Megérkeztek a legújabb állampapírdokumentumok: egy váratlan fordulatot hozott a helyzet, amire sokan nem is gondoltak.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb statisztikái alapján a magyar lakosság május közepén 94 milliárd forinttal több állampapírral rendelkezett, mint 2024 végén. Ez azt jelzi, hogy a márciusi piaci ingadozások ellenére a lakosság összességében nettó vásárlóként lépett fel a piacon az idei évben. Az idén már kamatot termelő, de még nem lejáró prémium állampapírok összértéke 1704 milliárd forinttal csökkent, míg a piaci átrendeződés nagy nyertesei között továbbra is kiemelkednek a FixMÁP és a BMÁP. Az utóbbi két típusba 2025-re több mint 2200 milliárd forint új megtakarítás érkezett.

Május közepére a forintos lakossági állampapírokban elhelyezett megtakarítások összege elérte a 11 357 milliárd forintot. Érdemes megjegyezni, hogy a lakosság nem csupán ezekbe a papírokba fektet, hanem intézményi kötvényekbe is, mint például a diszkont kincstárjegyekbe. Az előző két hét során ez a szám 47 milliárd forinttal gyarapodott, ami jelentős növekedésnek számít.

december vége, vagyis a nagy PMÁP-kamateső előtti szinthez képest pedig mintegy 94 milliárd forintos állománynövekedést takar.

Ez azt is jelzi, hogy az év eleje óta tapasztalt nettó állománynövekedés felét a befektetők május első felében realizálták: mindössze két hét leforgása alatt annyival gyarapították az állampapír-állományukat, mint az azt megelőző négy hónap során összesen. Ezt a dinamikát ráadásul úgy sikerült elérniük, hogy ebben a rövid időszakban a lakosság nem részesült jelentős PMÁP-kifizetésekből, amelyek általában hozzájárulnak a névértéken mért állomány növekedéséhez.

A helyzetet bonyolítja, hogy nem ismerjük pontosan, mekkora az a lakossági állampapír-állomány, amely a forgalmazók nyilvántartásában található. Ez az állomány magában foglalja azokat a papírokat, amelyeket a lakosság esetleg már visszaváltott, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) még nem vásárolt vissza a forgalmazóktól. Továbbá, áprilistól új fejlemények is rátesznek egy lapáttal a statisztikák áttekinthetőségére: a forgalmazók mostantól maguk is vásárolhatnak lakossági állampapírokat. E célból a meglévő állampapírjaikat újonnan kibocsátott lakossági papírokra cserélhetik, hogy azokat később a lakossági befektetőknek továbbértékesíthessék.

Az év első négy hónapjában a prémium állampapírok révén összesen körülbelül 1360 milliárd forintnyi tőke és kamat került kifizetésre. Ha ezt az összeget összevetjük az idei eddigi 94 milliárdos állománynövekedéssel, és figyelmen kívül hagyjuk a többi állampapír kamatfizetéseit, akkor megfigyelhető, hogy a forintos lakossági állampapírok piacáról szinte egy teljes PMÁP-kamatfizetésnyi összeg eltűnt. Fontos megjegyezni, hogy a tágabb értelemben vett állampapírpiacon ez az összeg nem feltétlenül szűnt meg: a háztartások intézményi kötvényekbe, például magyar államkötvényekbe és diszkont kincstárjegyekbe is befektethetnek. Ugyanakkor az ilyen kötvények lakossági tulajdonú mennyiségéről nincsenek pontos adataink.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, nemrégiben osztotta meg véleményét a Prémium Magyar Állampapírok kapcsán, kiemelve, hogy a visszaváltási arány 35%-ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a befektetők jelentős része a kapott összegüket más lakossági állampapírokba irányítja át. Ráadásul a miniszter szerint a kamatok kétharmada is visszafolyik a lakossági állampapírok piacára, míg csupán egyharmada kerül a kincstárhoz kifizetésre. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az adatok még a márciusi és áprilisi jelentős kamatfizetéseket megelőző időszakra vonatkoznak. A legfrissebb statisztikák viszont azt jelzik, hogy...

a kamatfizetésen átesett PMÁP-ok állománya eddig 31%-kal csökkent, ha nem számolunk a lejáró sorozatokkal.

Az inflációkövető prémium állampapírok iránti érdeklődés látványosan csökkent, ami szoros összefüggésben áll a kamatfordulók utáni kamatváltozásokkal. Az idei kamatok kifizetését követően a papírok a 2023-as átlagos infláció helyett a 2024-es inflációt kezdték el követni, ami az elérhető éves kamatok 4-5%-ra csökkenését eredményezte. Ennek következtében a PMÁP már nem tudott versenyezni a magasabb kamatokat kínáló lakossági állampapírokkal, és azonnal elindult egy portfólióátrendezés, amely a 2022-es inflációs növekedés óta a PMÁP javára (főként a Magyar Állampapír Plusz kárára) zajlott a befektetők körében.

Az átrendezés üteme azonban jelentősen eltér a két papír között: a "szuperállampapírként" ismert MÁP Pluszból a befektetők jóval gyorsabban vonják ki a tőkéjüket, míg...

Az inflációt követő kötvények sokkal nagyobb ellenállást mutatnak a megváltozott gazdasági körülményekkel szemben.

A PMÁP állománya 2024 áprilisában érte el legmagasabb szintjét, amikor is a névérték meghaladta a 7140 milliárd forintot. Azóta eltelt bő egy év, pontosan 13,5 hónap, alatt az állomány több mint 30%-os csökkenést mutatott. Összehasonlításképpen: ugyanezen időtartam alatt a MÁP Plusz a saját csúcsához viszonyítva csaknem 70%-ot veszített értékéből.

A PMÁP meglepő módon sokkal stabilabb maradt, még akkor is, amikor jelentős tőkelekötések csökkentették a névértékes állományát. Ezzel szemben a 2019-ben bevezetett, ötéves futamidejű szuperállampapír állományának 2022-re nem csökkenhetett a nagysága, hiszen ezt kizárólag a befektetők által végrehajtott visszaváltások befolyásolták.

Az inflációkövető állampapír kiemelkedő ellenálló-képességét számos tényező magyarázza:

A felszabaduló PMÁP-pénzek jelentős részben a lakossági állampapírpiacon keresték a helyüket: ha megvizsgáljuk, hogy mely konstrukciók szívhatták magukba a kiáramló tőkét és a kamatokat, akkor továbbra is a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír emelkedik ki a mezőnyből.

A FIXMÁP és BMÁP május közepéig összesen körülbelül 2219 milliárd forinttal gyarapította állományát. Ezzel szemben a prémium állampapírok esetében ebben az időszakban 2021 milliárd forint értékű állománycsökkenés és körülbelül 1051 milliárd forintnyi kamatfizetés történt.

Mintegy 853 milliárd forintnyi PMÁP valószínűleg nem ezekben a két konstrukcióban találta meg a megfelelő helyét.

Az év első 4,5 hónapjában a KTJ és a MÁP Plusz összesen körülbelül 192 milliárd forintnyi állománynövekedést tudtak felmutatni. Ezzel szemben a lakossági állampapírok (kivéve a PMÁP-ot) összesen 2115 milliárd forint névértékű állománybővülést könyvelhettek el. Ezzel párhuzamosan a PMÁP esetében 2021 milliárd forint állománycsökkenés és 1051 milliárd forint kamatkifizetés történt. Így összességében 957 milliárd forintnyi PMÁP-pénz nem került a lakossági állampapírok piacára eddig.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a lakossági állampapírok jelenlegi kínálatát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból fontosak.