Amikor a kémia megteremtődik, az érzelmek szárnyra kapnak.

Sepsiszentgyörgy közelében, egy csendes falucskában él Mátray László, aki a Hunyadi harcedzett Szilágyi Mihályaként vált a magyar filmipar egyik legkiemelkedőbb alakjává. Karrierje során szerepet kapott Joel Schumacher Blood Creek című horrorfilmjében, valamint Iveta Grófová történelmi drámájában, az Emma és a halálfejes lepkében. Nevéhez fűződnek Lakos Nóra két népszerű filmje is, a Hab és a Véletlenül írtam egy könyvet, melyekben szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

Szilágyi Mihály szerepe volt az, amely a legnagyobb fizikai erőt és rátermettséget követelte meg tőle. Szilágyi Erzsébet bátyja, a torontáli alispán, emellett a temesi főispán és a macsói bán is, nem mellesleg pedig a Magyar Királyság kormányzója. Az utóbbi hetekben egy újabb sorozatban, A renitens című produkcióban tűnt fel, majd hazatérve a szülőföldjére, a sepsiszentgyörgyi színházban folytatta pályafutását.

Szörcséről, a szeretett falujából, milyen gyakran vág neki a fővárosnak, ha éppen nem akad dolga?

Ritkán fordul elő. Amikor nem vagyok éppen Magyarországon, itthon élem a mindennapjaimat. Több mint egy évtizede költöztem ebbe a kis faluba, ahol igazán megtaláltam önmagam. Innen járok be Sepsiszentgyörgyre, ha van egy előadásom. A távolság oda-vissza hatvannégy kilométer, és ha délelőtt próbálok, majd este lépek fel, akkor összesen napi százhuszonnyolc kilométert teszek meg.

A lovai és kutyái iránti elkötelezettsége miatt vállalja a napi ingázást?

Eladtam a lovakat, mindhármat, és most már csak két kutyám és egy juhom maradt. Amikor beléptem a Hunyadiba, és láttam, hogy Szilágyi Mihály szerepében komolyabb feladat vár rám, tudtam, hogy ez nem csupán egy rövid időszak lesz. A lovakkal amúgy is nehezen tudtam mit kezdeni. Szerencsére akadt egy kiváló gazda, aki már régóta érdeklődött irántuk, így könnyedén megállapodtunk, és a vásár lebonyolítása után végre felszabadultam. A kutyákat könnyen el tudom intézni, ha el kell mennem, hiszen akár egy hétig is elhagyhatom őket, anélkül hogy gondot kellene okoznom a felügyeletükre. A juhom pedig csak egy van, de cserébe a szénáért mindig kapok egy újat, amit felnevelek, és egy év elteltével már vágóállatként végzi.

Ha hónapokig elzárkózol a külvilágtól, mi az, ami Budapest szívéből vonzani tud? Milyen titkok, élmények vagy felfedezések hívogatnak, hogy újra felfedezd ezt a vibráló várost? Talán a Duna partján sétálva a naplementét nézve, vagy egy hangulatos kávézó teraszán ülve, ahol a város lüktetése és az emberek zsongása körülölel? Budapest varázsa minden sarkon ott rejlik, és mindig készen áll, hogy új élményekkel ajándékozzon meg.

Az a különleges érzés, amikor a sok turistasereg között elvegyülhetek, vagy amikor bármikor betérhetek egy moziba, néha igazi szükséglet. A bohémság szelleme körbeölel, és ez felemelő. Marosvásárhely, Szeben, Brassó és Kolozsvár mind vonzó helyek, de amikor a vidéki életem energiái kimerülnek, csak beülök a kocsiba, és már úton is vagyok Budapest felé! Emlékszem, legutóbb is elindultam, de az autóm hirtelen megmakacsolta magát. Temesvárig jutottam, majd kénytelen voltam visszafordulni. Tavaly nyáron nem tudtam igazán pihenni, nem volt meg a RESET gomb, amivel újraindíthattam volna a lelkemet. Olyan furcsa állapot ez, hiszen egy hosszabb pihenő is kockázatos lehet egy alkotó számára. Az igazi kreatív energia akkor áramlik, ha folyamatosan dolgozom. Figyelnem kell arra, hogy ne maradjanak szabad energiáim, mert az csak lelkileg terhelne meg.

