Amennyiben Ukrajnában lesz választás, Zelenszkij kihívói jelentős hátránnyal kezdenek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mandátuma tavaly májusban véget ért, ám a kijevi parlament körülbelül egy éve halogatja a választások kiírását, hivatkozva az alkotmány egyes rendelkezéseire. E helyzetben Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja úgy véli, hogy a demokratikus folyamatok előmozdítása érdekében most már elérkezett az idő, hogy Zelenszkij lépéseket tegyen, még az orosz invázió ellenére is. Ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy egy választás kedvezőbb helyzetet teremtene az orosz fél számára. Mennyire valószínű, hogy Ukrajnában, mint az Európai Unió egyik potenciális tagállamában, már az idén sor kerülhet választásokra?

Ukrajna lakossága utoljára 2019-ben gyakorolhatta választási jogát a köztisztviselők személyét illetően, ami azt jelenti, hogy közel hat éve ugyanazok a politikai vezetők irányítják az országot. Az Oroszországgal való létezésért folytatott küzdelem közepette tavaly tavasszal választásokat terveztek, de az alkotmány értelmében ez nem lehetséges, ha statárium, azaz katonai bíráskodás van érvényben. Ennek a jogi háttere az, hogy a rendkívüli jogrend alatt bizonyos polgári jogok felfüggesztésre kerülnek, így pedig a demokratikus választások lebonyolításának körülményei nem biztosítottak.

Zelenszkij elnök 2022. február 24-én, a teljes körű orosz invázió kezdetén hozta meg a döntést a katonai bíráskodás bevezetéséről. Azóta Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának, azaz a kijevi parlamentnek kell 90 naponta újabb három hónappal meghosszabbítania ezt a rendkívüli jogrendet. A legutóbbi döntés a múlt héten született, amely a rendkívüli állapot hosszabbítását és ezzel együtt a választások újabb elhalasztását vonja maga után. Érdemes megemlíteni, hogy az elnök pártja, a Nép Szolgája, a törvényhozásban több mint kétharmados többséggel bír, ami megkönnyíti a döntések meghozatalát.

Az ukrán választásokkal kapcsolatos diskurzus jelentős élénkülésnek indult, mióta Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja február elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzi Ukrajnát, hogy még az év végéig lebonyolítson választásokat. Különös figyelmet érdemel ez a javaslat, különösen, ha a következő hónapokban Kijev sikeresen elérné a tűzszünetet Moszkvával. Kellogg hangsúlyozta, hogy a választások "kedvezően hatnak a demokrácia fejlődésére".

Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször beszélt arról, hogy csak akkor hajlandó aláírni egy békeszerződést, ha Kijev új választásokat tart. Álláspontja szerint Zelenszikj elnökkel nem köthet érvényes békét, ugyanis az ukrán államfő 5 évre szóló mandátuma már 2024. május 20-án lejárt, ezért nem legitim államfő.

Putyin hozzáállása miatt elképzelhető, hogy az Egyesült Államok által jelenleg kidolgozás alatt álló békemegállapodásának egyik Ukrajnát érintő feltétele az új választások megtartása lesz. Nem tudni, hogy az orosz elnök és Donald Trump beszélt-e már erről a kérdésről, tehát egyelőre csak az biztos, hogy Washington szeretné, hogy Ukrajnában már idén választás legyen.

A Zelenszkij és kormánya legitimitását megkérdőjelező orosz elnök, aki a demokratikus választások mielőbbi kiírását követeli, utoljára a 20. század végén, 1999-ben nyert valódi szavazáson, akkor még miniszterelnök-jelöltként. Azóta a volt KGB-ügynök és csapata fokozatosan felszámolták a szabad sajtót Oroszországban, elhallgattatták a demokratikus ellenzék prominens tagjait, gyakran brutális módszerekkel, és olyan módosításokat vezettek be a választási törvényekben, hogy Vlagyimir Putyin gyakorlatilag leválthatatlanná vált.

