Szeged év végi programkínálata igazi különlegességekkel várja az érdeklődőket, különösen a fiatalok számára. A város izgalmas kiállításai nemcsak szórakoztatják, hanem tanítják is a gyerekeket, lehetőséget adva számukra, hogy felfedezzék a tudomány és a m

Az 1879-es árvíz után nem csak Ferenc József, de Párizs, London, Brüsszel, Bécs, vagy épp Berlin segítségével újjáépült Szeged a legtöbbek fejében a paprika, a jellegzetes papucs, vagy épp szecessziós házai miatt ismerős, pedig a város jóval több ennél: Tisza-parti sétánya, szobrai, épített örökégének historizáló, vagy modern darabjai, múzeumai, illetve kiállítóterei is mind-mind megérdemlik a figyelmet.

Ahogy az év vége közeledik, izgalmas programokkal készültünk, így összegyűjtöttünk négy különleges kiállítást és egy szórakoztató gyerekprogramot. Ezek segítségével akár egy egész napos, vagy egy hétvégén átívelő időutazásra is indulhatunk, felfedezve az árvizet követő évek eseményeit egészen a modern korig.

A Közművelődési Palota, mely a városi könyvtár és múzeum szívében található, 1896-ra készült el, és most a Móra Ferenc Múzeumnak ad otthont. Február 2-ig a látogatók felfedezhetik a Munkácsy, a festőzseni című kiállítást, amely a tragikus sorsú mester, Munkácsy Mihály (1844-1900) közel száz alkotását vonultatja fel. A kiállítás különlegessége, hogy bemutat számos tájképet, portrét, valamint eddig sosem látott grafikát is. Kiemelkedő darabjai között szerepel a művész életművének egyik csúcspontjaként számon tartott korai Ásító inas (1869), továbbá a lenyűgöző, 13,5 méter széles Honfoglalás (1893) szín- és szénvázlata. Ne hagyja ki ezt a páratlan lehetőséget, hogy testközelből ismerkedjen meg a festőzseni világával!

A tárlaton olyan fotók is feltűnnek, amiket a festő maga készített, de egy érdekes képpel is szembe találhatjuk magunkat: ez a Paál Lászlóval közösen festett Eső után, őszi hangulat, aminek két alakját az egy ideig Szegeden élő Munkácsy Mihály, a tájat pedig Paál vitte vászonra.

A város közvetlenül is hozzájárult egy fontos Munkácsy-mű megszületéséhez: a művész 1891-ben ott látta ugyanis Szigligeti Ede és Balázs Sándor Sztrájk című darabját, ami később aztán az azonos című alkotást (1895) inspirálta.

A Fekete-házban egészen december 31-ig látogatható az idén nyolcvan éves Zoltánfy István (1944-1988) életművének gazdag válogatása, amely több mint hetven műalkotást vonultat fel. Az "A kép csendje" című kiállítás remek lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók mélyebben megismerkedjenek a művész különleges világával és kreatív örökségével.

A városhoz közeli Deszkről indult, már általános iskolásként a művészet felé forduló - akkor még a szobrászat iránt érdeklődő - Zoltánfy a XX. századi magyar művészettörténet kevésbé ismert színfoltjaként még nem jutott el a széles közönséghez, témái, eszközei, illetve stílusa azonban könnyen érthetők.

Az élete második felében, 1968-1988 között a városban tanító, egy osztrák autópályán elszenvedett balesetben elhunyt festő műveiből nem a reneszánsz és a szürrealizmus iránti rajongása, de az emberközpontúsága - ezt család- és kocsmaképei, valamint mindennapokat feldolgozó jelenetei mutatják - is egyértelműen sugárzik, a látogató fejében kialakuló képet pedig a szintén kiállított személyes tárgyai is árnyalják.

Malya Attila, a Y- és Z-generáció egyik kiemelkedő képviselője, a következő években figyelmet érdemel, hiszen munkái – melyek állatszőrből, építési törmelékből, növényekből és más szokatlan anyagokból készültek – tökéletesen tükrözik a mai fiatalok világát. Komplex alkotásai rávilágítanak a sokak által megoldhatatlannak tartott társadalmi kihívásokra és átalakulásokra, mint például a klímaszorongás, a környezetvédelem, a kapitalizmus, valamint a húsfogyasztók és vegetáriánusok közötti feszültség. Emellett reflektál a tartós gazdasági válságra és a koronavírus-járvány következményeire is. Malya művészete tehát nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem mély társadalmi diskurzusokat is generál.

Az egy tótkomlósi tanyán élő művész mindössze egy hónap alatt készítette el a Brutál huszonöt olajképét, amik december 7-ig láthatók a Kiss Kunszt Galériában.

A felnőtteknek szóló izgalmas kiállítások mellett érdemes felfedezni a Móra Ferenc Múzeum állandó tárlatait is, valamint a Vármúzeumot, különösen családi látogatások során. Ezek az intézmények különleges detektívjátékokkal várják a kalandvágyó fiatalokat, sőt, akár az egész családot is! Három izgalmas kihívás közül lehet választani: a 6-10 évesek számára készült Az elkóborolt Toró rejtélye, valamint a nagyobbaknak szóló Az ezerarcú Móra, ami papíralapú nyomozást kínál. Emellett a tanösvény felfedezésével induló A várbörtön titka is elérhető, amely okostelefon segítségével játszható. Itt tehát mindenki megtalálja a számára megfelelő kihívást!