Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a témáról: Milyen hatással lehetnek Trump gazdasági elképzelései a magyar piacra? Az Egyesült Államok korábbi elnökének politikai stratégiái és kereskedelmi intézkedései nemcsak az amerikai, hanem a globális ga

A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.

A magyar kormány, élén Orbán Viktorral, meglepően derűlátóan reagált az amerikai elnökválasztás eredményére. Még a 2025-ös költségvetés hivatalos bemutatóját is a választások utáni hétfőre, november 11-re halasztották, jelezve, hogy a kormány optimizmusa a közeljövő gazdasági kilátásait is fűti. Varga Mihály pénzügyminiszter, aki jövő tavasszal a jegybank élére léphet Matolcsy György mandátumának lejárta után, a javuló európai tendenciákról beszélt, és úgy véli, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat. Ugyanakkor a valóság árnyoldalát sem hagyhatjuk figyelmen kívül: a legfrissebb harmadik negyedévi adatok riasztó képet festenek a gazdaság teljesítményéről, hiszen az éves szintű növekedés alig éri el az 1 százalékot (további részletekért lásd: Messze még az alja?, Magyar Narancs, 2024. november 7.).

Persze, íme egy egyedi változata a „Egy kis számtan” témának: --- **Számtani kalandozások** Képzelj el egy varázslatos világot, ahol a számok táncot járnak! Itt minden számnak megvan a maga története, és a matematikai műveletek varázslatos erővel bírnak. A kis számok, mint a 1 és a 2, barátok, akik együtt játszanak a játszótéren, míg a nagyobbak, mint a 10 vagy a 20, már komolyabb feladatokat oldanak meg. Amikor összeadunk, olyan, mintha egy vidám piknikre hívnánk a számokat: „Gyere, csatlakozz hozzánk!” A kivonás pedig egy titkos küldetést jelent, ahol számokat küldünk el messzi tájakra. A szorzás olyan, mint a számok szaporodása, mintha egy varázsige hatására új barátokat szereznének, míg az osztás során a számok megosztják egymással a kincseiket. Ebben a számtani kalandban felfedezhetjük a mintaerejét, a geometria csodáit, és a logika titkos utjait. Minden egyes szám, minden egyes művelet egy új kalandot rejt, amely gazdagítja tudásunkat és fejleszti képzelőerőnket. Tehát készen állsz, hogy felfedezd a számok csodálatos világát? Induljunk el együtt ezen a számtani utazáson! --- Remélem, tetszik ez a változat! Ha szeretnél más stílusban is szöveget, csak szólj!

A kormány prognózisa szerint 2025-re 3,4%-os GDP-növekedés várható, ami drámai javulást jelentene az idei szintekhez képest, amelyek szinte stagnálónak tekinthetők. Az inflációs rátát 3,2%-ra, míg a bruttó átlagkeresetek növekedését 8,7%-ra becsülik, és a kamatok csökkenésére is számítanak. Az előrejelzés megbízhatóságát azonban megkérdőjelezheti, hogy 2025-re 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal számolnak – ez a szám abszolút irreálisnak tűnik a forint jelenlegi gyengélkedését figyelembe véve. Ráadásul Trump győzelme után a forint tovább gyengült mind az amerikai dollárral, mind az euróval szemben. Még bátorabb célkitűzés, hogy a kormány jövőre a költségvetési hiányt 4% alá kívánja szorítani.

Az Egyesült Államok mindenkori gazdasági és politikai irányvonala alapvetően befolyásolja a globális gazdasági környezetet. A választási eredmények hatását értékelő gazdasági elemzők szerint a Trump beígérte szigorú, immár nemcsak Kínát, hanem Európát is sújtó vámpolitika és más, potenciálisan inflatorikus intézkedések magasabban tarthatják a nemzetközi hozamkörnyezetet, erősíthetik a dollárt. Ezek együttes következményként visszafoghatják az európai növekedést. Az Orbán-kormány láthatóan mégis abban reménykedik, hogy az új amerikai vezetéssel kialakítható szorosabb gazdasági együttműködés miatt ez talán megúszható. Továbbá hisznek abban, hogy Donald Trumpnak köszönhetően ha­marabb véget érhet az orosz-ukrán háború, amitől pozitív hazai gazdasági hatásokat remélnek. Talán, mert elhiszik a saját propagandájuk alapállítását, mely szerint a magyar gazdaság minden bajáért a háború elhúzódása, az Oroszországgal szembeni "értelmetlen és hatástalan" szankciók a felelősek.

