Új dimenziót kap a "Made in America" kifejezés: A nearshoring hatása Közép-Amerikában A globalizáció világában a termelés helyszíneinek kiválasztása kulcsfontosságú tényezővé vált. Az utóbbi években a nearshoring, vagyis a közeli országokba történő áthel

Üdvözöljük az "on the other hand" rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkeivel találkozhat. Fontos megjegyezni, hogy a megjelent írások a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Ha szeretné megosztani saját gondolatait a témában, kérjük, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt tekintheti meg.

Mexikó három legfontosabb kereskedelmi partnere Kanada, Kína és az Egyesült Államok. Ahogy az Egyesült Államok igyekszik csökkenteni a Kínától való függőségét, a Mexikóval való együttműködés egyre inkább előtérbe kerül mindkét ország számára. 2018 és 2023 között az amerikai külföldi közvetlen tőke-befektetések Mexikóban 16%-os növekedést mutattak, míg a kínai FDI (külföldi közvetlen tőke-befektetések) ugyanebben az időszakban a 2013-2017-es szint több mint négyszeresére ugrott.

2023-ban az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere Mexikó volt.

Az ország ezen felül megelőzte Kínát az amerikai vállalatok fő befektetési célpontjaként: az Egyesült Államokból Mexikóba érkező FDI 2023-ban megközelítette a 10 milliárd dollárt.

A tevékenységeiket Mexikóba kiszervező vállalatokat két csoportba oszthatjuk:

2023-ban Mexikóba a nearshoring-tevékenység keretein belül összesen 22,3 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett, míg 2022-ben ez az összeg 14,1 milliárd dollárra rúgott. Az elmúlt két évben beáramlott tőke 26%-a az Egyesült Államokból, 20%-a Kínából, és 14%-a Németországból érkezett. Az amerikai vállalatok dominanciáját jól tükrözi a Mexikóban működő cégek száma is: 2023 végén 1685 amerikai cég volt jelen, míg a kínai befektetők mindössze 68 vállalatot képviseltek az országban. A legnagyobb vonzerőt az autóipar gyakorolja, amely az összes befektetés 32%-át teszi ki, de jelentős növekedést mutat az elektronikai termékek gyártása is (9%), valamint az informatikai szektor, amely a beruházások 5%-át képviseli.

Mexikó számos szempontból kiemelkedő lehetőségeket kínál a vállalatok számára a nearshoring területén. Az ország ideális helyszín, amely stratégiailag közel helyezkedik el az Egyesült Államokhoz, miközben kedvező gazdasági és munkaerőpiaci környezetet biztosít.

Az ország egyik legkiemelkedőbb erőssége abban rejlik, hogy...

Az Egyesült Államok közelsége rendkívül előnyös, mivel ennek köszönhetően a szállítási költségek és az átfutási idő jelentősen csökkenthetők.

Mexikó gazdasága rendkívül nyitott, 13 szabadkereskedelmi megállapodást kötött 50 országgal, köztük az USA-val és Kanadával, illetve az Európai Unióval is. Az ország további előnye, hogy munkaerőpiaca dinamikus, lakossága fiatal, a bérszintje pedig alacsony. Emellett villamosenergia-árai is rendkívül alacsonyak, a vietnámi és kínai áramköltségeknek körülbelül kétharmadát teszik ki.

Mexikó a globális autóipar egyik kulcsszereplője, hiszen a világ hetedik legnagyobb személyautó-gyártójának számít. Éves termelése körülbelül 3,5 millió jármű, amelynek lenyűgöző 88%-át külföldre exportálja, az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok pedig a teljes termelés 76%-át teszik ki. Az országban számos jelentős autógyártó működik, köztük az Audi, BMW, Ford Motor Company, General Motors (GM) és leányvállalata, Jac, valamint a Honda, Hyundai, Kia, Mazda, Mercedes Benz, Nissan, Stellantis, Toyota, Volkswagen és Tesla. Érdekesség, hogy a BYD 2024-ben bejelentette mexikói gyárának építési terveit, amely a trumpi vámok ellenére is megvalósulni látszik. A legnagyobb hat vállalat mexikói termelése 2024-ben a tengerentúli autóeladások több mint 70%-át tette ki. A Volkswagen 43%-kal, a Nissan 27%-kal, a Stellantis 23%-kal, a GM 22%-kal, a Ford 15%-kal, a Honda 13%-kal, míg a Toyota és a Hyundai egyaránt 8%-kal járult hozzá az amerikai piachoz.

