Jelentős átalakulás vár ránk az időjárás terén, és néhány vármegyében még esőre is számíthatunk. Íme az előrejelzés a következő napokra!
Szombat délután a fátyol- és bárányfelhők főleg a Dunántúl déli részén terelődtek össze, és csak lassan kezdtek el haladni északi és keleti irányba. Azonban a Dunán átjutó felhőzet a későbbi, esti és éjszakai órákban már nem fog csapadékot produkálni hazánk területén. A ciklon utolsó erejével áthalad a Kárpát-medencén, ám nyomában még várhatóan napokig borongós, felhősödésre hajlamos időjárás maradhat.
Esőre inkább a Dunántúl északi felén, valamint északkeleten van kilátás, de nem jósolnak a szakemberek kiterjedt csapadékzónákat. A hűvös hajnal a fagyzugos helyeken akár fagypont környékéig is süllyedhet, de országszerte előfordulhatnak 10 fok alatti értékek. A vasárnapi legmagasabb hőmérsékletek 19 és 25 fok között alakulhatnak, ám a tartósan napos tájakon akár a 30-at is elérheti a higanyszál.
Hétfőn intenzív gomolyfelhők képződhetnek az égen, de a kedvező változásoknak köszönhetően csökkent az eső valószínűsége. Az új hét kezdetén száraz időjárásra számíthatunk, amit gyakori szél kísérhet. Kedden és szerdán már az ország jelentős részén meghaladhatja a hőmérséklet a 30 fokot, mivel meleg légtömegek áramlanak be. Azonban csütörtökön egy nedves hidegfront érkezése megzavarhatja ezt a kellemes időt, és az azt követő napokban esős időszakokra lehet számítani.
A ciklonok Európában a légköri viszonyok összetett interakciójának eredményeként jönnek létre. Ezek a viharos rendszerek általában a hideg és meleg légtömegek találkozásakor keletkeznek, ahol a különböző hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegő rétegek ütköznek. A ciklonok középpontjában alacsony légnyomás áll, amely körül a levegő a felszín felé áramlik, majd felfelé emelkedik, és ahogy a magasság nő, a levegő hűlni kezd. Európa esetében a ciklonok leggyakrabban az Atlanti-óceánról érkező meleg, nedves légtömegek és a száraz, hideg levegő találkozásakor alakulnak ki. Ezek a rendszerek mozgásban vannak, és gyakran vándorolnak az óceán felől a szárazföld irányába, miközben különböző időjárási jelenségeket, például esőt, havat vagy viharokat okoznak. A ciklonok kialakulásához hozzájárul a Föld forgása is, amely a Coriolis-erő révén befolyásolja a levegő áramlását. Az európai ciklonok tehát nem csupán a helyi időjárási viszonyok, hanem a globális légkör dinamikus folyamatai által is formálódnak, így komplex, de lenyűgöző jelenséget alkotnak az éghajlatunkban.