Winfried Schneider-Deters, Ukrajna szakértője, úgy véli, hogy az oroszoknak "alattomos" szándékaik vannak, amikor választások kiírását követelik Ukrajnában. Azt tanácsolja Zelenszkij kormányának, hogy ne engedjen a potenciális washingtoni nyomásnak. Ugyanakkor a szakértő kiemelte, hogy "korántsem egyértelmű, Ukrajna hogyan tudna ellenállni legfontosabb fegyverbeszállítójának, az Egyesült Államoknak". Hozzátette: "Az orosz elnök célja, hogy nyugtalanságot, zavart és megosztottságot keltsen Ukrajnában a választási kampány időszakában" -- zárta gondolatait a DW-nek.

Az ukrán választások folyamatos elhalasztását Moszkva előszeretettel használja fel propagandacélokra. Az orosz dezinformáció úgy próbálja bemutatni Zelenszkij elnököt, és a Nép Szolgája elnevezésű pártját, hogy azok foggal körömmel kapaszkodnak a hatalomba, és ezért nyújták el a harcokat is.

Az ukrán kormány irányítása alatt álló média ezzel szemben hangsúlyozza, hogy Ukrajnában nemcsak a kormány, de az ellenzék sem szeretne még választásokat - azonban erre az állításukra valójában semmilyen bizonyíték nincs, ugyanis 2023 októbere óta az országban nem volt olyan (nyilvános) közvélemény-kutatás, ami azt mérte volna, hogy a lakosság szeretne-e választásokat. A 2023-as mérésen az ukránok 81 százaléka úgy gondolta, hogy a békekötésig ne legyenek, azonban akkor még nem volt biztos, hogy a háború egyáltalán elhúzódik 2024 tavaszáig, amikor a szavazás esedékes lett volna.

Az viszont tény, hogy az ukrán alkotmány szerint törvénytelen statárium idején választást tartani. Ezen kívül a parlament kormánypárti és ellenzéki oldala is attól tart, hogy a választások idején az oroszok előrenyomulhatnak, vagy beavatkozhatnak a demokratikus folyamatba. Az ellenzék emellett amiatt is aggódik, hogy jelenleg durván lejt a pálya a különleges jogosítványokkal felruházott kormánypártnak. De más, egyéb gondok is vannak:

Zelenszkij elnök, ahogyan azt már megszokhattuk, nem mulasztotta el, hogy reagáljon Washington legújabb felhívására, amely a választások sürgetéséről szólt Ukrajnában. A 47 éves vezető határozottan kijelentette, hogy voksolásra csak akkor kerülhet sor, ha előbb sikerül békét teremteni. Szerinte jelenleg egyetlen ukrán állampolgár sem vágyik választásokra, mivel azok csak Moszkva érdekeit szolgálnák, és a Kreml ilyen módon próbálna belső feszültségeket szítani az országban.

A lakosságunk határozottan ellenzi a választások megtartását a háborús állapotok közepette. Mindenki egyetért abban, hogy a körülmények rendkívül aggasztóak. Ki tudja, hogyan alakul majd a szavazás? Mi lesz a hadsereg tagjaival? És mi a helyzet a több millió honfitársunkkal, akik külföldön tartózkodnak? Hogyan biztosíthatjuk, hogy a hangjuk is érvényesüljön? Ráadásul ott vannak azok a milliók is, akik a megszállt területeken élnek – ők mit kezdhetnek a választással? Az oroszok pontosan ezt a teljes destabilizációt kívánják elérni Ukrajnában, és ez a helyzet rendkívül aggasztó.

Zelenszkij az ITV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem tart a választásoktól, de hangsúlyozta, hogy a statárium megszüntetése elengedhetetlen ehhez a folyamathoz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ha a statáriumot eltörlik, Ukrajna haderejének meggyengülésével kell számolni, amit Oroszország könnyen kihasználhat.

