A repülési szektor átalakulása izgalmas irányokat vehet, és a Wizz Air most jelentős lépéseket tesz ennek érdekében. A légitársaság elkötelezett amellett, hogy innovatív megoldásokkal és fenntartható kezdeményezésekkel válaszoljon a piaci kihívásokra, így

Március 6-án minden az ESG-szempontokról, az azoknak való megfelelésről, a zöld átállás gyakorlatairól fog szólni. A legújabb ESG konferenciánk részletei a linken.

Ma már mindennapos, hogy a vállalati szektor folyamatosan keresi a legoptimálisabb zöld stratégiát, újabb és újabb lépéseket tesz a dekarbonizációs elvárásoknak megfelelően. Az ipari szereplők számára - bármilyen szektorról is legyen szó - a technológia ebben nagy segítséget jelenthet. Mi a legfontosabb vagy legígéretesebb zöld technológia jelenleg a légi közlekedési iparban?

Két kiemelkedő technológiai újítást szeretnék megemlíteni: az első természetesen a repülőgép, ami a légitársaságok működésének alapköve. Nem véletlen, hogy a Wizz Air az Airbus A321neo modellt tartja a fenntartható növekedés egyik kulcsfontosságú eszközének. Az Airbus ezen típusa azért tűnik ki, mert 20%-kal kevesebb üzemanyagot használ el a gyártó korábbi modelleihez képest, így környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb, továbbá 50%-kal alacsonyabb zajkibocsátással üzemel. Fontos megjegyezni, hogy ezek a gépek összesen 239 ülést kínálnak, míg például a Boeing 737 csak 180-185 utas számára biztosít helyet. Ez a különbség lényeges, hiszen az adott járatra jutó kibocsátás több utas között oszlik meg, ezáltal csökkentve az egy főre jutó környezeti terhelést. Ennek köszönhetően a Wizz Air az utaskilométerenkénti kibocsátás szempontjából Európában a legalacsonyabb értékeket mutatja a versenytársakhoz viszonyítva. Jelenleg a mi kibocsátási intenzitásunk 52 gramm CO2 utaskilométerenként, míg a Ryanair 66 grammal követ minket. Más légitársaságok, mint a British Airways vagy a Lufthansa, egyértelműen hátrányban vannak hozzánk képest. Mindez a repülőgép-választásunknak köszönhető, amely alapvetően befolyásolja a fenntarthatóságunkat.

Melyik az a másik ígéretes technológia, amelyet szeretnél kiemelni?

Egy másik kiemelkedően fontos innováció az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag. A cégünk annyira elkötelezett ennek a technológiának a fejlesztése iránt, hogy nem csupán beszerzünk ilyen üzemanyagot, hanem aktívan befektetünk is a kutatásába és fejlesztésébe, még akkor is, ha ez a megszokott üzleti tevékenységünk keretein kívül esik.

Úgy érzékeljük, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag az egyedüli valóban működőképes technológia vagy megoldás, amely jelenleg a légiközlekedés szén-dioxid-mentesítését szolgálja.

A fenntartható repülőgép-üzemanyagok terén a legelterjedtebb megoldás a HEFA (Hidrogénezett Észterek és Zsírsavak) módszer, amely például a használt sütőolaj újrahasznosításán alapul. Azonban a Firefly nevű vállalat, amelybe mi is befektettünk, egy innovatív megközelítést dolgozott ki a fenntartható üzemanyag előállítására. A hidrotermikus cseppfolyósítás technológiájának köszönhetően hulladékból nyernek üzemanyagot, amely nemcsak megújuló forrásból származik, hanem bőségesen rendelkezésre áll, így költséghatékony is. A fenntartható repülőgép-üzemanyagok jelenlegi hiánya miatt ez a befektetés stratégiai előnyt jelent számunkra, hiszen így jobban tudjuk irányítani a költségeinket, valamint az üzemanyag elérhetőségét és mennyiségét is. Sikerült megállapodnunk egy olyan szerződésről, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a Firefly-tól akár 500 000 tonna fenntartható repülési üzemanyagot kapjunk, 15 éven át. Ezen kívül hasonló együttműködést alakítottunk ki az amerikai CleanJoule céggel, akik mezőgazdasági és erdészeti hulladékot használnak alapanyagként. Ők is saját technológiájukat fejlesztik, amely eltér a HEFA-tól. Ezek az új üzemanyagok potenciálisan 80-90%-kal csökkenthetik az életciklus-kibocsátást a hagyományos üzemanyagokhoz képest, így hozzájárulva a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz.

