Felvidéken aggasztó jelenségként jelentkezik az iskolai intézmények bezárásának lehetősége. A szlovák hatóságok ezt csupán "észszerűsítésnek" titulálják, ám sokak számára ez a lépés a helyi oktatás jövőjét fenyegeti. A Mandiner cikke rávilágít arra, hogy
Nehéz kérdések előtt áll a felvidéki társadalom: egy-másfél tucatnyi középiskoláját vonhatják össze takarékossági okokra hivatkozva. Aggasztó módon még csak most kezdődött meg az érdemi előkészítő munka annak felderítésére, hogy egyáltalán mit lehet tenni.
Tavaly ősszel érkeztek az első hírek egy szlovák minisztériumi javaslatcsomagról, amely már a 2025-2026-os tanévet is "racionalizálásra" szánja a középiskolák terén. Ez a lépés különösen súlyosan érintené a magyar közösséget, hiszen a tervek szerint tizenhat intézmény összevonására vagy akár bezárására kerülne sor. Jelenleg huszonhárom magyar tannyelvű gimnázium működik, míg a szakközépiskolák száma alig néhányra tehető, így a javasolt intézkedések komoly kihívásokat jelenthetnek.
Szili Katalin, a miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar véleményt így fogalmazta meg: Pozsonyban a kisebbségi kormánybiztos, a magyar pedagógusszövetség és a civil szervezetek közös döntéshozatali folyamata elengedhetetlen. A problémát az jelenti, hogy – feltételezve a minisztérium és a megye pozitív hozzáállását – nem világos, mit is kíván a szakmai képviselet és a magyar közösség. Különösen aggasztó, hogy a több mint húsz érintett intézmény közül sok már jó ideje száz fő alatti létszámmal működik.
A kiindulási alap a javaslat, miszerint a megyék fontolják meg az összevonást és a bezárásokat. Azonban a végrehajtás során gyakran figyelmen kívül hagyják a mérlegelést, ami miatt elengedhetetlen a magyar párt határozott fellépése. „Ehhez viszont fontos lenne tudnunk, hogy mit is kellene képviselnünk” – hívja fel a figyelmet a problémára Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke, aki Csallóközcsütörtök polgármestereként jól ismeri az ügy részleteit. Megjegyzi, hogy a magyar szakmai intézményrendszerben nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció, ráadásul egy tavalyi kezdeményezés is csak a szándéknyilatkozat szintjén rekedt meg.
A minisztériumi sugallat először 300, majd 200 gyerekről szólt mint a fenntarthatóság észszerű alsó határa. "Harminc gyerekre nem lehet fenntartani harminc alkalmazottat" - példálózik Őry, márpedig három éve az egyik közeli általános iskolában épp ez volt a helyzet, az önkormányzat kényszerű módon be is zárta. De saját régióját is felemlegeti, ahol nagyjából négyszáz diákra öt magyar elemi iskola jut, pedig valószínűleg "értelmesebb lenne kettőt fenntartani, amelyet viszont csúcsra fejlesztünk". Az általános iskolákat amúgy egyelőre nem érinti a terv, talán mert a középiskolákon mérik le, hogyan reagál a társadalom. Őry szerint ha már muszáj összevonni, akkor a vertikális racionalizálás, az alap- és középiskolák egyesítése lehetne az egyik megoldás.
