Új év, új lehetőségek: Választások a Vajdaságban!

A 2024-es "szuperválasztási év" után, amikor a Föld népességének körülbelül fele részt vett a szavazásban, 2025-re sokkal kevesebb választás vár ránk. Európai szinten a legfontosabb esemény egyértelműen a február 23-án esedékes német parlamenti választások, amelyek jelentős tétet képviselnek.

Horvátországban az elnökválasztás második körét január 12-én tartják. Az első körre december 29-én került sor, ahol nyolc jelölt versengett az elnöki tisztségért.

Belaruszban január 26-án tartják az elnökválasztást, amelyen Alekszandr Lukasenko, aki 1994 óta irányítja az országot, a hetedik mandátumáért küzd. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben él, így nem tud részt venni a választáson. Ebből következően az elnökválasztás gyakorlatilag formális eseménnyé vált, ahol Lukasenko, aki már három évtizede a hatalom csúcsán áll, újra megválasztásra kerül.

Ecuadorban február 9-én sor kerül az elnökválasztásra. A hivatalban lévő elnök, Daniel Noboa, aki a világ legfiatalabb vezetője, ismételten megpróbálja megszerezni a bizalmat, hogy folytathassa munkáját.

Február 23-án Németországban parlamenti választásokra kerül sor, amelyek kimenetele jelentős hatással lehet Európa jövőjére. A szociáldemokrata párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) által alkotott kormánykoalíció összeomlása politikai instabilitást teremtett az országban. Jelenleg a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Friedrich Merz vezetésével, 33%-os támogatottsággal áll az élen a közvélemény-kutatásokban, míg az Alternatíva Németországnak (AfD) történelmi csúcsot jelentő 18%-kal követi őket. Az Olaf Scholz vezette SPD pedig 16%-os támogatottságával próbálja megőrizni pozícióját. Ezek a választások lehetőséget adhatnak a konzervatív CDU/CSU számára, hogy visszatérjenek a hatalomra, miután 16 éven keresztül Angela Merkel irányítása alatt kormányoztak. Azonban a CDU valószínűleg nem tud egyedül kormányozni, így kényszerülhet arra, hogy koalíciót alakítson a szociáldemokratákkal, valamint valószínűleg a Zöldekkel vagy a liberális FDP-vel, amennyiben utóbbiak bejutnak a törvényhozásba. A következő kancellár, akinek kiléte egyre valószínűbb, Friedrich Merz lehet, aki értékkonzervatív és neoliberális gazdaságpolitikát képvisel – olvasható a portfolio.hu elemzésében.

Lengyelországban májusban tartják az elnökválasztást, ahol az új államfő megválasztása kulcsfontosságú lesz az ország politikai egyensúlyában. A lengyelországi elnökválasztás tétje, hogy Donald Tusk centrista kormányának továbbra is a nagy ellenfél, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt államfővel kell együtt kormányoznia, vagy saját soraikból kerül majd ki az új elnök, akivel olajozott együttműködés jöhet. A lengyel államfőnek széles jogkörei vannak, például a költségvetés kivételével az összes törvényt megvétózhatja, Tusknak pedig nincs meg a háromötödös parlamenti többsége a vétó felülírására. Andrzej Duda jelenlegi elnök második ciklusát tölti.

Albániában május 11-én lesz parlamenti választás, miközben Edi Rama kormányának súlyos kihívásokkal kell szembenéznie, s az országnak megoldásokat kell találnia a korrupció és a társadalmi kihívások kezelésére.

Oroszországban szeptember hónapjában helyi és regionális választásokra kerül sor, amelyek keretében 18 kormányzói és 11 parlamenti posztot is megválasztanak.

Kanadában október 20-án kerül sor a szövetségi választásokra, amelyek során Justin Trudeau mandátuma a végéhez érhet. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Pierre Poilievre Konzervatív Pártja jelenleg a vezető pozícióban áll.

Csehországban október hónap során izgalmas parlamenti választásokra kerül sor, ahol a Spolu (Együtt) kormánykoalíció és Andrej Babiš ANO pártja között kiélezett küzdelem várható. A politikai táj rendkívül dinamikus, és a választók figyelme most kulcsfontosságú kérdésekre összpontosul.

Októberben Észtországban helyhatósági választásokra kerül sor, ahol a figyelem középpontjában Tallinn városa áll. Jevgeni Ossinovszki, a város jelenlegi polgármestere, újabb mandátumért versenyez, miközben az ellenzéki pártok, az EKRE és a Reformpárt, mindent megtesznek a hatalom visszaszerzéséért. Az események izgalmas politikai feszültséget ígérnek a fővárosban.

Az év végén Venezuelában parlamenti választásokra kerül sor, és Nicolás Maduro elnök további választások megtartását is tervezi a képviselők, kormányzók és polgármesterek megválasztására.

Ezen kívül 2025-ben választásokra kerül sor Egyiptomban, Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint több afrikai államban, továbbá Uruguayban, Indiában, Szingapúrban, Írországban, Norvégiában, és más országokban is, ahogyan azt az Euronews is megemlíti.