Grúzia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy az ország EU-csatlakozási folyamata dinamikusan és eltökélten zajlik.
Grúzia kormányának elköteleződése az európai uniós csatlakozás iránt változatlanul erős, és Levan Davitasvili, az első miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy a csatlakozási folyamat "rendkívül dinamikusan halad előre".
A gazdasági és fenntartható fejlődési miniszteri tisztséget is betöltő Davitasvili a dohai Katari Gazdasági Fórumon az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy a hivatalos kormányzati politikában nem történt változás, és Tbiliszi már teljesítette a csatlakozási követelmények 60%-át.
"Határozottan kinyilvánítottuk, hogy célunk a teljes jogú tagság elérése 2030-ig. Tudatában vagyunk annak, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, azonban minden erőnkkel arra törekszünk, hogy sikeresen megvalósítsuk ezt a kulcsfontosságú reformot" - fogalmazott.
Davitasvili kijelentései szoros összhangban állnak Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök szavaival, aki februárban az Euronewsnak nyilatkozva kifejtette, hogy kormánya továbbra is reális célnak tekinti a 2030-ig történő tagság megszerzését.
Kobakhidze véleménye szerint Grúzia komoly nehézségekkel küzd az európai bürokráciával, ugyanakkor kiemelte, hogy rendkívül bizakodó a jövőt illetően, és bízva reméli, hogy országa végül integrálódni fog a közösségbe.
Novemberben Kobakhidze bejelentette, hogy Grúzia 2028-ig felfüggeszti az EU-hoz való csatlakozási kérelmével kapcsolatos tárgyalásokat. A miniszterelnök kijelentése szerint a blokk egyes politikusainak magatartása "zsarolásnak és manipulációnak" minősíthető, ami indokolttá tette a döntést.
Ez a lépés országszerte hatalmas ellenállást generált, több százezer grúz hangot emelt fel, akik az ország jövőjét az európai közösségbe való integrációban képzelik el.
Kobakhidzét novemberben újra miniszterelnökké választotta a Grúz Álom párt vezetősége. A párt vitatott győzelme az októberi parlamenti választások során széleskörű társadalmi megmozdulásokat indított el, amelyek végül az ellenzék parlamenti bojkottjához vezettek.
A demonstrálók azzal vádolják a Grúz Álmot, hogy túlzottan közel került Moszkvához. Az ellenzéki csoportok, köztük Salome Zourabisvili volt grúz elnök, a szavazás eredményeit a "teljes körű manipuláció" megnyilvánulásának tekintik.
Az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítéli a szavazást, és új választások megtartását követeli nemzetközi felügyelet mellett.
A 2012 óta hatalmon lévő kormánypárt határozottan elutasította, hogy bármiféle hibát vagy jogsértést követtek volna el.
Az utóbbi időszakban úgy látszik, hogy Grúzia és az Európai Unió kapcsolatai újra erőre kaptak, különösen miután Kobakhidze a múlt héten részt vett az Európai Politikai Közösség albániai csúcstalálkozóján.
A grúz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közötti csúcstalálkozón zajló rövid, de baráti beszélgetés azt tükrözte, hogy Grúzia és az EU fokozatosan átlép a korábbi nézeteltéréseken.
Kobakhidze kiemelte ezt a jelentős pillanatot, amikor újságírók előtt kifejtette, hogy "volt egy időszak, amikor a kommunikáció Grúzia és az EU között meglehetősen korlátozott volt. Most azonban úgy tűnik, hogy európai partnereink nyitottak arra, hogy újjáépítsék a kapcsolatokat Grúziával."
A grúz miniszterelnök az olvadást országa "Európa számára létfontosságú szerepével" magyarázta, hozzátéve, hogy "mindenki megérti, hogy szükség van a Grúziával és annak vezetésével való kapcsolatra, és valószínűleg ezért érkezett számos kezdeményezés az európai vezetők részéről".
"Az évek során jelentősen hozzájárultunk a térség békéjének és stabilitásának megerősítéséhez, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a jövőben is ebben a szellemben cselekedjünk. Két szomszédos országot - Azerbajdzsánt és Örményországot - kapcsolunk össze Európával" - mondta Kobakhidze.