Az autóipar mellett a repülőgépipar is kiemelkedő szerepet játszik Mexikó gazdaságában. Habár a repülőgépgyártás fejlődése már az 1960-as években kezdetét vette, az utolsó két évtized során drámai mértékű bővülésen ment keresztül: míg 2004-ben csupán 100 gyártó működött az országban, addig 2022 közepére ez a szám már 368-ra nőtt. A repülőgépipari vállalkozások 79%-a a gyártás területén tevékenykedik, míg 11%-uk a tervezés és mérnöki szolgáltatások, 10%-uk pedig karbantartási és javítási (MRO) szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Az idei év első negyedévében a külföldi befektetők összesen 75 millió dollárt invesztáltak Mexikó repülőgépipari berendezéseinek gyártásába, a legtöbb tőke pedig az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett.

Mexikóban évtizedek óta jelen van a Collins Aerospace, a Safran Group és a ma már szintén ez utóbbihoz tartozó Labinal, valamint a Textron leányvállalata, a Beechcraft. Az Egyesült Államok egyik legrégibb légitársasága, a Delta Air Lines az Aeromexicóval közösen üzemeltet egy MRO-létesítményt az országban. A francia Airbus több mint 30 éve folytat gyártási tevékenységet Mexikóban. A luxus- és katonai repülőgépeket gyártó kanadai Bombardier 2004 óta működtet az országban gyártóüzemet. A GE és a Rolls-Royce új turbinarendszereket, a Fokker Aerostructures repülőgépszárnyakat gyárt Mexikóban. A Safran 17 mexikói létesítményében futóműrendszereket, hajtóműalkatrészeket és repülőgépházakat állítanak elő. Mexikónak a repülőgépipari ellátási láncokban is kritikus szerepe van: a Boeing 26, az Airbus pedig 36 mexikói beszállítóval rendelkezik.

2023-ban Costa Rica történetének egyik legnagyobb külföldi közvetlen befektetési (FDI) áramlását tapasztalta, amely közel 4 milliárd dollárt tett ki, így 24%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Az érkező tőke 55%-a a gyártási szektorba került, míg a szolgáltatások 25%-ot képviseltek, míg a turizmus és az ingatlanpiac egyaránt 7-7%-os részesedést kapott. A szolgáltatási szektor FDI-ja figyelemre méltó módon 336,8 millió dollárról 965,5 millió dollárra emelkedett, ami egy lenyűgöző 187%-os növekedést jelent. A legnagyobb részesedést az Egyesült Államokból érkező befektetések képviselték, amelyek aránya 71% volt, ezt követi Belgium 11%-kal, míg Svájc és Panama egyaránt 4%-ot tettek hozzá a számokhoz. A Costa Rica-i Külkereskedelmi Promóciós Ügynökség (PROCOMER) 2023-ban 59 új projekt beindításáról számolt be, ami több mint másfélszerese a 2022-es év 36 projektjének.

A befektetések 80%-a a szolgáltatási szektorhoz kötődik, míg 12%-a a gyártási tevékenységekhez, és csupán 5%-a a mezőgazdaságból ered. Az új projektek mögött álló beruházók közül 42-en az Egyesült Államokban találhatók, míg 17-en Finnország, Olaszország, Japán, Peru, Svájc és Franciaország területéről érkeztek.

Costa Rica számos olyan jellemzővel bír, amelyek rendkívül vonzóvá teszik a közelparti kiszervezési lehetőségeket kutató külföldi, különösen amerikai cégek számára. Az ország észak-amerikai elhelyezkedése lehetővé teszi a gyorsabb szállítási időket, ami fontos előny a nemzetközi kereskedelemben. Ráadásul Costa Rica időzónája is jól illeszkedik az Egyesült Államokéhoz, így a kiszervezett egységekkel való közvetlen kommunikáció gördülékenyebbé válik.

Egy másik előny, hogy Costa Rícában a munkaerő költségei átlagosan 30-40%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban. Emellett a megélhetési és működési költségek is kedvezőbbek, ami vonzó lehetőségeket teremt a helyi vállalkozások számára.

Az ország GDP-jének 7,4%-át fordítja az oktatásra, aminek köszönhetően jól képzett munkaerővel rendelkezik. Ezt mutatja az is, hogy a munkavállalók több mint 60%-a felsőfokú végzettséggel bír. A térségben Costa Rica politikai stabilitási és átláthatósági mutatói a legjobbak.

