Grönland új szövetségeseket kutat, válaszul az amerikai elnök "tiszteletlen" megnyilvánulásaira.
A Dániában tárgyaló grönlandi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sziget sosem kerülhet eladásra, és figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy a Dániával szembeni tiszteletteljes kommunikáció elengedhetetlen.
Jens-Frederik Nielsen határozottan reagált az amerikai elnök legutóbbi telefonbeszélgetésére, amely a dán miniszterelnökkel folytatott egyeztetés során zajlott. Donald Trump elképzelése, hogy megszerezze a világ legnagyobb és stratégiai szempontból kiemelkedő szigetét, Grönlandot, egyelőre nem találkozik a dán kormány és a grönlandi vezetés álláspontjával, akik határozottan elutasították az ajánlatot. Trump eddigi kitartása azonban azt mutatja, hogy nem szándékozik feladni a tervét.
A grönlandi miniszterelnök hivatalos háromnapos látogatásának második napján Mette Frederiksen dán kormányfővel folytatott eszmecserét követően határozottan megfogalmazta véleményét Grönland jogi státuszával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a grönlandi nép tiszteletet érdemel.
A dán miniszterelnökkel, Mette Frederiksen-nel közösen tartott sajtótájékoztatóján Nielsen hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök legutóbbi megnyilvánulása nem volt megfelelő módon kifejezve. Úgy véli, hogy tiszteletlen szavakat használt, ami miatt elengedhetetlen, hogy ebben a helyzetben összefogjanak. Grönland nyitott arra, hogy együttműködjön minden olyan országgal, amely valóban jót akar a grönlandi népnek, és tiszteletben tartja őket – mondta Frederiksen a vasárnapi esemény során.
Ezt a dán kormányfő azzal viszonozta, hogy egyértelművé tette, "Dániában megvan az akarat, hogy befektessen a grönlandi társadalomba", és erre nemcsak történelmi okai vannak, hanem az a nagyon is jelenvaló helyzet, hogy a dán nemzetközösség tagjaiként szövetségben vannak.
Amikor arról kérdezték Frederiksen miniszterelnököt, hogy tervez-e találkozót Trumppal, határozottan hangsúlyozta, hogy mindig örömmel találkozik az amerikai elnökkel, és ez most sincs másképp. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a dán közvélemény már többször is "nagyon-nagyon világosan" kifejezte véleményét a dán királyság területeinek jogállásával kapcsolatban.
Grönland saját utját keresi, és függetlenségre törekszik, nem pedig arra, hogy az Egyesült Államok része legyen.
A grönlandi politikai táj izgalmas, ám ellentmondásos. A grönlandiak többsége nem szívesen beszél az esetleges amerikai befolyásról, miközben a függetlenség iránti vágy egyre erősebben jelen van. A márciusban alakult nagykoalíció is inkább a dán állammal való szoros együttműködésre fókuszál, mintsem hogy amerikai fennhatóságot támogasson. Jelenlegi helyzetükben tehát a grönlandiak inkább a közvetlen dán támogatást keresik, miközben a függetlenségi törekvések hátterében ott bujkál a vágy, hogy végleg eltávolodjanak a múlt kötelékeitől.
Nielsen és Frederiksen mostani találkozója is nagyban szimbolikus jelentőségű, ahogyan a dán kormányfő közelmúltbeli grönlandi útja is az volt. Ebbe a sorba illeszkedik a dán király grönlandi látogatása is, amely hétfőn kezdődik. Nielsen nem egyedül tér vissza a szigetre, hanem a dán uralkodóval, aki négy napot tölt ott.
A dán kormány határozott, ugyanakkor körültekintő módon igyekszik eligibilitásra találni ebben a feszültségekkel terhelt helyzetben. Kiemelik, hogy Grönland szuverenitása nem kérdés, ugyanakkor az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatukra is figyelmet fordítanak. Céljuk, hogy elkerüljék a konfliktust, és a kialakult abszurd helyzetre egy békés és konstruktív megoldást találjanak.