A kormány joggal reménykedhet abban, hogy az ideológiai szempontból kedvező amerikai vezetés segíthet a gazdasági kapcsolatok élénkítésében. Ez akár a tőkebeáramlás növekedését is eredményezheti, de a jövőbeni fejleményekkel kapcsolatban még mindig rengeteg a kérdőjel. A Biden-adminisztráció "kiváló" orosz kapcsolatai miatt a magyar kormányra páriaként tekintettek. Bár lehetséges, hogy ez a helyzet változhat, a magyar politikai vezetés Moszkvával való szoros együttműködése Trumpék számára sem lenne vonzó.

Nagyobb problémákat okozhatna Magyarország számára, ha Trump elnöksége alatt háttérbe szorulna az európai szövetségesek katonai védelme, és ne adj' isten, az Egyesült Államok fokozatosan kivonulna a NATO-ból, ahogyan azt a trumpi neoizolacionista politikai retorika sugallja. Ebben az esetben Európának saját magának kellene gondoskodnia a védelméről egy olyan geopolitikai környezetben, amely tele van feszültségekkel. Az elmúlt évtizedekben elmaradt európai katonai kiadások pótlására új forrásokat kellene mozgósítani, ami vélhetően Magyarország költségvetését is érintené. Az amerikai kereskedelmi nyomás és az ukrajnai háború kettős kihívása közepette felmerül egy (talán túlságosan optimista) forgatókönyv is, amely szerint fokozódhat az európai egység, és ez a katonai, külpolitikai és gazdasági téren is szorosabb integrációt eredményezhet. Ez azonban éppen ellentétes a Orbán-kormány által hirdetett új "szuverenitási" és "gazdasági semlegességi" célkitűzésekkel.

A németek ismételten...

Trumpék "Make America Great Again" jelszava elsősorban a piacok védelméről szól, ami komoly következményekkel járhat a globális kereskedelemben. A külföldi termékekre kivetett, legalább 10%-os védővám jelentős veszteségeket idézhet elő az Európai Uniónak, különösen Németország számára, amely a legnagyobb exportőr. Az Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) elemzése szerint a bevezetett büntetővámok akár 180 milliárd eurós kárt is okozhatnak a német gazdaságban 2025 és 2028 között. Ha az EU válaszlépéseket tesz, a vámok akár 20%-ra is emelkedhetnek. Michael Hüther, az IW igazgatója figyelmeztetett, hogy a gépgyártás, gyógyszeripar és autóipar területén tapasztalható jelentős német export miatt ez a helyzet katasztrofális hatással lenne az ország gazdaságára. Ráadásul a német autóipar már most is nehézségekkel küzd a csökkenő kínai megrendelések miatt, holott még mindig évente 400 ezer német autót exportálnak az Egyesült Államokba.

Németország gazdasági gyengélkedése a hivatalos diskurzusban csupán egy újabb súlyos csapás a magyar gazdaság helyzetére, amely már így is komoly kihívásokkal néz szembe. A potenciálisan elmélyülő válság bármikor könnyedén magával ránthatja az ingatag magyar gazdaságot, hiszen nem elhanyagolható a német ipar széleskörű beszállítói hálózata, valamint a hazánkban működő gyártókapacitások jelentősége. A helyzet tehát rendkívül törékeny, és a globális gazdasági változások hatásai különösen érzékenyen érinthetik Magyarországot.

A kereskedelmi korlátozások mellett érdemi eltávolodás várható a zöld energiára épülő fenntarthatósági politikáktól. A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének növelésére tett trumpi ígéret akár olcsóbb energiaimportot is hozhat az Európai Uniónak. A Budapesten november 8-án véget ért informális EU-csúcs sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen bizottsági elnök az oroszoktól való teljes energetikai elszakadást és az orosz cseppfolyósított földgázszállítások amerikai LNG-re való kiváltását lengette be - ami akár a trumpi vámtervek felpuhítását is magában foglaló átfogó gazdasági alku első állomása lehet.

