Hírszerzési elemzés: Irán közel került ahhoz, hogy megvalósítsa azt a lépést, amelytől az egész világ retteg.
A Reuters jelentése szerint az iráni hadsereg a múlt hónapban tengeri aknákat telepített hajóira a Perzsa-öböl térségében, ami tovább növelte Washington aggodalmait. A fejlemények arra utalnak, hogy Teherán esetleg a Hormuzi-szoros blokádjára készül, válaszul Izrael légicsapásaira.
Az amerikai hírszerzés által felfedezett, eddig nem nyilvános előkészületekre bukkantak, miután Izrael június 13-án rakétatámadást hajtott végre Irán területén - értesült két, nevüket elhallgató amerikai tisztviselő. Az aknák elhelyezésének terve, bár még nem valósult meg a szorosban, arra utal, hogy Teherán komolyan mérlegelheti a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának lezárását. Ez a lépés tovább fokozná a feszültséget és súlyosan veszélyeztetné a globális kereskedelmet.
A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik a világ energiaellátásában, hiszen az összes olaj- és gázszállítmány mintegy ötöde ezen a szoroson keresztül jut el a globális piacokra. Ha ez a fontos útvonal bármilyen okból le lenne zárva, az valószínűleg drasztikus emelkedést idézett volna elő a világpiaci energiaárakban.
Június 22-én, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán három jelentős nukleáris létesítménye ellen, az iráni parlament a szoros lezárására irányuló intézkedések mellett tette le a voksát. Fontos megjegyezni, hogy ez a döntés nem volt kötelező érvényű, végső soron Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának hatáskörébe tartozott a végleges döntés meghozatala. Jelenleg nem világos, hogy pontosan mikor helyezték el az aknákat az iráni hajókon az izraeli-iráni légi összecsapások során, és azt sem tudni, hogy azóta esetleg leszerelték-e azokat. Az amerikai források pedig nem osztottak meg információkat arról, hogyan szerezték tudomásukat az aknák elhelyezéséről.
Az amerikai tisztviselők szerint nem zárható ki, hogy az aknák elhelyezése csupán megtévesztés volt. Az irániak előkészíthették az aknákat, hogy meggyőzzék Washingtont arról, hogy Teherán komolyan gondolja a szoros lezárását, anélkül, hogy valóban szándékukban állt volna ezt megtenni. A Hormuzi-szoros Omán és Irán között helyezkedik el, és összeköti a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel. Legkeskenyebb pontján 34 kilométer széles, a hajózási sáv mindkét irányban mindössze 3,2 kilométer széles.
Az OPEC-tagállamok, mint például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak, nyersolaj-exportjuk jelentős részét a szoroson keresztül bonyolítják, elsősorban Ázsia irányába. Katar, amely a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőre, gyakorlatilag teljes LNG-kivitelét ezen a forgalmas útvonalon realizálja. Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség 2019-es adatai szerint Irán több mint 5000 tengeri aknával bír, amelyeket kis sebességű hajók segítségével gyorsan telepíthetne, így potenciálisan komoly fenyegetést jelenthet a régióban.
