Újabb kamatemelés közeleg: Japánban továbbra is aggasztóan magas az infláció.

Japán inflációja januárban váratlanul gyors ütemben emelkedett, amely elsősorban az élelmiszerárak drámai emelkedésének tudható be. A fogyasztói árak 2023 közepe óta nem tapasztalt növekedésen mentek keresztül, ami a Japán Jegybank (BOJ) következő kamatemelésének lehetőségét is megerősíti. A gyengülő jen, a munkaerőhiány és a forróbb nyarak tovább növelik az árakat, miközben a lakosság egyre nehezebben birkózik meg a megélhetési költségek emelkedésével. Az infláció nem csupán gazdasági, hanem politikai kihívást is jelent a kormány számára, hiszen a közelgő választások kimenetele nagymértékben függhet a gazdasági helyzet rendezésétől.

Japánban januárban az infláció vártnál erőteljesebb gyorsulásnak indult, amely főként az élelmiszerárak emelkedésének tudható be. Az árak növekedése olyan mértéket öltött, amit 2023 közepe óta nem tapasztaltak, ez pedig megerősíti a japán jegybank (BOJ) szándékát a kamatemelések folytatására.

A friss élelmiszereket nem tartalmazó fogyasztói árindex (maginfláció) 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest

- jelentette be pénteken a japán belügyminisztérium. Az éves szinten mért infláció 4%-kal nőtt, ami a legmagasabb emelkedés 2023 júniusa óta, és kissé felülmúlta az elemzők előrejelzéseit. Az infláció gyorsulásához főként a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése járult hozzá, különösen a következő termékek tekintetében:

A rizs, amely Japán kultúrájának és gasztronómiájának elengedhetetlen pillére, most egy szokatlan helyzet elé néz: ára hihetetlen módon, 70,9%-kal emelkedett. Ez a drámai változás komoly kihívások elé állítja a helyi lakosságot és gazdaságot egyaránt.

Az összesített infláció 3,6%-ról 4%-ra nőtt, elérve ezt a szintet először két év után. A friss élelmiszerek árának meredek, két évtizede nem látott emelkedése - különösen a káposzta és más zöldségek esetében - szintén hozzájárult a dráguláshoz.

A jelentés megerősíti, hogy Japán inflációja továbbra is a legmagasabb a G7-országok között, ami alátámasztja a BOJ igazgatótanácsának aggodalmait a felfelé mutató inflációs kockázatokkal kapcsolatban. Noha Kazuo Ueda jegybankelnök az elmúlt egy évben háromszor emelt kamatot, az infláció kitartó erőssége fokozhatja a várakozásokat arra, hogy a következő emelés hamarabb érkezhet a korábban előrejelzettnél. Az elemzők legutóbbi felmérése szerint a következő kamatemelés valószínűleg július környékén történhet.

Taro Saito, az NLI Research Institute gazdasági kutatási vezetője megjegyezte, hogy "Japán maginflációja az év első felében valószínűleg 3% körüli szinten stabilizálódik." Hozzátette, hogy "a Japán Jegybank inkább a megfelelő időzítésre összpontosít, mintsem arra, hogy szükség van-e újabb kamatemelésre."

Ahogy a befektetők újragondolják a BOJ kamatpolitikáját, Japán 10 éves államkötvényeinek hozama emelkedett ebben a hónapban.

A meleg nyarak, a gyenge jen és a munkaerőhiány mind hozzájárultak az élelmiszerárak növekedéséhez, mivel a cégek folyamatosan átadják a megnövekedett költségeiket a vásárlóknak.

A Teikoku Databank január 31-i jelentése alapján Japán legnagyobb élelmiszeripari cégei idén duplájára növelik a termékek áremelését az előző évhez viszonyítva.

Az infláció immár közel három éve tartósan a BOJ 2%-os célja felett maradt, és úgy tűnik, egyre mélyebben beépül a háztartások gondolkodásmódjába. A jegybank múlt hónapban 0,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, amely így a globális pénzügyi válság óta nem látott szintre került. A BOJ jelezte, hogy amennyiben gazdasági kilátásai beigazolódnak, további kamatemelések várhatók. Ezért a befektetők nem azt kérdezik, hogy lesz-e következő kamatemelés, hanem azt, hogy mikor.

Az infláció komoly próbatételt jelent Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormánya számára, amelynek július végéig kötelezően le kell bonyolítania egy országos választást. Októberben Ishiba pártja 2009 óta a leggyengébb választási teljesítményét nyújtotta, amit az elemzők többsége az infláció növekedésével magyarázott.

A Yomiuri újság és az NNN hírcsatorna friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett háztartások 65%-a "nagyon erősen" érzi az infláció terheit - ez jelentős növekedés az előző, 2023 októberében mért 49%-hoz képest.

A reálbérek csupán 0,5%-os növekedése azt jelzi, hogy a következő hónapokban a fogyasztói kiadások gyengülése valószínű. Eddig is csak mérsékelt fellendülést tapasztalhattunk a piacon. Ishiba újra hangsúlyozta a jelentős béremelések szükségességét, hogy létrejöhessen a pozitív körforgás az infláció, a béremelések és a gazdasági növekedés között. A kormány pedig fokozott figyelemmel követi a tavaszi bértárgyalások első eredményeit, amelyekre a hónap közepén kerül sor.