A Kína-szindróma egy olyan fogalom, amely a nukleáris energia és a potenciális balesetek kapcsán merült fel. A kifejezés a 1979-es azonos című filmre utal, amelyben a cselekmény középpontjában egy atomerőmű balesete áll, amely a reaktor magjának megolvadásához vezet. A "Kína-szindróma" elnevezés azt a hipotetikus helyzetet jelöli, amikor a reaktor felolvad, és a radioaktív anyagok a föld mélyére süllyedve akár a legmélyebb rétegekbe is eljuthatnak, így veszélyeztetve a környezetet és az embereket. Ez a szindróma nem csupán a film hatására vált ismertté, hanem a nukleáris energia biztonságával kapcsolatos aggodalmak szimbólumává is. A film megjelenése óta a közvélemény figyelme a nukleáris energia kockázataira irányult, és a Kína-szindróma kifejezés a nukleáris balesetek lehetséges következményeivel kapcsolatos félelmeket tükrözi. Az atomerőművek biztonsági protokolljainak és a kockázatkezelési stratégiáknak a fejlődése azonban folyamatosan zajlik, hogy minimalizálják a hasonló események bekövetkezésének esélyét.

A piaci elemzők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy Trump által bejelentett társasági adókulcs-csökkentés kedvező hatással lehet az amerikai vállalatokra, ugyanakkor Európa számára újabb versenyhátrányt jelenthet. Ennek következtében számos befektetés valószínűleg az Egyesült Államokban realizálódik, nem pedig Európában. A magyar kormányban is vannak olyan szakértők, akik tisztában vannak azzal, hogy Trump elnöksége nem feltétlenül hoz kedvezőbb helyzetet Magyarországnak. Nagy Márton gazdasági főminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában, még az amerikai választások előtt, így nyilatkozott: "Nem hiszem, hogy Európának kedvezőbb lesz Trump alatt, mivel ő valóban az Egyesült Államok érdekeit helyezi a középpontba, és továbbra is azon dolgozik, hogy megerősítse az amerikai gazdaságot."

Ráadásul egy szempontból mindegy is volt, ki nyeri az amerikai választást: ahogyan Biden, úgy Trump is folytatja a Kínával szembeni kereskedelmi háborút, mégpedig az Európára tervezettnél jóval magasabb vámtételek kivetésével. Ha emiatt csökken Kína kivitele, azt Európa is megsínyli, mert akkor az ázsiai szuperhatalom is kevesebbet fog importálni Európából - az összesített következmény kegyetlen európai recesszió lehet. Mindez különösen súlyosan érintheti Magyarországot, amely az Orbán-rezsim fennállása alatt folyamatosan és egyre mélyebben Kína mellett kötelezte el magát, az ország gazdasági stratégiáját mind nagyobb mértékben alapozta a kínai autó- és akkumulátorgyártásra. Rosszabb forgatókönyvet aligha tudna elképzelni az Orbán-kormány, mint hogy választania kelljen a kínai­ak és a jövőbeli Trump-adminisztráció jóindulata között. Ez azonban elkerülhetetlennek tűnik, és egyelőre nehezen felmérhető, miként hat ez majd a magyar gazdaságra.

A vámháború és az olcsó munkaerőt biztosító illegális migráció kiutasítása az Egyesült Államokban valószínűleg felerősíti az inflációt, amelynek globális hatásai is lehetnek. Magyarország számára különösen súlyos következményekkel jár a forint folyamatos gyengülése; a romló árfolyam hatása könnyen megjelenik az inflációs mutatókban is. A hazai és nemzetközi inflációs helyzet romlása mellett aligha valószínű, hogy a jegybank újabb kamatcsökkentéseket tudna végrehajtani. Mégis, a kamatcsökkentés éppen a 2025-ös költségvetés egyik kulcsfontosságú pillére...

Mindeközben Amerikában emelkedő állampapírhozamokra számítanak, ami Magyarországot sem hagyja érintetlenül: az elemzői konszenzus szerint a költségvetés finanszírozását szolgáló pénzügyi eszközök tekintetében a korábban tapasztalt általános hozamcsökkenés megállhat, sőt hozamemelkedés következhet be, ami az államháztartás finanszírozásának tartósan magas szintjét vetíti előre, és egyben megkérdőjelezi az érdemi hiánycsökkentés esélyét. Bár a jövőbe látni nincs módunk, ennyi kockázat és a magyar gazdaság többszörös kitettsége mellett nem igazán világos, hogyan jöhetne össze a be­ígért 3,4 százalékos növekedés jövőre.