Hidrogénezett észterek és zsírsavak (HEFA)

A HEFA eljárás keretében növényi olajokat, hulladékolajokat és zsírokat alakítanak át fenntartható repülőgép-üzemanyaggá (SAF) egy hidrogénezési folyamat révén. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a különböző forrásokból származó olajok és zsírok tiszta, környezetbarát üzemanyaggá váljanak, hozzájárulva ezzel a fenntartható légiközlekedés fejlődéséhez.

A zöld energia, illetve a hidrogéntechnológia alkalmazása hosszú távon megváltoztathatja a játékot a légi iparban.

Az e-üzemanyagok lényegében tiszta villamos energiából állítanak elő fenntartható repülési üzemanyagot. Ez egy olyan technológia, amely még nem érett meg, nem fejlődött ki, ami azt is jelenti, hogy nagyon drága. A jövőben azonban biztosan fogunk vele találkozni. Az Airbus-szal közösen dolgozunk a ZEROe projekten, amely egy hidrogénnel hajtott repülőgép kifejlesztése. Az Airbus eredetileg 2040 körülre tervezte az első ilyen gép gyártását, de úgy tűnik, hogy ez a határidő csúszni fog. A Wizz Air elvárása egy 239 üléses hidrogénmeghajtású repülőgép, ami megfelel a jelenlegi gépeinknek, ugyanakkor az Airbus jelenleg egy 100 üléses gépen dolgozik, ami nem illeszkedik az üzleti modellünkbe. Másrészt, a hidrogéntechnológia kapcsán számos szempontot szükséges figyelembe venni. Először is ki kell fejleszteni magát a technológiát, illetve változtatásokra van szükség az infrastruktúrában és a tárolásban is. Ezután következhet a technológia iparosítása, és természetesen a szabályozás kialakítása. A fenntartható repülőgép-üzemanyagokkal kapcsolatban már vannak előírások és jelentési kötelezettségek, de a hidrogén használatára vonatkozóan ezek még nem állnak rendelkezésre. Ezért gondolom, hogy a hidrogéntechnológia a távoli jövő lehetősége, míg rövid távon a legígéretesebb a fenntartható repülőgép-üzemanyag, amire jelenleg a Wizz Air is összpontosít.

Hogyan támogathatja a szabályozás a légi közlekedési szektort a fenntarthatóbb megoldások és gyakorlatok irányába történő elmozdulásban?

Az Európai Unió úttörő szerepet játszik a klímapolitikában. 2025 januárjától új szabályozást vezettek be - a ReFuelEU Aviation rendeletet - ami történelmi jelentőséggel bír ebben az iparágban. A rendelet értelmében 2025-től kezdve 2% fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF) kell használnunk az üzemanyag-keverékekben. Ez a szabályozás beindíthatja az iparágat, hiszen a szakpolitikákat általában beruházások követik. Amit érdemes a fenntartható repülőgép-üzemanyagok piacáról tudni, hogy jelenleg nincs elég SAF-termelés. A jogszabályoktól azonban azt várjuk, hogy felgyorsítják a termelést, mert mostantól minden európai légitársaságnak, köztük a Wizz Airnek is, kötelezően használnia kell az új keveréket.

A Wizz Air 2025 januárjától kezdődően várhatóan 100 európai repülőtérre terjeszti ki fenntartható üzemanyag-használatát.

Az üzemanyag-szállítók számára elengedhetetlen, hogy az új üzemanyagfajtákat biztosítsák. A kötelező bekeverési arány folyamatosan emelkedik, 2030-ra már 6%-ot ír elő a jogszabály, azonban mi egy ambiciózusabb célkitűzést fogalmaztunk meg: 10%-ra törekszünk. Meggyőződésünk, hogy a SAF (fenntartható üzemanyag) jelentős szerepet játszik a dekarbonizáció előmozdításában, különösen az előttünk álló évtized során, egészen 2030-ig.

A szabályozás tehát jelentős impulzust nyújthat ennek a piacnak, ugyanakkor a költségek is kulcsszerepet játszanak egy új technológia bevezetésében és későbbi széleskörű elterjedésében.

A pénzügyi ösztönzők megléte különösen fontos. A következő lépés a támogatások átcsoportosítása lenne, valamint a tagállamok SAF-stratégiájának a megléte a termelés felfuttatásának érdekében. Támogatások nélkül ugyanis nagyon lassú lesz a zöld energiaátmenet. Az EU ETS szabályozásban van egy erre vonatkozó pénzügyi könnyítés, ha Európában SAF-et tankol egy légitársaság, jogosulttá válik kvótákra az EU ETS rendszerében. Ezekkel a kvótákkal visszaigényelhető egy bizonyos százalék a hagyományos kerozin és az SAF költsége közötti különbségből.

Jelenleg a SAF ára 4-5-ször magasabb, mint a hagyományos üzemanyagé. Ez a jelentős eltérés komoly hatással bír, hiszen a légitársaságok üzemanyagköltségeik az összes kiadás körülbelül 30%-át teszik ki, és ez az arány folyamatosan emelkedik.

Célunk, hogy a SAF költségeit ne a utasok vállára rójuk, ezért kormányzati támogatásokra van szükségünk. Nyilvánvaló, hogy ha a piacon megnövekszik ennek az üzemanyagnak a kínálata, az ára is csökkenni fog.

A Wizz Air rövid és hosszú távú ESG-stratégiájában milyen prioritásokat állított fel?

A dekarbonizációs stratégiánk részeként 2030-ra célul tűztük ki, hogy 25%-kal csökkentjük a kibocsátás intenzitását. Ez azt jelenti, hogy utaskilométerenként 42 g CO2-kibocsátást szeretnénk elérni a jelenlegi 52 g CO2-vel szemeben. Emellett rövid távon a flottamegújításra összpontosítunk, közép távon a fenntartható repülőgép-üzemanyagokra, hosszú távon pedig olyan egyéb forrásokat vizsgálunk, mint a hidrogén.

Ha a közeli jövőre pillantunk, a flottamegújítás, amelyről korábban már beszéltünk, jelenleg a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldás a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Bár még mindig rendelkezünk Airbus CEO (Current Engine Option) típussal, hosszú távú célunk, hogy flottánkat 100%-ban NEO (New Engine Option) modellekre állítsuk át. Eddig Magyarországon és az Egyesült Királyságban már sikerült elérnünk ezt a kívánt 100%-os arányt, és most szeretnénk ezt a mintát kiterjeszteni az egész hálózatunkra. Ennek érdekében idén várhatóan 50 új A321neo repülőgépet állítunk forgalomba. A fenntartható repülőgép-üzemanyag használata is kiemelt prioritás számunkra. Jelenleg a ReFuelEU szabályozás keretein belül töltjük fel a gépeket az új üzemanyaggal a repülőtereken, de célunk, hogy a jövőben optimalizáljuk ezt a folyamatot a költségek csökkentése érdekében. Fontos, hogy megértsük, az új jogszabályok hogyan működnek a gyakorlatban, és milyen ösztönzőkben részesülhetünk az EU ETS kvótarendszerén belül. Ezzel párhuzamosan folyamatosan tárgyalunk az Európai Bizottsággal és a nemzeti kormányokkal a légiközlekedési politikák fejlesztéséről. Az EU ETS kvóták emelése kulcsfontosságú lenne a légitársaságok számára a fenntartható üzemanyagok alkalmazásának elősegítésében.

Rendelkezik a Wizz Air kifejezetten hosszú távú, egy 2050-es zöld stratégiával, roadmappel?

A hosszú táv mindig bonyolultabb kérdés, de abból érdemes kiindulni, hogy az iparág 2050-re nettó nulla kibocsátást vállalt. Eddig nem hoztunk nyilvánosságra a 2050-es ütemtervet, főként azért, mert bizonytalannak láttuk a dekarbonizációhoz szükséges technológia fejlődését. Jelenleg is folyamatban van egy nettó nulla stratégia kidolgozása, amelynek három fő eleme van: a kibocsátások elkerülése az új repülőgépekkel, a kibocsátások csökkentése a fenntartható üzemanyagokkal, és a kompenzáció kibocsátás-ellentételezéssel és szén-dioxid-elnyeléssel - ez utóbbi kifejezetten a hosszú távú stratégia része.

A 2050-re vonatkozó dekarbonizációs stratégiánkat várhatóan az év közepén fogjuk bemutatni a nagyközönségnek.

A fenntartható üzemanyagok elterjesztésével kapcsolatban már érintettük a szabályozási és költségoptimalizálási kérdéseket, de a zöld átállás sokrétű kihívásokat rejt magában. Milyen típusú támogatásokra van szüksége a vállalatoknak ahhoz, hogy ez a folyamat gördülékenyebb, gyorsabb és hatékonyabb legyen? Milyen innovatív megoldásokkal segíthetjük elő a vállalatok zöld transzformációját, és hogyan biztosíthatjuk, hogy ezek a változások valóban fenntarthatóak legyenek?

A "könnyebb" szó hallatán az első dolog, ami eszembe jut, az a rengeteg jelentési kötelezettség egyszerűsítése iránti igénye vélhetően minden vállalatnak. Jelenleg úgynevezett "megfelelési szorongásban" szenvedünk, csak idén számos új szabályozást vezettek be. Például meg kell felelni az üzemanyag-feltöltési szabályozásnak, jelentenünk kell az üzemanyag-felhasználásunkat minden Európai Unión belüli járatunkra vonatkozóan, ezen túlmenően azt is, hogy mennyi extra üzemanyagot vételezünk a repülőtereken. Ha többet vételezünk, arról is jelentést kell tennünk. De ez csupán egy része a jelentési kötelezettségeinknek. Bevezették a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló uniós irányelvet (CSRD) is, ami szintén egy hatalmas "jogszabály-csomag", és a legtöbb vállalatot érinti. Természetesen vannak más kötelezettségek is a CO2 és nem-CO2 kibocsátások jelentésével és nyomon követésével kapcsolatban. A jelentési kötelezettségek mennyisége tehát jelentős terhet jelent.

Pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság észlelte ezt az adminisztratív terhet. Ennek eredményeként napirendre került egy új, úgynevezett Omnibusz rendelet, amelynek célja a bonyolultság csökkentése. Ez mindenképpen egy üdvözlendő lépés lenne.

A vállalati terhek mellett kiemelkedő fontosságú a támogatások hatékony elosztása. Különösen lényeges a fosszilis üzemanyag-iparból a megújuló energiaforrások felé történő pénzügyi átcsoportosítás, ami a légi közlekedés jövője szempontjából kritikus. Az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) statisztikái azt mutatják, hogy a légitársaságok évente csupán 3%-os profitot realizálnak, míg az olajipari cégek profitja akár 20%-ra is rúghat, ráadásul ezek az iparágak évi 3000 milliárd dolláros támogatásban részesülnek. Ha ez a jelentős összeg a megújulóenergia-szektorba áramlana, az forradalmi változásokat idézne elő.

Eddig a környezeti, kibocsátás-csökkentési tervekről beszélgettünk, a társadalmi felelősségvállalásban mire fókuszál a légitársaság?

A környezetvédelmi aspektus mellett az 'S' és 'G' pillérekkel is komolyan foglalkozunk, és az elmúlt évek során számos pozitív változás történt, különösen a sokszínűség terén. Tavaly elindítottuk a "Women on Air" kezdeményezést, amely célja, hogy a női vezetők szerepét és hozzájárulását emelje ki a légi közlekedés világában. Ambícióink között szerepel, hogy az igazgatótanácsunkban 2026-ra 33%-os női részvételt érjünk el, amit már most túlszárnyaltunk, hiszen jelenleg 36%-os arányt mondhatunk magunkénak. A menedzsment szintjén is hasonló célokat tűztünk ki: 40%-os női arányt szeretnénk 2026-ra, és ezt a célt is szinte elértük. Ezen kívül célunk, hogy a női pilóták arányát 7%-ra növeljük a jelenlegi 5%-ról, amelynek érdekében elindítottuk a "She Can Fly" programot. Programunk, a "Fenntarthatósági Nagykövetek", már a második évében jár, és lehetőséget biztosít bázisainkon arra, hogy fenntarthatósági nagyköveteket jelöljünk ki, akik helyi kezdeményezésekkel támogathatják közösségeinket. Egyik nagykövetünk például régi egyenruhákat alakított át párnákká a személyzeti pihenőhelyen. Ez a program nemcsak a fenntarthatóság tudatosítását segíti elő, hanem minden év végén díjazza a leginnovatívabb kezdeményezéseket is.

Hogyan írná le a vállalat sokszínűségét összességében? Milyen tényezők és jellemzők formálják a cég sokszínűségét, és hogyan hat ez a munkahelyi kultúrára és a csapatdinamikára?

A teljes vállalatra nézve a nemek aránya közel 50-50%. Összesen 109 különböző nemzetiségű munkatársunk van, ami egészen rendkívüli. A vállalati csapatunkban is számos különböző nemzetiség képviselteti magát. Ez teszi a Wizz Air-t igazán egyedivé.

Nemrégiben egy felmérést végeztek, amely az utasok környezettudatosságát és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású légi közlekedés iránti véleményüket vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók 65%-a érdeklődik az alacsonyabb kibocsátású járatok iránt, ugyanakkor 36% nem hajlandó többletköltséget vállalni emiatt. A vállalat a megállapításokat úgy értelmezte, hogy bár az utasok környezettudatosabb megoldásokra vágynak, a pénzügyi korlátok jelentős szerepet játszanak döntéseikben. Ez a helyzet arra ösztönözheti a céget, hogy keressen olyan innovatív megoldásokat, amelyek csökkentik a kibocsátást anélkül, hogy az utasok számára jelentős pluszköltséget jelentene.

A felmérés leglényegesebb tanulsága, hogy az utasok továbbra is vonzódnak a repüléshez, azonban kiemelten fontos számukra, hogy ezt a lehető legfenntarthatóbb módon tegyék. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók több mint 70%-a a fenntartható repülőgép-üzemanyagot a környezetvédelmi szempontok alapján kedvezőnek ítéli. Ugyanakkor aggasztó, hogy 36% nem hajlandó többet fizetni a fenntartható opciókért. Továbbá, a felmérés rávilágít egy elterjedt tévhitre a légi közlekedés környezetszennyezésével kapcsolatban. Míg az iparág a globális kibocsátások csupán 2-3%-áért felelős, a válaszadók jelentős része ezt nagymértékben túlbecsüli: több mint felük azt hiszi, hogy a légi közlekedés a kibocsátások több mint 10%-át generálja, sőt, az egyhatoduk a valós számok tízszeresét is megkockáztatja. Ezek az adatok rendkívül fontosak számunkra, hiszen hangsúlyozzák, hogy sürgősen javítanunk kell a kommunikációnkon és növelnünk kell a társadalmi tudatosságot a repülés környezeti hatásairól.

Címlapkép forrása: Wizz Air, a légitársaság, amely új élményeket kínál az utazás szerelmeseinek.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.