Közeleg Von der Leyen csapatának hatalomátvétele, amely radikálisan átalakíthatja Brüsszel politikai táját.

Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.

Von der Leyen 27 fős csapatának közel fele a jobbközép Európai Néppártból (EPP) származik, míg a csapatban egy-egy biztos az ultrakonzervatív és a keményvonalas politikai csoportok képviseletét is ellátja. A Néppárt korábban már több alkalommal létesített szövetségeket a Patrióták Európáért (PfE) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióival, különösen a migrációs és klímapolitikai témák terén. A baloldali frakciók, beleértve a Zöldeket, a Renew-t és a Szocialistákat, kezdetben ellenálltak a kormánybiztosok kinevezésének, ám végül engedtek, bár éles kritikát fogalmaztak meg olyan jelöltek ellen, mint az olasz Raffaele Fitto vagy a magyar Várhelyi Olivér.

Az új Bizottság összetétele az EP júniusi választásainak eredményét tükrözi, amely a választók jobbra tolódását mutatta.

Manfred Weber, az EPP elnöke úgy véli, hogy a választások eredményei a politikai irányítás szilárdságát tükrözik. Ezzel szemben a baloldali pártok egyre inkább küzdenek azzal, hogy megfelelő ellenpólust képezzenek a domináló jobboldallal szemben. Ez a feszültség várhatóan a következő öt év legfontosabb konfliktusainak egyikévé válik.

Az új Bizottság előtt számos kihívás áll, amelyek komoly próbát jelenthetnek. Von der Leyen kiemelt céljai között szerepel az EU védelmi iparának korszerűsítése, a versenyképesség növelése, valamint a zöld átmenet folytatása. Ezen törekvések azonban erőteljes kritikát kaptak a keményvonalas jobboldali pártok részéről. Emellett hangsúlyozta Ukrajna folyamatos támogatásának fontosságát, valamint a bevándorlás mérséklését is. A Zöldekkel való együttműködést továbbra is kulcsfontosságúnak tartja, amit Philippe Lamberts, a korábbi zöldpárti vezető tanácsadóként való kinevezése is tükröz. Azonban felmerül a kérdés, hogy mi marad a zöldszabályozásból az EU keretein belül.

A politikai feszültségek továbbra is élesek maradnak, főként az EU gyengülő gazdasági növekedése, a deindustrializáció folyamata és a belső megosztottság következtében.

A közelgő német és esetleg francia választások, valamint Donald Trump tervezett kereskedelmi szankciói újabb kihívások elé állítják az Európai Uniót, miközben a Bizottság politikai irányváltása tovább élezheti a megosztottságot.