A kormányzat elkötelezett amellett, hogy vonzó üzleti környezetet teremtsen a külföldi befektetések számára, amely magában foglalja a versenyképes adórendszert és széleskörű kormányzati ösztönzőket. Ezzel a célja, hogy minél több beruházást csábítson az országba. Különösen előnyös ez a helyzet a technológiai vállalatok és az ügyfélszolgálati szektor szereplői számára, hiszen Costa Rica adatvédelmi és -kezelési szabályai szorosan illeszkednek az európai uniós GDPR-előírásokhoz. Ráadásul az ország már 16 szabadkereskedelmi megállapodást kötött, többek között az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, ezáltal tovább erősítve pozícióját a nemzetközi piacon.

Costa Rica legfelkapottabb nearshoring iparága a technológiai szektor, amely virágzó fejlődésnek örvend. Az ország számos technológiai parkot kínál, ahol olyan vállalatok találhatóak, mint szoftverfejlesztők, adatelemzők, műszaki cégek, IT-szolgáltatók, valamint az egészségügyi technológia és a fejlett gyártás területén tevékenykedő cégek. A Costa Ricában működő vállalatok többsége amerikai, köztük olyan nagy nevek, mint az IBM, Microsoft, Oracle, HP, Amazon, Intel, Experian, DHL, Roche, HPE, Bosch és Samtec. Kiemelkedő szereplője az orvosi eszközök gyártásának a Boston Scientific, amelynek két gyártóüzeme is található az ország területén. Továbbá, a Johnson & Johnson MedTech 2023-ban bejelentette, hogy Costa Ricában szeretne gyártási kapacitásokat kialakítani. Az Intel jelentős gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrával bír, ezzel is hozzájárulva az ország innovációs ökoszisztémájához.

A 2023 júliusában az amerikai CHIPS and Science Act keretében létrejött partnerség az Egyesült Államok és Costa Rica között jelentős vonzerőt biztosított az ország számára a mikrochipeket és azok felhasználásával készült orvosi eszközök gyártó multinacionális cégek számára. A Biden-adminisztráció célja, hogy feltérképezze a globális félvezetőipari ökoszisztéma bővítési és kutatási lehetőségeit, valamint egy ellenállóbb és biztonságosabb globális félvezető-ellátási láncot alakítson ki, ezért 53 milliárd dolláros támogatást biztosított a Costa Rica-i félvezetőiparnak. Azonban Donald Trump elnöksége alatt ez a terv komoly kihívásokkal nézett szembe, mivel az új elnök a Kongresszust arra buzdította, hogy vonja vissza a CHIPS Actet, ami aggasztó kérdéseket vetett fel az iparág jövőjével kapcsolatban.

Jamaica legfontosabb kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Japán és a Karibi Közösség. Az ország a loméi egyezmény révén könnyedén eljuttathatja termékeit az Európai Unió piacára is. Emellett Jamaica tagja az el nem kötelezettek mozgalmának és a Nemzetközösségnek is. Kína egészen 2021-ig korlátozottan volt jelen az ország gazdasági kapcsolataiban, ám ebben az évben a kingstoni kormány stratégiai megállapodást kötött a Huawei vállalattal.

Jamaica gyorsan ráébredt a nearshoring-tevékenységekben rejlő lehetőségekre, ezért számos innovatív projektet indított az IT- és telekommunikációs infrastruktúrája fejlesztésére. Ezen kívül a kormány különböző programokat is bevezetett, hogy vonzóbbá tegye az országot a külföldi cégek számára, ezzel is ösztönözve a gazdasági növekedést és a nemzetközi befektetéseket.

Ezek közül kiemelhető a speciális gazdasági zónák rendszere.

A kormány által kijelölt zónákban működő vállalatok 2022-ben 2,1 milliárd dollárral járultak hozzá a jamaicai gazdasághoz. Ez egyenlő az ország a GDP-jének 12%-ával. Jamaica kiemelkedő előnye az angol nyelv és kultúra magas szintű ismerete, illetve az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolata. Emellett az itt működő cégek költségei 40-60%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, így az ország a költséghatékonyságukat növelni kívánó vállalatok szemében is vonzó nearshoringcélpont.

Jamaica esetében a legjövedelmezőbb nearshoring tevékenységek közé tartoznak a call centerek és az IT-támogatást nyújtó cégek. Például az amerikai Genesis Support Solutions és a WQC Design Studio, a kanadai Advantage Communications, a spanyol Brossom Consulting, valamint a már korábban említett kínai Huawei mind jelentős szereplők ezen a piacon.