Az Orbán-kormány ismét előhúzta a szuperkórház és a Diákváros projekt terveit.
A legnagyobb projekt, amely nagy reményekkel indult, a Dél-Budai Centrumkórház, melynek bruttó költségvetése 636,8 milliárd forint. Az új szuperkórház átadását kezdetben 2023-ra tervezték, és eddig már közel 15 milliárd forintot költöttek rá, ám eddig még nem történt meg a terület előkészítése az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszán található mocsaras, közmű nélküli telken. Az építkezés irányítását ellátó DBC Zrt. 2018-ban alakult, 720 millió forintos alaptőkével, de tavaly bezárta kapuit. A cég igazgatóságának tagjaként Kocsis Máté felesége körülbelül 34 millió forintot vett fel, holott a cég sosem végzett érdemi munkát. A projekt legutóbbi, 330 milliárd forintos becslése után most ismét napirendre került, annak ellenére, hogy a létesítményhez vezető utakat korábban már eltávolították a fejlesztési tervekből.
Mini-Dubaj után csend ült a tájra; Rákosrendezőről egy szó sem szerepel az Orbán-kormány 2035-ig terjedő fejlesztési terveiben.
A Ferencváros és Csepel határán tervezett Diákváros régóta dédelgetett álom, melynek megvalósítására a legfrissebb tervek szerint 300 milliárd forintot szánnak. E projekt keretében említést nyert a tervezett evezősközpont is, amely két tételben összesen 12 milliárd forintot igényel. Továbbá, Németh Szilárd által 2022-ben bejelentett, 36 hektáros rekreációs közpark is helyet kapott a terveken, amelynek a szigetcsúcson kellene megvalósulnia. Németh akkor a csepeli aranykor ígéretével állt elő, ami a „jelenlegi kormány” mandátumának fenntartásához volt kötve. A kormány valóban maradt, ám a park megépítése még nem kezdődött el. Az új tervek szerint a projekt 2025 és 2030 között valósulna meg, 25 milliárd forintos költséggel. Emellett a Gellérthegy közparkja is megújul, különösen a Szabadság-szobor körüli területen, ahol a monumentális kereszt is található. Lázár János, miután kinevezték, korábban eltávolította a Városmajor megújítását az állami tervekből, de most újra felvettek a listára, 12,75 milliárd forintos költségvetéssel.
A jelentős beruházások között kiemelkedik a sokat vitatott Galvani híd megépítése, amelynek költsége 480 milliárd forintra rúg. A listán szerepel a Gubacsi híd is, amelynek kivitelezését jelenleg Mészáros Lőrinc egyik cége akadályozza a közbeszerzési hatóság előtt. A reptéri gyorsforgalmi út tervezett költsége 170 milliárd forint, míg a Déli körvasút újabb szakaszára 164 milliárdot szánnak. A budai fonódó villamosra 50 milliárd forintot terveznek. Továbbá, a MÁV kezelésében lévő öt HÉV-vonal modernizációjára összesen 996 milliárd forintot kívánnak elkölteni 2031 és 2035 között.
A 800 milliós járda és a Budapestet övező rejtélyek Budapest szívében egy újabb, figyelmet érdemlő projekt bontogatja szárnyait: a 800 millió forintos járdaépítés, amely körül számos kérdőjel lebeg. Miért került ennyibe? Milyen hatással lesz a város forgalmára és lakóira? A főváros lakói joggal érdeklődnek, hiszen a beruházás nem csupán egy egyszerű járdaépítést jelent, hanem egy lehetőséget is arra, hogy megértsük a város fejlődésének hátterét és kihívásait. A válaszok keresése közben számos más, budapesti rejtély is felmerül: a közlekedés, a zöldterületek védelme, és a város jövője mind olyan témák, amelyek a járdán túl is foglalkoztatják a helyieket.
A korábbi Mi Hazánk Mozgalom vezetője, Toroczkai László által irányított Ásotthalom számára 515 millió forintot különítenek el a Bűbáj birtokon megvalósuló Boszorkányperek házára. Ezzel szemben az évek óta zárva tartó új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építésére - leszámítva két kisebb tagintézmény felújítását - egyetlen fillért sem terveztek. A Biodóm befejezésére, a Zichy-kastély renoválására, valamint a Népliget fejlesztésére sem áll rendelkezésre forrás. Viszont a Planetárium bővítése négymilliárd forintos költségvetéssel várható.
Az utóbbi években a Planetárium egyre inkább elhagyatottá vált, és sajnos senki nem tudja pontosan, ki lenne az, aki végre foglalkozna a sorsával.
Az Iparművészeti Múzeum régóta várt rekonstrukciójára 168 milliárd forintot különítettek el, míg a fővárosi állatkert területén több elemet elvenni kívánó Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fejlesztésére 26,6 milliárdot terveznek. A Ludovika közelében található Magyar Természettudományi Múzeum, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évek óta próbál kiüríteni, új épületét 164,5 milliárd forintból kívánják megvalósítani, ám az új kiállítóhely Debrecenben kap helyet. A kormány 2020-ban döntött a költöztetés mellett, majd hosszú ideig pihentették a projektet, végül idén pályázatot hirdettek a debreceni helyszínre. A városligeti Vajdahunyad várából Gödöllőre tervezett Magyar Mezőgazdasági Múzeum építése 32 milliárd forintot igényelne, ám a Vajdahunyad-vár felújítására egy fillért sem szánnak, így valószínű, hogy az épület üresen fog állni, vagy ezt is átadják egy NER-közeli befektetőnek, akárcsak az Óbudai-sziget egy részét vagy a vidéki kastélyokat.
Három bezárt és két költözésre ítélt fővárosi múzeumot hagy az új kabinetre az Orbán-kormány, a költség több száz milliárd forint
Úgy tűnik, hogy a Liget Projekt megvalósítása megrekedt: a Budai Várból a Városligetbe tervezett Nemzeti Galéria nem szerepel a prioritások között. A japán SANAA építésziroda által készített tervek szerint az egykori Petőfi Csarnok helyén létrehozandó kiállítóhely költségei az utolsó kalkulációk szerint 73 milliárd forintra rúgnának, de már évek óta hiányzik a szükséges finanszírozás. Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa viszont hangsúlyozza, hogy az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a projekt iránt.
