Kiderült, hogy a parajdi sóbányát a katasztrófa következtében már soha nem nyithatják meg újra.
Parajdon májusban a víz elárasztotta a sóbányát, miután a heves esőzések miatt megduzzadt Korond-patak medrét védő geofólia megsérült, és a katasztrófa után be kellett zárni a bányát. Tusnádfürdőn Geréb László, megyei önkormányzati képviselő, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke beszélt a legújabb fejleményekről.
"Most már mindenkinek az állami vagyon eltékozlása jut eszébe Parajd kapcsán - kezdte Geréb László. - A parajdi közösség és az állam a legnagyobb vesztes, éves szinten ugyanis 10 milliós eurós forgalmat valósítottak meg a turisztikai részlegben. Felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az állam meg volt bízva, hogy gazdálkodjon a vagyonnal, de ennek nem tett eleget."
Zakariás Zoltán véleménye szerint a bánya munkásai képviselnék a legvalódibb nézőpontot a kérdésben, ám sajnálatos módon nem áll módjukban megszólalni.
A helyi közösség hangja alig hallatszik, hiszen itt kéne ülnie egy bányásznak, de sajnos nem teheti, mivel a bányavállalat ezt megtiltotta. Az információim szerint a sókitermelés 100 évre volt garantálva, és ez az időszak mostanában járt volna le. A tervek szerint 20-40 évvel szerették volna meghosszabbítani ezt a periódust, de ennél tovább a sókitermelés fenntartása már nem lett volna lehetséges. Ez a projekt mindenképpen határozott keretek között zajlott, ám sajnálatos módon a vége sokkal gyorsabban érkezett, mint ahogy azt előre vártuk.
Zakariás Zoltán véleménye szerint a szakértőknek más megközelítésekre kellett volna fókuszálniuk. Ezzel szemben Geréb László úgy véli, hogy a felmerülő turisztikai attrakciók nem nyújtanak valódi megoldást a problémákra.
Hétmillió köbméter víz van a bányában, ami tizenöt év sótermelését oldotta fel. Kétezer szálláshely volt a helyi lakosok házaiban, ők elveszítették a bevételüket, ez a szálláskapacitás most kihasználatlan. Ha kalandparkban vagy fesztiválokban gondolkodunk, az nem megoldás, hiszen egész évben erre nem lehet alapozni.
Zakariás véleménye szerint a közösség kényelmessége okozza a problémákat, de nem szeretné, ha a közösséget okolnák a kialakult helyzetért. Szerinte a bányavállalat, a vízügy és az állami szervek mind felelősek, és mindegyik szintről legalább egy bocsánatkérésnek kell elhangoznia. Azt is hangsúlyozza, hogy új turisztikai vonzerőt kellene kitalálni, különben a szálláshelyek sorsa megpecsételődik.
Az önkormányzati képviselő szerint azonban a helyiek nem hibásak. "A parajdiaknak nem volt érdekük, hogy a veszélyekről beszéljenek, hiszen a katasztrófakommunikáció korábban sem vált be, kevesebb ember jött, amikor a kisebb beázásokról nyíltan beszéltek. Jóhiszeműen elhallgatták a problémákat, de ezt abban a hitben tették, hogy akik felelősek a működtetésért, végzik a dolgukat."
A Korond-patak vize már el van irányítva, így nem csordogál többé a bánya fölött, de sajnos a bányát megmenteni nem lehet. "Jelenleg nem vagyok biztos abban, hogy új bányát nyithatunk, ez még erősen kétséges. A gyógyászati funkciók talán egy új formában visszahozhatók, de ennek kialakítása is éveket vehet igénybe" - nyilatkozta Zakariás Zoltán.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, ahol évente számos látogató fordul meg. Különleges mikroklímájának köszönhetően mind az egészségesek, mind a betegek számára ideális helyszín a pihenésre és regenerálódásra. A bánya mélyén eltöltött idő nemcsak a testi, hanem a lelki jólétet is szolgálja, hiszen sokak számára enyhülést hozott különféle egészségi problémákra.
Az idei Tusványos eseményével kapcsolatban számos írásban osztottuk meg gondolatainkat és tapasztalatainkat:
