Íme néhány tipp, hogyan teleltesse a paprikát, hogy jövőre bőségesebb és korábbi termést érhessen el! Először is, válasszon ki egy világos, de hűvös helyet a növények számára, ahol elkerülheti a fagyot. A paprika érzékeny a hidegre, ezért fontos, hogy a
Bár a paprika nálunk egynyári növényként van elkönyvelve, megfelelő környezetben képes átvészelni a telet, ami lehetővé teszi, hogy a következő évben korábban és gazdagabban hozza gyümölcseit.
A konyhakertekben a zöldségek többségét egynyáriként neveljük, és valóban, a mi éghajlatunkon sok faj nem tudja átvészelni a fagyos teleket. Paprikát, paradicsomot és uborkát minden évben újra vetünk vagy palántázunk. Érdekes módon azonban a paprika eredeti élőhelyén évelő növényként él, és ha megkapja a megfelelő körülményeket, akár cserépben is átvészelheti a hideg hónapokat, hogy a következő évben ismét gazdag termést hozzon. A Greendex cikke alapján most bemutatjuk, hogyan érdemes teleltetni a paprikát!
Bár a hazai kertészek körében nem szokás paprikát teleltetni, egy kis odafigyeléssel sikeresen átmenthetjük a növényeket a következő szezonra. Az idősebb példányok tavasszal hamarabb fordulnak termőre, mint az az évi magoncok, ráadásul több paprikát is adnak. Ez különösen hasznos lehet mini konyhakertekben vagy magaságyásokban, ahol minden négyzetcentiméter számít. Ha rendelkezünk teleltetésre alkalmas hellyel, érdemes kísérletezni a módszerrel, elsőre akár csak néhány tővel.
A permakultúra nem csupán egy ökológiai kerttervezési technika; sokkal inkább egy életmódbeli szemlélet és etikai irányvonal, amely a természet harmóniáját célozza meg. E megközelítés lényege, hogy életünket szorosabbra fűzzük a környezettel, miközben a fogyasztási szokásainkat fenntarthatóbb keretek közé tereljük. Egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú távú gondolkodású kertészkedés nem csupán a termelésről szól, hanem egy igazi életfilozófiát kínál, amely mélyebb kapcsolatot teremt a világgal.
A paprika az amerikai kontinensről jutott el Európába Kolumbusz Kristóf révén, amikor hajóorvosa, Diego Alvarez Chanca 1494-ben begyűjtötte és leírta a növényt. Sokáig azonban nem fogyasztási céllal termesztették: mérgezőnek vélték, és inkább színes termései miatt vált kedvelt dísznövénnyé. Magyarországon is főúri kertekben mutogatták egzotikumként, majd a 19. században terjedt el, mint a bors helyettesítője. Innen ered a régi elnevezés is: "törökbors".
Amikor ősszel a hőmérséklet tartósan 10 °C alá csökken, itt az ideje paprikáinkat biztonságba helyezni. Egy 12-14 fokos, hűvös, száraz hely - például lépcsőház, nyári konyha vagy garázs - ideális téli menedék. Napfényre ilyenkor nincs szükségük, a növények nyugalmi állapotba kerülnek, leveleiket is elveszítik. Ez természetes folyamat, amelyre érdemes metszéssel rásegíteni: hagyjunk meg néhány erősebb Y alakú ágat, hogy tavasszal új hajtások indulhassanak rajta.
A teleltetés alatt ne öntözzük túl a töveket: 2-3 hetente kevés víz bőven elég. Tavasz közeledtével fokozatosan melegebb helyre vihetjük, gyakrabban öntözhetjük, és egy kis tápanyaggal segíthetjük a regenerációját. Ha jól sikerül az átteleltetés, májusban visszaültethetjük a szabadföldbe vagy a magaságyásba - és a paprikák hamarabb, bőségesebben teremnek, mint a friss palánták.
A kisebb méretű, kompakt paprikafajták – mint például a húsos fehér paprikák és a különféle chilik – ideálisak a teleltetésre. A chilik esetében különösen elterjedt a cserepes termesztés, így könnyedén áthelyezhetők a megfelelő környezetbe. Mivel ezek a növények igénylik a fényt és a meleget, fontos, hogy ősszel időben behozzuk őket a hűvösebb időjárás elől. Télen pedig helyezzük őket napfényes ablakba vagy fűtött melegházba. Ha megfelelő gondoskodást kapnak, akár a téli hónapok során is hozhatnak termést. Ha viszont nem kapják meg a kellő figyelmet, tavasszal gyorsabban beindulnak a növekedésben, és hamarabb érhetjük el az első gyümölcsöket.
