adatgyűjtési rendszerek bevezetése, amelyek gyorsabbá és pontosabbá tennék a fenntarthatósági jelentések készítését. 3. **Egységesített jelentési formátumok**: A javaslatcsomag célja, hogy egységes keretet adjon a fenntarthatósági jelentéseknek, ezzel megkönnyítve a vállalatok és a befektetők számára az információk összehasonlítását. 4. **Stakeholder bevonásának ösztönzése**: A javaslat szerint a vállalatoknak aktívan be kellene vonniuk a helyi közösségeket és más érdekelteket a fenntarthatósági céljaik megfogalmazásába és megvalósításába. 5. **Fenntarthatósági teljesítmény mérésének reformja**: A javaslatcsomag új mutatók bevezetését szorgalmazza, amelyek jobban tükrözik a vállalatok társadalmi és környezeti hatásait. 6. **Átláthatóság növelése**: A javaslatok között szerepel a vállalatok átláthatósági kötelezettségeinek szigorítása, hogy a fogyasztók és a befektetők könnyebben hozzáférhessenek a releváns információkhoz. Ezek a javaslatok hozzájárulnának a fenntarthatósági jelentések minőségének és megbízhatóságának javításához, valamint a vállalatok felelősségvállalásának erősítéséhez.

A jelentéstételi kötelezettségek körének szűkítése a vállalatok esetében:

Önkéntes Jelentéstételi Standard Bevezetése: A vállalatok és szervezetek számára egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. Ennek érdekében egy új, önkéntes jelentéstételi standard bevezetése nem csupán lehetőséget teremt a környezeti és társadalmi hatások átláthatóbbá tételére, hanem hozzájárul a hitelesség és a bizalom erősítéséhez is. Ez a standard iránymutatásokat ad a vállalatok számára, hogyan dokumentálják és kommunikálják tevékenységeik hatásait, valamint a fenntarthatósági céljaik eléréséért tett lépéseik eredményeit. Az önkéntes jelentéstétel lehetőséget ad arra, hogy a szervezetek bemutassák elkötelezettségüket a felelős működés mellett, miközben ösztönzik a legjobb gyakorlatok megosztását és az innovációt a szektorban. A bevezetés során fontos, hogy a vállalatok figyelembe vegyék saját egyedi környezetüket, céljaikat és a releváns érdekelt feleket. A standard által kínált keretrendszer segítségével a szervezetek képesek lesznek hatékonyan mérni és értékelni teljesítményüket, valamint folyamatosan fejleszteni a fenntarthatósági törekvéseiket. Összességében az önkéntes jelentéstételi standard bevezetése nem csupán egy újabb kötelezettség, hanem egy lehetőség arra, hogy a vállalatok aktív szereplőkké váljanak a fenntartható jövő építésében.

Az ellátási láncokkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek enyhítése:

Ágazatspecifikus jelentéstételi normák megszüntetése:

A fenntarthatósági jelentések külső ellenőrzésére vonatkozó követelmények enyhítése:

Az ESRS jelentési standardok egyszerűsítése: egy új irányvonal a vállalati átláthatóságban. Az új megközelítés célja, hogy a komplex követelményeket átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé tegye a cégek számára, ezzel elősegítve a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok integrálását. A lényeg, hogy a vállalatok számára ne csupán kötelezettség legyen a jelentéskészítés, hanem egy lehetőség is, hogy hitelesen bemutathassák elköteleződésüket a fenntarthatóság mellett. Az egyszerűsített szabályozás révén remélhetőleg több vállalat tud majd aktívan részt venni a társadalmi párbeszédben és hozzájárulni a közös célok eléréséhez.

Az Omnibus gyakorlati jelentőségéről előadást tart március 6-án Orosz Dániel, a Baker McKenzie partnere, valamint a magyar jelentéstételi szabályokról Molnár Csaba, az SZTFH ESG igazgatója tart prezentációt a Green Transition & ESG konferencián.

A javaslatcsomag egyik kiemelkedő eleme a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv (CSDDD), amelyet 2024 júniusában fogadtak el. Ennek az irányelvnek az a fő célja, hogy a cégek tudatosan azonosítsák és kezeljék az emberi jogi és környezeti kockázatokat, nemcsak saját működésük során, hanem leányvállalataiknál és az ellátási láncaikban is. A jogszabály alkalmazásának megkönnyítése érdekében a határidők kitolására kerülne sor, hogy a tagállamoknak elegendő idő álljon rendelkezésükre az irányelv nemzeti jogba való integrálására, illetve a vállalatok is több időt nyerjenek a szükséges felkészüléshez.

Az átültetési határidő és az alkalmazás elhalasztása:

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítése is része a javaslatcsomagnak. A Bizottság sajtóközleménye részletesen kifejti, hogy az egyszerűsített CBAM a kisebb importőröket - főként kkv-k és magánszemélyek - mentesítené a kötelezettségek alól. Olyan importőrökről van szó, akik kis mennyiséget hoznak be a CBAM hatálya alá tartozó árukból, így nagyon kis mennyiségű beágyazott kibocsátás jut be harmadik országokból az Unióba. Az összesített éves határérték importőrönként 50 tonnában lenne meghatározva, ezáltal megszűnhet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus szerinti kötelezettségeket mintegy 182 000 importőr - főként kkv - (azaz az importőrök 90%-a) esetében, miközben a kötelezettségek hatálya még így is le fogja fedni a kibocsátás több mint 99%át.