Az elnök véleménye szerint a választások lebonyolítása kizárólag akkor válik lehetővé, ha a háború "forró" fázisa véget ért. Ez azt jelenti, hogy a tűzszünetnek meg kell valósulnia a felek között, és szükséges, hogy a megállapodás betartására biztosíték is álljon rendelkezésre. Ilyen garancia lehet például európai békefenntartók jelenléte, valamint a két ország közötti demilitarizált zóna kialakítása.

Zelenszkij eddig még nem adott egyértelmű választ arra, hogy a háború befejezését követően ismét elindulna-e az elnöki posztért, ám helyére már többen is aspirálnak.

Az egyik fontos alak Olekszij Aresztovics, aki korábban Zelenszkij közvetlen közelében állt, mint az elnök bizalmas tanácsadója. Azonban 2023-ban Aresztovics és Zelenszkij kapcsolata megromlott, miután Aresztovics egyre élesebben kritizálni kezdte a háború menedzselését és az elnök döntéseit. Novemberre már világossá vált, hogy Aresztovics politikai ambíciókat dédelget, amikor egy ukrán újságírónak megerősítette, hogy szándékában áll részt venni a következő választásokon. Azóta Aresztovics a választások lebonyolításának egyik leghangosabb szószólójává vált.

A korábban a szélsőjobboldalon aktívan politizáló publicista 2023-ban elhagyta az országot, mivel úgy érezte, hogy Zelenszkij és a hozzá közel álló csoportok – például az ukrán ortodox egyház – hadjáratot indítottak ellene. A vilniusi NATO-csúcstalálkozón egy névtelen amerikai tisztviselő figyelmeztette, hogy ne térjen vissza Ukrajnába. Miközben távol volt, három különböző jogi eljárás indult ellene, többek között egy olyan videó miatt, amelyben nők elleni erőszakra buzdíthatott.

A másik lehetséges kihívó Petro Porosenko, aki Zelenszkij elnök elődje volt, és a 2014-es forradalom utáni időszakban került hatalomra. Öt évvel később azonban Zelenszkij gyakorlatilag a földbe tiporja Porosenkót. A választók azért torolták meg az akkori államfőt, mert hiába tette ígéreteit, nem tudott érdemi lépéseket tenni a korrupció visszaszorításában, nem alakított ki békés megoldást a szakadár köztársaságok ügyében, a Krím visszaállítását pedig egyáltalán nem sikerült megvalósítania. Ráadásul a NATO és az EU-csatlakozás kérdése is stagnált, ami tovább növelte a választók csalódottságát.

A volt elnökkel, és nem mellesleg esélyes kihívóval szemben a kormánypárt irányítása alatt álló Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács szankciókat vezetett be csütörtökön, hazaárulással vádolják. Konkrétan azzal, hogy pénzelte a Donyecki és Luhanszki orosz szeparatistákat. Porosenko szerint a vád politikailag motivált, és maga Zelenszkij elnök áll az akció mögött. A hírekre válaszul az őt támogató képviselők transzparensekkel foglalták el az ukrán parlament pódiumát csütörtökön.

Egy másik lehetséges jelölt az Ukrán Fegyveres Erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij lehet, akit Zelenszkij tavaly egészségügyi okokra hivatkozva "mentett fel" pozíciójából. A népszerű katona eltávolítása után szárnyra kaptak azok a pletykák, hogy az ukrán elnök azért menesztette, mert egy felmérés szerint egy jövőbeli elnökválasztáson többen szavaznának a korábbi főparancsnokra, mint rá. A tábornok még nem jelentette be indulását, egyesek szerint az ukrán elnök haragjától tartva. Az elnök legpotensebb kihívója jelenleg jó messze tartózkodik Ukrajnától, ugyanis a hadsereg éléről való távozás után londoni nagykövet lett. Ebbe a pozícióba maga Voldimir Zelenszkij elnök helyezte.