2009-ben, miután három magyar filmet elkészített, Joel Schumacher figyelme egy új tehetségre irányult. A rendező nemcsak a hazai mozgókép világát ismerte meg, hanem a nemzetközi színtéren is felfedezte a tehetséget. Ekkor került a látószögébe, és végül a Vérpatak című amerikai horrorfilmhez hívta meg, amely DVD-n is megjelent. Az ilyen lehetőségek gyakran váratlan fordulatokat hoznak a pályafutásban, és ez a kivételes alkalom új kapukat nyitott a filmszakmában.

Hívott egy ügynökség, hogy menjek el pofavizitre Bukarestbe. Ott volt Joel és egy producer. A női főszereplő, Emma Booth képe kint volt már a falon, az ő filmbeli testvérét keresték. Meg is kaptam azonnal a szerepet. Látták, hogy hasonlítunk egymásra. Amerikában élő német telepesekről szól a történet, megjelenik náluk egy katonatiszt, aki az örök élet titkát kutatja. A család fészere alatt van egy rúnakő, amely a mágia, a varázslat világának egyik legnagyobb titkát jelképezi, és az idegen férfi ott végez vérátömlesztéses kísérleteket. Nagy nevek játszottak a filmben. Michael Fassbender, Henry Cavill, Dominic Purcell. Fontos szereplője vagyok a történetnek. Németül és angolul kellett beszélnem.

Schumacher minden egyes filmjével komoly hullámokat ver a hollywoodi filmipar csendes vizein. Milyen érzéseket keltett benne az irányítása alatt való munka?

Nagyon izgalmas pacák. Láttam A fülkét. Beakadt a csávó. Igen, eléggé eklektikus az életműve, nem egy műfajt képvisel, viszont izgalmas filmeket készít. Több jelenetet kreált nekem, ami eredetileg nem volt a forgatókönyvben. Valamit csípett bennem. Fassbender akkoriban már az Éhségre készült, és erősen fogyókúrázott. Cavill mindenkivel tartotta a távolságot. Nem volt annyira közvetlen. Vittem szilvapálinkát, hazait. Fullra leitta magát az egész társaság. Kis stábbal dolgozott a rendező. Figyeltünk egymásra.

A Habban Kerekes Vica oldalán egy vállalkozó szellemű agglegényt alakított, aki a csajozás mestereként tündökölt. Igazi romantikus vígjátékba illő figura, akit bátran nevezhetnénk a szívtiprók királyának.

A film igazán lenyűgöző lett. Vica és én gyorsan egymásra találtunk, mintha csak egy titkos kötelék fűzött volna össze minket. A köztünk lévő vonzalom nem csupán romantikus volt, hanem egy egészséges kíváncsiság is született, ami a forgatás során folyamatosan erősödött. A kölcsönös tisztelet, amit egymás iránt érzettünk, a projekt végéig megmaradt. Amikor megvan a kémia, az érzelmek szabadon áramlanak, és ez igazán különlegessé tette a közös munkánkat. Az operatőrünk mélyen meg volt hatva Vica jelenlététől a kamera előtt, és sokszor csak őt akarta rögzíteni. Én viszont nem adtam fel könnyen, és harcoltam azért, hogy engem is észrevegyen. Emlékszem, hogy a Casablancában Humphrey Bogart magasított cipőt viselt Ingrid Bergman mellett – hát én is hasonló kihívással néztem szembe. A 195 centim ellenére muszáj volt rogyasztanom, hogy Vica mellett ne tűnjek túl magasnak. Ez viszont fiziológiai következményekkel jár, hiszen ha az ember nem tudja ellazítani a testét, az bizony az arcon is megmutatkozik.